Are you strange like me? (Befejezett)

Vol.12

Mire észbe kaptunk pár nap múlva már ott álltunk az előtérben a nappali mellett és egymást vártuk be a hatalmas bőröndeinkel. Nekem adódtak némi nehézségeim a bőröndömmel már ha csak azt nézzük, hogy semmilyen harci képzésben nem volt részem (de legalább segítettek nekem), kondi terembe is csak akkor mentem amikor Pi edzett csak, hogy csorgathassam a nyálam rá és a tökéletes izmaira. És ő mindig örömmel adta meg a lehetőséget arra, hogy csodálhassam fél pucéran. Az ujjazós eset óta semmi nem történt köztünk ami olyan lett volna. Bár bele gondolva azért ki akasztott, hogy semmilyen viszonzást nem várt. Ilyen és ehhez hasonlókon kattogtam egész úton. Már az is meg fordult a fejemben, hogy lehet el fog hagyni, hogyha nem kap viszonzást..aztán le nézve az ölembe jöttem rá, hogy ilyen nem történhet meg hiszen épp a kezemet fogva aludt mélyen, a fejét a vállamon pihentetve.  

- Óó, alszik a babuci? - gügyögte hátra fordulva Tony. Ez már meg ért egy puszit a feje búbjára, mármint Pi-nek a fejére..

- Hagyjad már őket te nagyra nőtt 5 éves! - nézett fel a mobiljából Clint. Tony csak ki nyújtotta a nyelvét rá. De gyerekes! Pár óra repülés és rengeteg száj tépés után ami ebből állt: "De hova megyünk?" "Majd meg tudod!", végül sikeresen landolt a gépünk, mint pár perccel később kiderült egy elképesztően párás mediterránnak mondható városban. 

- Hol a fenében vagyunk? - nyújtózkodott hatalmasat ásítva Pi.

- Na jó most már kár lenne tovább titkolni.. - torok köszörülés a'la Tony módra. - Üdv mindenkinek a csodálatos Gran Canaria-n! - tárta szét a karjait bemutató jelleggel.

- NA NE! - akadtak ki páran.

- DE! Van itt egy nyaralóm..és gondoltam ennél jobb helyet nem kereshetünk egy szülinap meg ünnepléséree.. - vége kicsit érdekes lett de mit is várhatnánk hiszen Tony-t éppen tarkón csapta Natty. Majd ingerülten súgott Tony-nak valamit. - Az-az semmilyen szülinap meg ünneplésére nem alkalmas ez a hely, tévedtem bocsika.. - majd el indult a bőröndjével egy luxus terepjáró felé mintha mi sem történt volna. 

Még egy bő fél órás autó út után ami egy gyönyörű hegyre vezetett fel meg is érkeztünk ahhoz a híres neves nyaralóhoz ahol nem alkalmas semmilyen szülinap meg ünneplése.

- Waó! - szaladt ki a számon ahogy ki léptem az autóból. Elképesztően gyönyörű volt! Mint egy régi olasz filmből egy maffiózó kastélya.

- Hmm..waó? - nézett elismerően rám Tony. 

- Fejlődik a kis manó, ugye! - ölelt magához fél kézzel Natty. Be vinni a csomagjaim Pi és Steve segítettek. Tényleg rengeteg vackot hoztam magammal Natty-nek köszönhetően. 

- Ugye nem baj? - nézett rám Pi kis kutya szemekkel.

- Mégis mi? - dőltem le az ágyra ami hatalmas volt és szuper puha. Jó dolgom is van nekem itt!

- Hát..hogy egy szobában kell aludnunk. 

- De..óriási katasztrófa ez! - csaptam ijedten az arcomra.

- Gúnyolódunk..gúnyolódunk?! - ugrott rám vagyis inkább mellém Pi és kezdett éktelen csikizésbe.

- Ha..hagy..hagyd már..abba! - csapkodtam levegőért kapkodva a nevetéstől.

- Mi folyik itt fiatalok? - állt meg a nyitott ajtóban Natty, Bruce és Clint. Utóbbi meg jegyzése volt ez. 

- Nem jöttök le a medencéhez? - ekkor vettem csak észre, hogy mind a hárman fürdőruhában feszítenek.

- Na, le megyünk? - puszilta meg az arcom Pi, kérlelően nézve. Én csak fel ugrottam úgy rohantam az ablakhoz. 

- Úristen! Tényleg van medence! - tapadtam az ablakra, mint a matrica. Halk kuncogást hallottam Natty felől.

- Ott lent találkozzunk! - és már indultak is tovább, de előtte még be csukta az ajtót Clint. Mire ki vettem a bikinim, Pi már egy szál alsóban próbálta ki bogozni a fürdő gatyáját hordhatóvá.

- Add ide! - vettem át tőle finoman a ruhát. Mire végeztem vele, fel nézve rá ő csodálattal figyelte minden egyes mozdulatom. - Mi az? - nevettem kínomban a bámulástól. 

- Csak..rá jöttem valamire. 

- Mire? - kezdtem ideges lenni.

- Hogy mennyire szeretlek! - ölelt magához szorítva teljesen, a fejem búbjára sok-sok puszit hintve.

- Mert hordhatóvá tettem a gatyád? 

- Is! - csókolt meg továbbra is ölelve. Nagyon hosszú ideig álltunk így, annyira rettentő sokáig, hogy végül még nyelves csók is ki kerekedett belőle, bár Pi továbbra is csak a derekamat simogatta fel gyűrve ezáltal a lenge kis babydoll trikóm. 

- Le kéne mennünk a többiekhez. - váltam el az ajkaitól.

- Lehet..de annyi mindent kéne! - emelt fel a földről a fenekem alatt tartva és kezdett az ágy felé cipelni.

- Vá-vá-várj már! - kissé csalódottan tett le majd egy puszit nyomott a homlokomra és fel vette az ágyról a gatyáját, el indulva a fürdőszoba felé. Lehet túl durván mondtam..remélem nem! Én is el kezdtem át venni a fürdőruhám. Nem tudom mit csinálhatott ennyi ideig bent, de mire ki jött át öltözve én már a naptejet és fel kentem a fontosabb részekre magamon.

- Be kennéd a hátam? - néztem hátra a vállam felett rá. Szó nélkül kent be, majd ölbe kapott és úgy vitt le a medencéhez.

- Na! Azt hittük már valami más programot találtatok.. - mondta Tony egy koktélos pohár szívószálával a szájában. Pi csak grimaszolt erre egy 'Na perszéset, majd minden figyelmeztetés nélkül be dobott a medencébe, ami szerencsémre pont kellemes langyos volt az egyenlítő közeli napsütéstől. Fel érve a fel színre azt se tudtam mi hol van, bár nagyon nem is láttam semmit, amikor már kezdett volna a klóros víztől ki tisztulni a látásom, egy második bomba csapódott mellém még egyszer a szemembe fröcskölve. Próbáltam kézzel ki védeni a sok vizet, de a fel emelt kezem már csak arra volt jó, hogy meg próbáljam ki dörzsölni a szememből a klórt.

Nagy próbálkozásaimat a látás iránt két jó erős kar akadályozta némi kép azzal, hogy hátulról át ölelt.

- Pi csak tisztuljon ki a látásom! Lesz ne múlass! - kapálóztam mérgesen. És sikeresen ki is szabadultam a karjai közül, pont addigra amikorra a látásom is rendbe jött. A továbbiakban hunyorogva kezdtem el őrült módon fröcskölni és ő is viszont. Egy idő után a felnőttek is beszálltak ebbe és ki alakult egy fiúk a lányok elleni küzdelem. Ami egy órányi fröcskölés után át váltott iszap birkózásba egymás nyakában ülve. Én Pi nyakában természetesen Wanda ellen aki Clint nyakában ücsörgött. Ez is csak addig tartott amíg egyszerre le nem borultunk a fiúk nyakából. 

- Legalább halljuk már Nana hangját is! - fel jőve a víz alól fogadott ez a mondat Steve felől aki a medence szélénél támaszkodott jobb híján. És ezzel ment el az egész délutánunk, ezzel és ehhez hasonlókkal. Késő délután már majdnem 6 volt mire fel mentünk készülődni az esti bulira ami egyben vacsora is lesz.