Ott kezdődött.... /BEFEJEZETT/

29.rész🥀

Másnap reggel nem az én szobámba találtam magam, hanem Knox szobájába.
De ő nem volt sehol. Megmosakodtam majd felöltözem.
A hajamat csak leengedve hagytam mert nem volt kedvem vele kínlódni a tegnapi után,hisz teljesen mindegy hogy nézek ki, Knox számon fog kérni előbb-utóbb hogy miről beszélgettem Jaydennel. Be kell valljam hogy nagyon hiányzik és harcolni fogok azért hogy kijuthassak innen.
Lementem a földszintre de nem találtam senkit így visszamentem az emeletre. Körbenéztem ott is de tényleg sehol senki. Visszamentem a földszintre hogy majd kimegyek az udvarra de mikor megnyitottam az ajtót nem nyílt.
Most komolyan bevagyok ide zárva?
Felmentem vissza Knox szobájába de nem a szobába mentem be hanem csak az irodájába majd leültem a székébe.
Szétnéztem az asztalán de minden olyan unalmasnak tűnt így tovább nézelődtem a fiókoknál. De az egyik kulcsra volt zárva, szerencsére volt nálam egy hullámcsat így kitudtam nyitni. Papírok voltak benne+whiskys üveg amibe volt még félig. Kerestem egy poharat majd töltöttem magamnak. Visszaültem a székbe és tovább nézelődtem. A papírok alatt volt egy fegyver is míly meglepő.
Tovább kutakodtam a fiókban majd egy széfre bukkantam.
-Na ebbe vajon mi lehet?
Megpróbáltam az összes lehetséges számot de nem jutottam semmire sem.
Megittam az első pohárrral majd töltöttem még eggyel. Felálltam és körül néztem, hátha valahova fel van írva a kód.
-És bingómeg van.
Egy fotóalbum oldalába volt belevésve egy szám.
Visszamentem az asztalhoz majd leültem és beírtam a kódot.
És hála istennek sikerült.
Kinyitottam, de szomorúan is zártam be, csak pénz volt benne, rengeteg pénz.
Visszaraktam mindent a helyére, kivéve az üveget.
Nemsokkal később már zajokat hallottam lenntről de nem volt kedvem lemenni. Inni volt kedvem a sok stressz után, ki kell agyaljak egy szökési tervet minnél előbb amíg bele nem kényszerít olyan dologba amit én egyáltalán nem akarok.
Nyílt az ajtó, majd Knox lépett be rajta.
-Te már ébren vagy, mit keresel itt?
-Tudtommal akárhol lehetek, ha már az én házam is lesz.
Látta az üveget az asztalon, amit elfelejtettem kidobni.
-Te ittál?
-Talán gond?
Közelebb jött majd felálított a székéből.
-Ne szájalj vissza, tudod hogy nem szeretem.
-Persze hogy tudom, minek kell az ajtót kulcsra zárni, talán levegőzni sem szabad már ebbe a házba?
-Biztonság kedvesem, ha kinyitod az ablakot úgyis tudsz levegőzni.
-Dolgod volt?
-Mondhatjuk úgy is igen, viszont ezt a számonkérést meg már megbeszéltük, vagy tévedek?
-Nem, nem tévedsz de lehetnek kérdéseim tudtommal, amikre örülnék ha normális választ kapnék.
-Látom egyből más a viselkedésed amint beszélsz Jaydennel, ez tetszik de majd kikupálódsz.
Erre a mondatára válaszolni se akartam, még csak meg se akartam hallani, a tegnap este nekem nagyon sok volt.
-Gyere menjünk le reggelizni.
Majd kézen fogva lementünk hogy megreggelizzünk.
Muszáj belemennem mindenbe amit csak szeretne, mert ha nem akkor nem szabadul ki Jayden huga.
Már javában reggeliztünk amikor megszólaltam, mert muszály voltam megkérdezni.
-Mesélsz a tegnapról?
-Mire vagy kíváncsi?
-Ami azután történt, hogy elmentem.
-Semmi nem történt, az a mitugrász elment az apjával meg az embereivel majd mi is azt tettük, de előtte kitakarítattam az épületet, ha megreggeliztél menj fel a szobádba és tervezgess.
-Hogyhogy tervezgessek?
-Az esküvővel kapcsolatban.
Nyeltem egy nagyot majd válaszoltam.
-Lapot hol találok?
-Fennt van egy csomó notesz féleség, abba írhatsz bármit. Van nyomtató is meg kapsz egy gébet is azon könnyebb is lenne mint a kis papírokon.
-Nekem megteszik a lapok is, nem muszáj gépeket behozatnod nekem.
-Ragaszkodom hozzá, ha végeztél menj nyugodtan tudod hol találsz.
Majd puszit nyomott a homlokomra, azonnal elkapott az undor tőle. Fogalmam sincs hogyan szabadulhatnék meg tőle.