Titokban szeretlek

5 rész

Tsukishima Kei

Ez a tábor pocsék. Nem elég hogy folyton veszítünk még Yamaguchi is megharagudott rám. Igazából meg tudom érteni még én is észrevettem milyen szar barát vagyok.
Idegesen járkálok fel-alá míg várok. Írtam neki üzenetet, hogy az automatáknál találkozzunk nyolckor de nem válaszolt. Remélem azért eljön. Tisztáznom kell ezeket a dolgokat vele most már nincs értelme titkolózni. Habár úgy tűnik eddig sem volt mert számára nyitott könyv vagyok. Ha hamarabb észreveszem, hogy sejt valamit talán megelőzhettem volna ezt az egészet.
Legalább ezek után már lesz valaki akivel beszélhetek róla mondjuk nem mintha egy túl beszédes ember lennék mégis talán ez majd megváltozik. Már csak azért is mert tudom, hogy úgysem fog addig békén hagyni amíg nem mondok el neki mindent.

Merengésemből léptek hangja zökkent ki, mikor felnézek őt látom közeledni. Pillanatok alatt száguld végig rajtam a megkönnyebbülés. Örülök, hogy eljött.

- Hallgatlak - állt meg előttem karba tett kézzel. A cipőmet bámulva nagy levegőt veszek majd kimondok mindent kerek-perec
- Meleg vagyok és szerelmes Hinatába. Sajnálom hogy nem mondtam el hamarabb- még egy apró meghajlást is teszek pedig nem szokásom de most tényleg sajnálom
- Tudom - mosolyodott el
- Mégis honnan? - kíváncsi vagyok miből jött rá
- Ismerlek. Meg persze van szemem. Abból ahogy ránézel, megfeszülsz minden alkalommal mikor Kageyama bántja és a viselkedésed is árulkodó. Tudom milyen vagy de vele a megszokottnál is taplóbb. Folytassam? - felvolt szemöldökkel néz a szemembe
- Ne, nem kell. Értek mindent, csak nem gondoltam hogy ennyire nyilvánvaló. - fájdalmas mosoly ül ki az arcomra nem hittem volna hogy ennyire átlátszó vagyok
- Mert nem is az, csak számomra - kuncogja el magát
- Azért ez megnyugtató, nem szeretném mindenki orrára kötni a viszonzatlan érzéseim - kínos ezt így kimondani de ez az igazság
- Biztos vagy benne, hogy viszonzatlan? Én kideritem neked, hogy van-e esélyed ha akarod... - vigyorog bele a képembe
- Köszönöm, de valószínűleg a nincsen- mosolygok feszengve
- Sosem tudhatod- próbál felvidítani. - Jólvan, meg van bocsájtva minden. De legközelebb ne titkolózz! A legjobb barátod vagyok értve? - veregeti meg a vállam miközben beszél
- Rendben- bólintok. Valamiért úgy érzem most a helyére került minden.

Azért még egy teára meghívatja magát az automatából engesztelésképpen. Veszek magamnak is egyet és útközben megisszuk. Pár perc alatt még odaérünk egészen lehiggadok. Meglepően jól érzem magam, hogy beszéltem neki róla. Lehet, hogy hamarabb kellett volna már megejteni ezt a beszélgetést.
Pillanatok alatt illan el az a cseppnyi boldogság is amit eddig éreztem mikor a szobához érve két csurom vizes alakot látok meg a szemközti ajtóban. Az egyiket ezer között is felismerném Hinata, a másik meg az az idióta Kuroo. Nagyot nevetnek valamin. Összeszorult a szívem a nevetése hallatán és elönt a szomorúság. Azt akarom, hogy velem is ilyen közvetlen legyen. Tudom hogy magamnak köszönhetem amiért utál de mégis mindennél jobban vágyok rá hogy szeressen. Yamaguchi értetlenül néz rám majd szétnézve hamar rájön mi a bajom. Meg ragadja a karom és szó szerint betuszkol a szobába és halkan csukja be az ajtót utánunk. Már jópáran alszanak nem volna jó felébreszteni őket.

- Féltékeny vagy? - kérdezi suttogva
- Ja - morgom az orrom alatt
- Nyugi, szerintem semmi sincs köztük, Hinata mindenkivel jóban van, tudod milyen könnyen barátkozik
- Ettől még nem könnyebb - sóhajtok fel - azt akarom, hogy szeressen - hirtelen kifakadásomat Yamaguchi egy szomorú mosollyal nyugtázza
- Elhiszem, holnap beszélek vele. Hátha meg tudok valamit. - ilyenkor tudok örülni annak, hogy ő szinte mindenkivel beszélőviszonyban van de azt viszont nem tudom, hogy mennyire jó ötlet ilyen témákban puhatolóznia. Mindegy is lagalább tisztában leszek a dolgokkal végre. Talán ha el száll minden esélyem képes leszek elfelejteni.
- Na gyere menjünk aludni. Kemény napunk lesz holnap is, ki kell pihenni magunkat. - indul el, igaza van megadóan bólintok majd ledőlök én is cseppet sem kényelmes fekhelyemre.