Félreismertelek Jikook ff. Befejezett✔

38.

○Jimin pov.○

- Tudod...még nem volt alkalmunk felavatni az új házunkat. - Morogta perverz hangon fülembe Jungkook. Nagy bonyodalmak árán végre felszálltunk a gépre, ugyanis, az történt ami elindulás elött, megint sokáig készülődtek, s ezért a reptéren már futottunk, nem foglalkozva azzal, hogy hány embernek mentünk neki, vagy esetleg löktünk fel.
- Még be sem költöztünk. Mit akarsz te felavatni ? Az üres ágyrácsot ? Vagy esetleg az ágykeretet ? - Néztem rá felhúzott szemöldökkel. Igaz, ami igaz. Még semmit nem pakoltunk át, úgy voltunk vele, hogy elég miután hazaértünk, hiszen azért még is csak több időnk van így rá.
- Tudod a házban, van egy konyhapult...és egy asztal is. - Pimasz mosolyát újra megvillantotta, mire egy cinkos somoly kíséretében, rábólintottam ötletére.
- Megyeztünk.

- Gondolkoztál már azon, hogy az elején konkrétan utáltuk egymást ? - Döntöttem vállára fejemet.
- Még is csak együtt vagyunk. - Puszilt homlokomra. - Egyébként igen, gondolkoztam már rajta. Kerültél ahogy csak tudtál, és mikor korrepetálni kezdtél, mindig leüvöltötted a fejemt, ha nem tudtam valamit. - Kuncogta el magát, én pedig mellkason csaptam.
- Nem tehetek róla. Hiszen olyan bunkónak tűntél. Nagyjából minden lányt elutasítottál, aki a közeledbe férkőzött, vagyis csak próbált...
- Mondhatok egy titkot ? - Hajolt közelebb a fülemhez. Bólintottam, így belekezdett.
- Mielött elkezdtél korrepetálni, legalább három hónapja már szerelmes voltam beléd.
- Mi ? Már akkor ? - Kerekedtek ki szemeim. El sem hiszem. Azt hittem utált engem...
- Aham. Olyan kis édes voltál mindig, na meg gyönyörű. El sem hiszed mennyiszer bámultalak. Tudom, hogy ez kicsit talán betegesen hangzik, de volt egy-két ál profilom, hogy tudjam figyelni az oldalaidat. - Nevetett fel kínosan.
- Várj, te vagy ,,PJM_Saranghe,, ? - Sokszor feltűnt hogy egy ilyen nevő felhasználó, likeolja a képeimet, de tényleg minden képemet belikeolta, és kommentelt is, olyanokat hogy, ,,gyönyörű vagy,, meg ,,csoda szép,,.
- Honnan tudtad ?
- Jungkookie, édes kicsi szivem. Konkrétan, mindenhol bekövetett egy ilyen nevű felhasználó, és minden képemet bekedvelte, még az öt évvel ezelöttieket is. És most hogy mondod, összeraktam, hogy te voltál az...Na de...tényleg képes voltál visszalapozni a legelső képemig, és onnab végig nézni mindet ?
- Öhm...h-hát igen. - Elvörösödött és lehajtotta fejét.
- Jajj Szívem...ez lehet beteges egy kicsit, de nagyon aranyos vagy. Ne legyél már ennyire zavarba.
- De ez olyan kínos. Olyan kellemetlen vagyok. - Nyüszített fel.
- Dehogy is. Imponál hogy ennyire szeretsz. - Magam felé fordítottam fejét, s megcsókoltam.
- Oké, ennek örülök, de azért ne említsük nagyon ezt másnak. Még Namjoonék sem tudják...
- Nyugi Nyuszi, ez a mi kis titkunk marad. - Kacsintottam rá, s megpöcköltem az orrát.
- Remélem is. - Dünnyögte. - Tönkre tenné a hírnevemet.
- Van olyanod ? - Vontam fel szemöldökömet szórakozottan.
- Ez írtó gonosz volt. Igenis van hírnevem. -Húzta ki magát büszkén, mire csak legyintettem.
- Az én fenekemnek nagyobb hírneve van, mint neked...szóval szerintem én nyertem.
- Ezzel nem ellenkezem.
- Jól teszed.

○Hoseok pov.○

- Mit gondolsz ? - Súgtam oda Yoonginak. Most én ültem középen a repülőn, s kivételesen Taehyung aludt el, nem Yoongi. Így van esélyem vele kibeszélni ezt a témát.
- Miről ? - Kérdezte szemöldök ráncolva.
- Az eljegyzésről.
- Ohh...hát nagyon örülök neki. Bár nem sok ideje vannak együtt, még lászik hogy a végsőkig együtt lesznek. Hiszen csak árad a szeretet a szemükből, és a cselekedeteikből a másik felé. Úgy gondolom, Jungkook boldoggá teszik Jimint, és ez fordítva is igaz.
Szóval összességében írtózatosan várom az egészet. Csak ugye, ezt titokban kell tartanunk, és nagyon remélem, nem csúszik ki a szánkon véleltenül Jimin elött. - Húzta el száját. - De remélem ezzel nem lesz gondunk. Na meg, persze hogy láthatjuk majd az egészet, csak még csodálatosabbá teszi az egészet.
- Annyira szeretem mikor ilyen romantikusan beszélsz. - Mosolyodtam el. Elkuncogta magát, arcomra simított, és megcsókolt.
- Én pedig téged szeretlek.
- Én is szeretlek.
- Egyébként én is várom már. Már most tudom hogy varázslatos lesz az egész. Ezt a két fiút egymásnak teremtették. Tudom, hogy ez csak félév múlva következik be, de már most izgulok. Remélem semmi rossz nem fog történni, és minden rendben fog menni.
- Hát igen. De azért csak nem bénázza el az egészet Jungkook. Viszont maunkra is figyelnünk kell majd, ugyanis, Jungkookon és Jiminen kívűl még öten ott leszünk. Muszáj lesz szemmel tartanunk mindenkit, még magunkat is, hogy ne történjen semmi, ami elronthatná, azt a meghatározó pillanatot. - Hangneme komoly volt, és teljesen értettem hogy ennek mi az oka. Tényleg nem lenne szerencsés ha az egész rosszul sülne el...- Viszont, van még egy félévünk addig. Segítünk Jungkooknak létrehozni az egészet, és minden rendben lesz. - Mosolyogva bólogatni kezdtem, és miután nyomtam egy csókot ajkaira, Taehyung felé fordultam, mivel nyöszörögni kezdett.
- Gond van Picúr ? - Simítottam arcára, mire tenyerembe bújt.
- Nem, nincs. Fáradt vagyok meg, vissza alszom. - Áthajol rajtam, és megcsókolja Yoongit, utánna engem is, majd kényelmesen elhelyezkedett, s rövid idő belül, újra meghallottam, egyenletes szuszogását.

○Namjoon pov.○

- Picikém. Picim. Hercegnőm. Jinniee. - Bögdöstem folyamatosan az oldalát, ugyanis nem figyelt rám, hanem aludt...vagyis csak próbált, hiszen nem hagytam békén...de hát ha gondom van...
- Mi az istenért nem hagy aludni ? - Mordult fel, még mindig csukott szemekkel.
- ...Éhes vagyok...
- Te ezt most komolyan mondod ? Ezért piszkálsz legalább már fél órája ? Miért nem szóltál a személyzetnek ? - Artikulált kezeivel, miközben résnyire nyitott szemeivel bámult engem, haragosan.
- Bocsi Hercegnőm. Ezt elfelejtettem. - Vakartam meg kínodam mosolyogva tarkómat, aztán idehívtam az egyik itt dolgozót, és kértem tőle ebédet. Jin közben elaludt, a karomat átkarolva, és fejét vállamra hajtotta. Miután egy puszit nyomtam a homlokára, belekezdtem az evésbe, ugyanis, közben azt is kihozták. Most eléggé szétszórtan ültünk le. Jimin és Jungkook egy kettes helyet kapott, valahol hátrébb, pont ahogy mi is. A másik három fiú, pedig értelem szerűen hármas helyet kaptak, valahol középtájt. De belátunk mindenkit, szóval nincs vele gond. Mire befejeztem az evést, szinte már aludtam. Így miután elvitték a tálcát, Jin fejére döntve sajátomat, aludtam el.

○Jimin pov.○

- Mi lenne, ha te pakolnál, én meg itt ülök és nézem ? - Vigyorodtam el, miközben néztem ahogy magára kapja a ruháit. A nyaralásról tegnap értünk haza, és már másnap idejöttünk korán reggel, hogy minél hamarabb befejezhessük. De most hogy itt vagyunk,
- Nem Jimine, te is segítesz. Nem gondolod hogy ezzel egyedül is elbírok. - Tette csípőre kezét, s felém fordult. - Szóval, gyere, és kezdjük el, mert ma már itt szeretnék aludni veled.
- De még fel sem öltöztem. - Nyöszörögtem, az asztalon ülve.
- Annál jobb, minél tovább bámulhatlak. - Mért végig, majd rám kacsintott. Gyorsan magamra kaptam a ruháimat, s végre valahára elkezdtük a berendezkedést a saját lakásunkba.

Sziasztok. Remélem tetszett nektek ez a rész is.
További szép napot mindenkinek ! ❤🧡💚💛💙💜