Are you strange like me? (Befejezett)

Vol.9

(A dal ami inspirálta ezt a részt)

- Jól ránk hoztátok a frászt, ugye tudjátok?! - járt fel alá Tony előttünk a konyhában. Natty csak póker arccal figyelt minket az asztal másik feléről.

De hogy hol is kezdődött ez a sztori? Nos..ahhoz vissza kell pár órát tekernünk.

- El fogsz késni Nancy! - mondta Natty az ágyam szélén ülve miközben én fel alá rohangáltam a szobám és a fürdőm között.

- Nem láttad a fésűm? - túrtam fel újra kosaram a fürdőben.

- Ezt keresed? - húzta elő az éjjeli szekrényem alól a keresett tárgyat.

- Köszi! - kaptam ki a kezéből és már húztam is végig a hajamon. Majd végezve le tettem és már kaptam is fel fél vállra a táskám, puszit nyomva pót anyám arcára. - Szia! Majd jövők délután! - szaladtam a lift felé. Ha le késem a buszt akkor tuti a suliból is el kések! Jobban szeretek busszal járni suliba, nem akarom, hogy azt higgyék a többiek, hogy fel vágós vagyok, mint az a Flash aki az apja kocsijával menőzik és tök gáz szerintem ez így, és én pont ezért nem akarom, hogy Natty vigyen be a városba és azon belül suliba.

- Hé, combzokni! Hova futsz ennyire? - kocogott mellém Pietro.

- Szerinted hova futnék hétköznap reggel?

- Nem tudom lehet új hobbid lett reggel, félig szexi diák lánynak öltözve táj futni! - futott hátrafelé szembe fordulva velem.

- Hogy érted hogy félig? - nem ezen voltam ki akadva csak nem értettem.

- Hát alul combzokni, rövid rakott szoknyával felül pedig egy 80-as éveket idéző puffos ujjú pulcsi..félig Sailor Moon-ba tolod legalább! - mért végig jól. Majd a nem figyelés és hátra felé futásból adódóan neki is rohant egy kő gömbnek el esve benne. Szólhattam volna neki, de ennyi járt a hasonlat miatt!

- Gyere te lökött! - nyújtottam a kezem neki, hogy fel húzzam miközben igyekeztem nem ki köpni a tüdőm. Utálok futni...

- Gyere te! - és meg ragadva a kezem rántott le magára. Irtózatosan el pirultam a helyzettől és pozitúrától ahogy voltunk a földön. Ő alattam fél fekvésben én pedig felette négykézláb pár centire az arcától. Egy pár pillanatig a szemembe mélyedt, már komolyan azt hittem, hogy meg fog csókolni amikor, le csúszott a tekintete a pulcsimba. Nem írta jól körül a pulcsim úgy érzem, ugyanis ugyancsak váll nélküli volt ami a póz miatt tökéletes be látást engedett az ikrekre. Pár másodpercig tűrtem a bámulását, amíg a testemben lévő összes vér a fejembe nem szökött majd képen tenyereltem. Jó el ismerem, ez aztán tényleg animés volt..

- Hülyee!

- Mhhmhkk.. - morogta a tenyerem alatt.

- Mi van? - vettem le a tenyerem az arcáról le ülve, hogy többé ne lásson be a pólómba.

- Le késted a buszt.. - és egy ördögi kacajt hallatott a bajsza alatt.

- Az nem lehet! - kaptam ijedten a fejem az ablak irányába pont meg látva az el robogó buszt. - Vigyél el!

- Mi? Nem!

- Miért nem? Mi az hogy nem? - csaptam finoman a mellkasára fel háborodottan. - Ennyit igazán meg tehetsz ha már miattad késtem le!

- Nem! - hitetlenül néztem rá miközben ő szép lassan fel tolta magát félig ülésbe. - Nem, mert mást terveztem mára..veled! Bár elég könnyen változtathattok a tervemen ha nem ülsz le a földre a ölemből. - és mellé kaptam egy huncut vigyort. Komoly? Még itt a hallban se tud másra gondolni miközben érdekesebbnél érdekesebb pillantásokat kapunk az itt dolgozó személyzettől?!