Are you strange like me? (Befejezett)

Vol.10

Még aznap este ki lopóztam. Látni akartam, hogy-hogy van. Azóta is visszhangzott bennem ez az egy szó..szeret! Oda érve az ajtajához egy kis habozás után be is kopogtam. Egy kis molyolás és már nyílt is az ajtó.

- Nana? Hát te? Nem mintha baj lenne, csak meg lepődtem. - állt le döbbenve fél lábon.

- Csak kíváncsi voltam, hogy vagy. - csuktam be magam mögött az ajtót és segítettem vissza jutni az ágyához neki.

- Hát még élek..Wanda már járt itt kötést cserélni, meg ki kérdezni sokkal kellemesebb hang vételben, mint a felnőttek. - közben oda értünk az ágyához és le ülve néztem csak jobban körbe. Tipikus fiú szoba azaz kupi és egy nagy halom használt zsepi a kukában és körülötte, fura még szipogni se hallottam nem, hogy orrot fújni. 

- Van valami..amit szeretnék ki próbálni rajtad! - néztem rá félve a reakciójától.

- Neked bármit szabad rajtam! - dőlt hátra a párnái közzé.

- Perverz!

- Rossz aki rosszra gondol!

- De hülye aki nem! Na de viszont, a gatyádat..le kéne húznod. - látva a perverz csillanást a szemében hozzá kellett tennem. - De csak a gatyát! Az alsód marad! 

- Ünnep rontó.. - mormolta az orra alatt miközben térdig le húzta a nadrágját. Én eközben próbáltam nem el pirulni kevés sikerrel.. - Nyugodtan rá nézhetsz nem kell a térdem szuggerálni!

- Mármint a sebre gondolsz, ugye?

- Persze mi másra, te perverz kis állat! - röhögte el magát. Én erre már tényleg csak a szemem tudtam forgatni. A levegőből ki nyert párából jutottam egy kis vízhez és egy kis szerencsétlenkedés után már ugyanúgy világított a kezem körül, mint a parkban. - Fel tűnt, hogy a néni meg se köszönte? Hogy milyen emberek vannak ebben a városban.. - nézte csodálattal, hogy percről percre jobban el tűnik a sebhelye és már csak a varrat van ott. 

- Kész is.. - emeltem el a kezem onnan el felejtve, hogy nem fog el tűnni a víz csak úgy, így eshetett meg, hogy folyt szét mindenfelé. 

- Hé tiszta víz lettem! - ugrott meg Pietro. - Még az alsóm is..ahhj Nan, most le kell vennem, hogy meg száradjon! - én azt hittem ott kapok szívinfarktust a gondolatra, hogy le veszi a gatyáját, mármint a boxert. - Mi ez a paradicsom vörös fej? Azt hitted előtted veszem át? - vigyorgott huncutul.

- Dehogy hittem azt!  - néztem a szoba egy másik szegletébe inkább fel dúltan.

- Jó..mert ha szeretnéd most is levehetem! - ért egyre közelebb, míg végül ahogy befejezte a mondatot bele nem puszilt a nyakamba. Nem tehetek róla, jól esett ahogy a nyakamba puszilt miután önkéntelenül nyögtem egyet halkan, ő ezt sikeresen meg hallotta és folytatta a nyakam puszilgatását mint egy fel bátorításnak véve. 

Egy idő után el kezdte szívogatni egy pontban, ami talán még jobban is esett mint csak a puszik. Persze féltem egy kicsit, hogy hol lesz ennek vége, de elképesztő volt vele lenni, úgyhogy inkább amellett döntöttem, hogy sodródok az árral. Nem telt el pár perc és fel fedező útra indult a keze a mellem irányába. Pár perc múlva kopogni kezdtek az ajtón.

- Ezt nem hiszem el! - támasztotta a homlokát a vállamnak. - Egy pillanat! - ezt már hangosan mondta a kopogtatónak.

- Úristen... - szaladt ki a számon miután el távolodtunk és le pillantottam egy másodpercre, én inkább gyorsan fel pattantam és be bújtam a szekrényébe, ő addig vissza húzta a nadrágját és be engedte Natty-t. - Mi..? - tátogtam magamnak. Erre kíváncsi leszek! Azonkívül jó rejtekhelyet választottam, mert bár azt hinnénk, hogy büdi lesz egy fiú szekrénye vagy valami, de ilyen kellemes öblítő illatot ennyire intenzíven is rég éreztem. Majd hirtelen be ugrott az előbbi le döbbenésem képe az agyamba..úristen! 

- Pietro, valamit muszáj meg kérdeznem, vagyis inkább több mindent!

- Miért nem kérdezted a konyhában délután? 

- Mert nem akartam ilyen kínos kérdéseket mindenki előtt fel tenni neked, nektek.

- Milyen kérdéseket?

- Csak tudni akarom, hogy tudsz-e mindent arról? - ennyire kínosan kerülgetni a témát még nem hallottam Natty-t. - Mert nem akarom, hogy Nana teherbe essen ilyen fiatalon!

- Jézusom..persze, hogy tudok mindent és hidd el én se akarok apa lenni 17 évesen! Tudok mindent nyugi!

- Jól van a másik ami érdekel, hogy ugye még nem.. 

- A szexre gondolsz? Mert nem még nem feküdtünk le. - meg nyomva a hangsúlyt a még-en. - És mielőtt mondanád igen tudom, hogy szűz még, többek között én is.

- De tervbe van akkor ezek szerint..

- Igen, legalábbis felőlem. 

- Ha meg mered még egyszer bántani, nem állok jót magamért, remélem tudod!

- Az eddigiek se voltak tervbe véve, mégis meg történtek sajnos..de Natasha szerelmes vagyok belé! A világért se akarok ártani neki, a kis nyuszifülemnek..

- Jól van csak ennyit akartam, igazából..Nana elő jöhetsz most már a szekrényből!

- Fenébe.. - másztam elő a ruha halmok közül. - Honnan jöttél rá? 

- A kis fenék formából az ágyon, plusz eper illat van tőled itt. Jó szórakozást a továbbiakban, nem is zavarok és Pietro..csak ésszel! - nézett még vissza az ajtóból majd be csukta maga után. Pietro erre csak meg forgatta a szemeit és elém lépett.

- Nna, van kedved folytatni? - nyomott puszit a hajamba. 

- Figyi Pi..tudom végig hallgattam és tudom te bármikor készen állnál rá, de én még nagyon nem. Az első mensimen is csak pár napja vagyok túl..plusz még azt sem tudom, hogy járunk-e vagy mi van? - akadtam ki egyre jobban pánikolva, ő pedig halál nyugodtan figyelt csak. Majd finoman meg fogta az állam és meg csókolt ezzel el hallgattatva. Azt mondják, hogy az első csók rémesen rossz..de ez nagyon kellemes volt, mintha rögtön egymásra hangolódtunk volna. Miután el fogyott a levegőnk váltunk csak szét.

- Ha szeretnéd akkor egy pár vagyunk mostantól! - nézett finoman mégis mélyen a szemembe, majd újra le hajolt egy csókért.

- Szeretném! - vigyorodtam el magam arra a röpke másodpercre míg el távolodtunk amíg válaszolok és már tapasztottuk is újra össze az ajkainkat. Hosszú-hosszú percekig álltunk így a szobájában, időközben át karolta a derekam és úgy tartott szorosan magához vonva. Mikor már el fáradtunk így akkor dőltünk csak el az ágyán. Össze bújva feküdtünk a nagy francia ágy közepén és a hajammal játszott szórakozottan.

- Amúgy..

- Amúgy? - néztem fel rá.

- Miért mondtad azt, hogy "Úristen" amikor Natasha kopogott?

- Hát..meg láttam valamit ami meg rémisztett és arra mondtam.. - pirultam el az emlékére.

- Mit? A mumust az ágyam alól ki nézni? - rendezgette el mélyülten a tincseim. Sokáig haboztam, hogy mondjam ki.

- Hát tudod..

- Mmm, nem tudom segíts még! - a mosolyából már sejtettem, hogy játssza az eszét és tudhatja.

- Hát a farkadat.. - pirultam el miközben nagy nehezen súgva ki mondtam.

- Egen, sajnos én is élveztem a nyakad ki szívását nem csak te, na meg azok a cicik..! Nem hittem volna reggel amikor rám estél, hogy ma még meg foghatom őket! - pirult ki ő is egy kicsit.

- De bolond vagy! - nevettem ki ezt a monológját. - De én így..szeretlek! - nyomtam csókot a szájára újra. Megint csak egymás mellett nyomott el minket az álom. Pedig én tényleg csak a sebe miatt jöttem..