Ott kezdődött.... /BEFEJEZETT/

42.rész 🥀

Antonio volt az. Ebbe a fél órába míg ott ácsorogtam az autóm mellett elgondolkodtam még azon is, hogy visszasétálok de ő lesz a megmentőm.
-Jessica?
-Szia Antonio, kifogyott a tank és itt ragadtam.
-Szerencséd van, nálam mindig van plusszba, segítek.
-Nagyon hálás vagyok, köszönöm.
-Te ittál? Nagyon érzik rajtad, így hova akarsz menni, ráadásul pont ezen a környéken, mi dolgod volt itt?
-A barátnőimmel lejöttünk kicsit jól érezni magunkat, aztán rosszul sült el minden és autóba ültem. De tudok vezetni szóval nincs baj.
-Teleöntöm neked de nem vezethetsz, idehívok valakit aki elhozza az autódat, téged pedig hazaviszlek.
-Jólvan köszönöm.
Beültünk az autóba majd rögtön elnyomott az álom, Danielről álmodtam, amint realizáltam felébredtem de nem az autóba hanem már az ágyamban.
Ránéztem a telefonomra és hajnali 1 volt, ezek szerint végig aludtam az egész utat. A lányok is írtak, de majd reggel válaszolok rájuk, vissza is aludtam.
Madárcsicsergésre ébredtem ami nagyon jól esik, szeretem a nyarat a kedvenc évszakom. Felöltöztem majd felhívtam anyáékat, hogy elmondjam hogy alakul majd a jövőm, természetesen nem örültek neki de nem tudnak lebeszélni róla, ők majd a hétvégén utaznak haza, ami azt jelenti, hogy nem találkozom már velük.
Miután leraktuk a telefont, készítettem egy szendvicset és kávét majd leültem reggelizni.
Nem tudtam nem Danielre gondolni, ő jár a fejembe mióta csak megismertem, és kezdem szégyellni magam amiért csak úgy ott hagytam őt, és a lányokat is.
Megírtam a lányoknak, hogy miért rohantam csak úgy el majd neki álltam kitakarítani a lakást.
Éppen követ mostam mikor csengetett valaki.
Mikor kinyitottam Antonio állt előttem.
-Szia, ne haragudj hogyha zavarlak, csak tegnap este már nem tudtunk beszélni, úgy aludtál, mint a bunda.
-Szia igen tudom, és te ne haragudj hogy raboltam az idődet és meg se köszöntem még neked a fáradozásodat, köszönöm. Szivesen behívnálak de sajnos most mostam fel a követ.
-Semmi gond úgyis rohannom kell csak gondoltam ha erre járok benézek hozzád.
-Ez kedves tőled.
-Nem is zavarlak tovább, jó munkát neked.
-Köszönöm.
Miután elment még gyorsan befejeztem utanna kiültem az erkélyre könyvet olvasni.