○Jungkook pov.○
- Jó reggelt. - Dörzsöltem meg szememet, miközben beléptem a konyhába.
- Neked is Jungkook. - Fordult felém Chim anyukája, de rögtön visszanézett a tűzhelyen készülő étel felé.
- Jimin ?
- Alszik, még nem akartam felkelteni.
- Kérsz valamit enni ? - Kérdezte.
- Nem köszönöm. Megvárom Jimint, és majd vele eszem ha nem probléma. - Mentem oda a hűtőhöz, s kivettem egy üveg vizet.
- Jajj, dehogy. Nekem is mennem kell dolgozni, szóval én sem maradok. - Mosolygott rám.
- Rendben, jó munkát. Én visszamegyek Jiminhez. Viszlát. - Megindultam a lépcső felé, de megfordultam mikor utánnam szólt.
- Jungkook. Figyelj kérlek Jiminre hogy ne legyen baja a lábának a próbán.
- Ez csak természetes. - Mosolyodtam el, majd visszamentem a szobába.
- Jimiiiin. - Pusziltam homlokára. - Minnie, kellj fel. - Bögdöstem meg az oldalát, mire nevetve lfordult az ágyról, s koppant teste a padlón. Hupsz.
- Ahh. - Nyögött fel fájdalmasan.
- Jól vagy Minnie ? - Kúsztam az ágy másik oldalára, onnan néztem le rá.
- Hogyne, végülis szerintem csak a padló horpadt be. - Forgatta meg szemeit.
- Jól van na. - Motyogtam.
- Vigyél le. - Emelte fel karjait, még mindig a földön fekve. Felkeltem az ágyról, és kezénél fogva felhúztam, majd ölembe emelve őt, lesétáltam a konyhába.
- Te csinálsz reggelit. - Puszilt orromra, mikor leraktam a konyha pult tetejére.
- Miért én ? - Támaszkodtam meg kétoldalán.
- Mert miattad estem le az ágyról. - Váltott át hangneme, vádaskodóba.
- Huuh, milyen feleség lesz így belőled. - Horkantottam fel.
- Ki mondta hogy én leszek a feleség ? - Vonta fel szemöldökeit.
- Egyértélműen, te vagy a feleség. Miért lennék én, ha alapból a dominámsabb is én vagyok.
- Biztos Jungkook ? - Nézett rám. - Hahh, milyen meleg van. - Legyezte meg magát, majd levette pólóját, ezáltal láthatóvá vált kockás hasa. Nyeltem egy nagyot, végig nézten rajta, és szemeibe pillantottam.
- Igazad van, egy kicsit meleg lett. - Köszörültem meg torkomat.
- Adnál kérlek egy pohár vizet ? - Nézett szemembe kihívóan.
- P-persze. - Egy pohárba vizet töltöttem, és vissza fordultam hozzá. - Tessék.
- Köszönöm. - Szájához emelte az poharat, s belekortyolt. - Ohh milyen ügyetlen vagyok. - Nezett le magára miko a pohár tartalma a felsőtestén landolt. Kezeivel egészen a kockás hasától, mellkasán át a nyakáig felsimított, így a vizet szétkenve testén. Iszonyat jól nézett ki az egész folyamat, és biztos vagyok benne hogy éledezni kezdtem.
- Jól vagy Kookie ? Piros az arcod. - Simított az említett testrészemre.
- M-mi, ja. Csak meleg van. Jól vagyok. Tényleg. - Habogtam össze vissza.
- Tudod. - Hajolt fülemhez. - Te is jó feleség lennél, amikor így viselkedsz. - Kuncogott fel, s nekem ekkor esett le hogy mit csinált.
- Te... - Emeltem fel mutató ujjamat.
- Én ? - Villantott egy félmosolyt, majd bekapta az ujjamat, és nyalogatni kezdte. Döbbenten néztem amit művel, majd észhez tértem, mikor meghallottam saját nyögésem.
- Jhó elégh lesz. - Húztam ki ujjam, ajkai közül.
- Akkor mit is szeretnél enni ? - Nyitottam ki a hűtőt, és kuatkodni kezdtem. Elnevette magát, mire még jobban elpirultam.○Jimin pov.○
- Ez így jó lesz. Na kezdjük előről. - Csapta össze tenyereit Hobi. A próbára eljött Jungkook és Taehyung is. Az elöbbi azért mert elmondása szerint vigyázni kell rám, az utóbbi meg minden lehetőséget megragad hogy láthassa Hoseokot táncolni. Vagy csak bámulni akarja...
- Egy, két, há' és...- Amint beindult a zene, csak arra tudtam figyelni. Teljesen kizártam mindenkit, és mindent. Csak a táncal foglalkoztam. Csak én voltam...
- Azt a... - Figyeltem fel Jungkook döbbent hangjára, mire felnyitottam pilláimat. Arcukon döbbenet volt látható.
- Mi az ?
- Ez...
- Elképesztő volt. - Fejezte be Jungkook.
- Ohh, hát köszönjük. - Zavaromban megvakartam tarkómat, s Hoseokra néztem.
- Tartsunk szünetet. - Jelentette ki. Jungkook felé néztem, aki felém nyújtotta mindkét karját.
- Nee, izzadt vagyok. - Grimaszoltam.
- Nem érdekel, gyereee. - Rázta meg gyerekesen vállait, mire sóhajtottam egyet.
- Jajj te. - Ölébe ültem, fejemet a vállára hajtottam, és úgy vártam hogy oda adja a vizemet.
- Kérsz ? - Nyújtottam felé az üveget, miután ittam. Bólintott, elvette az üveget és belekortyolt. Amint ivott, államnál fogva maga felé fordította fejemet, és ajkaimra hajolt. Viszonoztam a csókot. Hajába túrtam, ő meg átkarolta a derekamat.
- Srácok, folytathatnánk a próbát ? Jövőhéten fellépés. - Hoseok hangjára elváltunk egymástól, s ránéztünk.
- Persze. - Álltam fel Kook öléből. Beálltunk a kezdő pozicióba, és amin megszólalt a zene, újra táncolni kezdtünk.- Akkor először menjünk hozzátok, szedjünk össze a cuccaidat, és mehetünk is hozzánk. Anyudnak szóltál, hogy nálunk alszol ?
- Igen, írtam neki.- Bólinottam, ezzel megerősítve amit mondtam. Haza fele sétáltunk a már sötétedő utcákon kézen fogva. Holnap mutat be Jungkook a szüleinek, és az igazat megvallva nagyon izgulok. Szívesen megismerném a szerelmem szüleit, nem is ezzel van a gond. Hanem azzal hogy mi van ha nem fognak kedvelni. Azt sem tudom, hogy Kookról tudják e hogy meleg, nem hogy még párja is van. Jó azt valószínűleg tudják, hogy van valakije...
- Min gondolkozol ennyire ? Már legalább 5 perce állunk az ajtó elött. - Kuncogott Jungkook.
- Ühm...bocsi, menjünk be. - Nyomtam le a kilincset.
- Szóval ? - Jött utánnam az emeletre.
- Mi szóval ?
- Min gondolkoztál ? - Tette fel újra a kérdést.
- Nem fontos, tényleg. - Ráztam meg fejemet. - Inkább menjünk és szedjünk össze pár dolgot, mert sosem érünk hozzátok. - Bementem a szobámba, elraktam egy-két ruhát az egyik táskámba és már jöttünk is ki.
- Yoongi. Ma Jungkooknál alszom, valószínűleg hétfőn jövök. - Nyitottam be, unokatesóm szobájába. Az ágyán ült, és írt valamit. Biztos megint valami dalszövegen dolgozik. Imádom azokt a dalokat, amiket Yoongi ír. Régebben Taehyunggal mindig felénekeltünk neki.
- Oké, jó mulatást. - Mondta, fel sem nézve a füzetéből. Na igen, ha Yoongs belemerül valamibe, amit szeret csinálni, akkor kb. mindent kizár.
- Szia. - Köszöntünk el tőle, ő meg csak intett.- Izgulsz, ugye ? - Kérdezte meg, az ajtajuk elött állva.
- Még jó hogy. - Fakadtam ki. - Mi van ha nem kedvelnek meg, és eltíltanak tőled. Sosem talákozhatok majd veled, és, és...- Egy egyszerű mozdulattal, hajolt ajkaimra és kezdett el csókolni. Percekig csókolóztunk, mikor valami megcsapta a fülemet. Ajtó nyitódás...
- Miért áldogá...ohh. - Hallottam meg, egy női hangot, ami valószínűleg, Jungkook anyukájától származott. Gyorsan lecuppantunk egymásról, s az ajtóban álló személy fele néztünk.
- A-anya. - Dadogta Jungkook. Hát igen, ez rohadt kínos. Próbáltam Kook mögé bújni, és nem elsüllyedni szégyenemben. Na ja, az első benyomás...Sziasztok. Remélem tetszett nektek ez a rész is.
További szép napot mindenkinek ! ❤🧡💚💛💙💜
![](https://img.wattpad.com/cover/222970359-288-k174312.jpg)
YOU ARE READING
Félreismertelek Jikook ff. Befejezett✔
Fanfiction- Szeretlek, hát nem érted ? - Kérdezte megtört hangon. Fejét felemelte, könnyes szemeivel rám nézett. - M-mi ? - Ledöbbentem válaszát hallva. Egy kicsit sem számítottam rá hogy ő...pont ő... akit elvileg utálok, szerelmes belém. Jézusom...Jungkook...