Coming Out |✔|

𝐶ℎ𝑎𝑝𝑡𝑒𝑟 𝐸𝑖𝑔ℎ𝑡𝑒𝑒𝑛

- Mit keresel itt? - kérdezem lefagyva Louistól, aki az ágyamon elterülve vár. Kezében egy könyv van, ő pedig szemüveget visel. - És hol rejtegetted eddig a szemüvegedet? - kérdezek rá a másik fontos dologra. Tudja egyáltalán, milyen jól áll neki?
- Nem kellene itt lennem? - kérdez vissza, de le sem veszi a szemét a könyvéről.
- Csak nem gondoltam, hogybitt talállak. - felelem és végre becsukom az ajtót is. A szekrényemhez lépek és kiveszek egy boxert.
- Hol kellene lennem?
- Theoval? - kérdezek vissza most én. - Azt hittem vele leszel a délután.
- Miért lennék vele?
- Ne kérdezz már folyton vissza - szólok rá, ő pedig végre rám pillant.
- Csak nem értem. - jelenti ki.
- Csak... - keresem a megfelelő szavakat. - Annyira örültél neki.
Az arcáról nem tudok leolvasni semmit, de tudom, fejben összerakta a darabkákat.
- Örülök neki, igen, de ennyi.
- Értem. - bólintok, megragadom a törülközőmet és elindulok az ajtó irányába.
- Mégis hova készülsz? - szól utánam.
- Fürdeni? - kérdezek vissza, mintha nem lenne egyértelmű.
- Nem felejtettél el valamit?
A jobb kezemben lévő boxerre és törülközőre pillantok, aztán megrázom a fejem.
- Mi lesz velem? - kérdezi már-már sértetten.
Elmosolyodom.
- Jössz velem?
- Ezt úgy mondod, mintha nekem tennél ezzel szívességet - szól vissza.
- Lou, ne kéresd már magad! - forgatom a szemem. Felpattan, leteszi a szemüveget és a könyvet az asztalomra, majd elmegy mellettem, ügyelve arra, hogy bal kezével végig tudjon simítani a combom külső felén.
- Hozom a cuccom. - motyogja.
- Rendben. - sóhajtok szaggatottan.
Amint belépek a fürdő helyiségbe, kissé megtorpanok. Eddig mindig kitoltam a fürdést vacsora utánra, így sosem voltak itt, most viszont még elég korán van ahhoz, hogy négyen is bent legyenek. Ez pedig azt jelenti, hogy külön kell fürdenünk.
Lassan elsétálok a fülkék előtt, kikerülve az éppen öltözködő embereket, és leghátra megyek.
Vetkőzni kezdek, hogy ne legyen annyira feltűnő, hogy várok valakire, de mikor meghallom Betty nevét, fülelni kezdek.
- Nem tudom - mondja az egyik magas srác, aki valószínűleg új, mert még sosem láttam. Kék, festett haja van, testére pedig csak egy törülköző van tekerve.
- Szerintem igen - vágja rá a másik, azt hiszem Oliver. Őt már korábban is láttam, már előttem is itt volt. Egyszer volt egy közös órám vele Mirandánál, ahol megtudtam, hogy ő is drogfüggő volt, de mióta itt van, leállt és nagyon örül neki.
- Mégis kitől? - kérdezi megint a magas, kék hajú. Ha nem tévedek, Betty terhességéről beszélnek. - Louistól? Elég sokat pletykálnak róla.
Majdnem felnevetek. Betty Louistól lenne terhes? Kemény lenne, mit ne mondjak.
- Louis meleg, szóval nem hiszem. - válaszolja Oliver. Tényleg mindenki tudja, hogy meleg?
- Mi? Komolyan?
- Igen.
- Ez undorító - jelenti ki a magas. Te vagy az undorító.
- Engem hidegen hagy - válaszolja Oliver, miközben felvesz egy tiszta boxert.
- Hát engem nem.
- Louis jó srác, csak drogos. - folytatja.
- Akarod mondani, csak volt. - jegyzi meg a kék hajú. Az ajtó kinyílik, és Lou sétál be.
- Nem, még min... - akad meg a mondatban, mikor megpillantja.
- Mi? Még mindig? Azt hogy? - kérdezgeti tovább a másik, aki nem veszi észre, hogy az említett épp most lépked el mögötte.
- Én most megyek. - mondja Oliver, majd elindul kifelé. - Majd később beszélünk.
Louis nem jön mellém, inkább az eggyel odébb lévő padra pakol le. Nem akarunk feltűnést, vagy undort kelteni, így mikor van rajtunk kívül itt valaki, tartjuk a tisztes távolságot.
Az egyik fülkéből kilép valaki, őt sem láttam még. Mi ez a sok új srác?
- Hallottad, Will? - szólítja meg a magas.
- Aha. - bólint, és becsavarja magát egy törülközőbe
- Hogy engedhetik meg, hogy még mindig drogozzon? - Nem értem, hogy miért beszél még Louisról, hiszen már biztosan látta, hogy itt áll mellettem.
- Hé! - szólok oda halkan neki, aztán a fejemmel a két srác felé bökök, hogy ő is figyeljen.
- És ha nem tudják? - kérdezi Will. Erős, amerikai akcentusa van, így biztos vagyok benne, hogy nem idevalósi.
- Nem hülyék - vágja rá a másik, aztán megakad a szeme rajtam. Francba.
- Te mit nézel? - kérdezi, de egyáltalán nem bunkó, csak kíváncsi.
Louis észreveszi, hogy lefagytam, így ő szólal meg helyettem.
- Csak hallgatjuk a pletykákat. - mondja. - Mi sem vagyunk itt olyan rég óta.
Kérdőn pillantok rá. Ezt miért mondta?
- Ja, én is most jöttem. - válaszolja. - Ti is hallottátok ezeket a dolgokat akkor?
Pofon vág a felismerés. A srác sosem látta még Louist, azért beszél róla így is, hogy itt van mellette.
- Igen, hallottunk párat - megyek bele Lou játékába. - Felháborító ez az egész.
- Ugye? Mikor meghallottam, hogy meleg, sokkot kaptam. - folytatja, nem is tudva, hogy maga alatt ássa a saját sírját.
- Szerintem nem meleg - szólok.
- Szerintem meg de - vágja rá Lou határozottan bólogatva.
- Ti tényleg ennyire homofóbok vagytok? - kérdezi Will összehúzott szemöldökkel.
- Nagyon - vágja rá Louis, miközben kilép a boxeréből. Nagyon nehezen tudom elkapni róla a tekintetem.
- Miért, te nem? Full undorító, gondolj már bele, hogy téged seggbebasznak. - magyarázza hevesen a kék hajú srác, akinek még mindig nem tudtuk meg a nevét.
- De én nem vagyok meleg... Így nem is tudom elképzelni. - válaszolja Will. - De nekik biztos ez tetszik. Nekem ezzel nincs problémám.
- Hallottatok még mást is róla? - kérdem.
- Oliver mesélt az előbb, de annyira nem értem a srácot.
- Olivert? Vagy Louist? - kérdez vissza Lou. Vicces, hogy pont vele beszéli ki.
- Olivert. Folyton védte, lehet a palija - mondja undorodva.
- Nekem nem szimpi egyik sem. - jelentem ki. - Főleg ha ők ketten egy pár.
- Én azt hallottam, hogy mással kavar - közli Louis.
- Lehet már mindenki átment rajta - röhög a srác.
- Lehet - szűri a fogai között Lou, de egy mosolyt erőltet az arcára. - Vagy ő ment át mindenkin. - védi meg gyorsan a pozícióját.
- Szerinted ő a fiú a kapcsolatban? - kérdezem.
- Szerintem igen - válaszolja mélyen a szemembe nézve. - Sőt, szerintem csak egy valakit szeret már egy jó ideje. - húzza fel a szemöldökét.
- Honnan veszed? - csatlakozik vissza a beszélgetésbe Will is.
- Csak tippelek - vonja meg a vállát, de még mindig engem néz.
- Hát, mindenesetre nekem nem szimpi. - közli a magas. - Meleg, drogos, ennyi elég is.
- Egyetértek. Undorító és természetellenes. - fokozza Louis. - Nemigaz? - fordul most hozzám.
- Azt is pletykálják, hogy Betty miatta terhes. - váltok témát.
- Komolyan? - lepődik meg őszintén, aztán az egyik kabin felé indul.
- Aha - válaszolom és én is belépek a mellette lévőbe.
- Srácok, vacsoránál találkozunk? - kiabál be nekünk a magas srác, aki eközben már felöltözött.
- Mindenképp! - kiabálja ki Lou. - Majd ott folytatjuk...
Amint megbizonyosodtam róla, hogy már kimentek a helyiségből, átlépek Louishoz. Látom az arcán, hogy mennyire szórakoztatta az előbbi.
- Képzeld már el a fejüket, mikor megtudják. - kuncogok és a derekára teszem a kezem.
- Ha szerencsénk van, láthatjuk. - mosolyog rám, miközben kezével simogatni kezdi az oldalam. - Halknak kell lennünk, mert az első fülkében még vannak.
- Ez természetellenes. - emlékeztetem mosolyogva.
- Az a természetellenes, amit tenni akarok veled még ezen kívül... - közli egyszerűen.