Ott kezdődött.... /BEFEJEZETT/

39.rész🥀

Reggel a csengő hangjára keltem fel, gyorsan magamra kaptam valamit majd lerohantam a lépcsőn egyenesen az ajtóhoz.
A lányok voltak azok.
-Jó reggelt szépségem-puszilt meg Mia.
-Sziasztok hát ti, hogy hogy itt vagytok?
-Gondoltuk meglepünk téged ezen a csodás reggelen-ölelt meg Medison.
Bejöttek majd leültek az asztalhoz.
-Tudjátok mennyi az idő? - dőltem le a fotelbe.
-Igen drágám 9 óra, úgyhogy ne lustálkodj, van egy ötletünk.
-Mégis micsoda? - ásítottam.
-Arra gondoltunk kiruccanhatnánk, úgyis olyan szép idő van, és megvan a kellő társaság is-mosolygott izgatottan Mia.
-Csajok, valamit el kell mondjak nektek, jobban mondva 2 dolgot.
-Ne is folytasd, tudjuk mit akarsz mondani.-kortyolt bele a kávéjába Mia.
-Nem tudhatjátok hiszen senki nem tud róla, szóval az első, hogy mikor Knox fogva tartott teherbe estem-gördült le egy könnycsepp az arcomon.
A lányok azonnal odajöttek és megöleltek.
-Ne sírj kincsem, minden rendben lesz, segítünk neked mindenben amiben csak kell, melletted vagyunk ezt soha ne felejtsd el-vigasztalt Medison.
-Ami azt illeti már gondoskodtam a sorsáról.
-Elvetetted? - csodálkozott Mia.
-Igen, tegnap voltam az orvosnál ahol Knox meglátogatott és megpróbált lebeszélni róla de nem hagytam hogy az legyen amit ő akar, nagyon szerettem volna megtartani de ez csak összekötött volna vele újra aminek nem lett volna fényes jövője, se ránk nézve se sem pedig a gyerekre.
-Teljesen megértünk téged, azt teszed ami helyes és amit érzel. De mégis honnan tudta meg, hogy terhes vagy?
-Itt a lényeg, a második dolog amit el kell nektek mondjak.
-Jessica túl sok titkod van, többször kellene random becsengessünk hozzád-nevetett Mia.
-Na mondd már mi az- mondta izgatottan Medison.
-Megkeresett egy férfi, azzal hogy volt egy jelentkezésem még pár évvel ezelőtt egy munkára és hogy aktuális e nekem még.
-Ez jó hír, nem?
-De, nagyon is, de ez a munka nem itt van lányok, bulihajókon kellene dolgozzak, pultosként, mindig más országokba és városokba utazunk, jövőhéten szerdán indulnánk a többi lánnyal.
-Jessica szerintem ezt gondold át, csak úgy magad mögött hagynál mindent? - szomorodott el Mia.
-Tudom hogy furcsán hangzik meg minden, de ez egy lehetőség, hogy végre ténylegesen magam mögött hagyjam a sok rosszat ami eddig ért engem. Nem akarlak elveszíteni sem itt hagyni titeket de meg kell értenetek, hogy ez nagy lehetőség számomra.
-Nem tudunk lebeszélni ugye? -hajtotta rám a fejét Medi.
-Nem igazán.
-Bárhogy is legyen Jess, ugyanúgy a barátnőid maradunk és támogatunk mindenben ahogy eddig is, majd levelezünk, úgysem csináltam még ilyet-mosolygott Mia.
-Köszönöm lányok, tényleg, nekem csak ti vagytok, Sara is fontos volt nekem amíg hátba nem szúrt engem.
-Mi sem tartjuk vele a kapcsolatot már, szemétség amit csinált veled.
-Akkor ti sem tudjátok mi van vele?
-Nos ami azt illeti hallani ezt-azt, hogy tervezgetik a közös életet.
-Remélem boldogok lesznek ha már mi Jaydennel nem tudtunk azok lenni.
-Na ne szomorkodjunk itt, nem ezért jöttünk, irány csomagolni drágám.-állított fel Mia.
-Hova akartok menni?
-Lemegyünk a tengerparthoz, béreltünk ott egy faházat, nagy buli lesz ma este ott. - helyeselte Medison.
Összepakoltam amiben a csajok is segítettek, majd útnak indultunk, egész úton bömböltettük a zenét, nagyon jól esik felszabadult lenni és azt csinálni amihez kedvem van azokkal akiket szeretek.
Út közben arra lettem figyelmes, hogy Mia nagyon keresgél valamit a táskájában.
-Mit keresel ennyire Mia?
-Csak a cigimet, nem találom sehol sem.
-Már szinte kipakolsz teljesen a táskádból csajszi, add ide segítek-vette ki a kezéből Medison.
-Te meg még is mióta cigizel?
-Hát úgy 2 hónapja körülbelül.
-Meg van-mutatta fel a kezében Medison.
-Istennő vagy barátnőm-puszilta meg.
-Kérsz Jess? - nyújtotta felém.
-Sosem próbáltam még te is tudod-nevettem.
-Tudom de itt az alkalom, ma este kilépünk a hámból.
-Na jólvan adj egyet, de ha megfulladok a te hibád.
-Egész jól csinálod ahoz képest, hogy még egyszer sem cigiztél, nem mindenki tudja első szívásra letüdőzni.
Annyira belemerültünk a dohányzás témába, hogy oda is értünk röpke 2 óra hossza alatt.