🦋8.ғᴇᴊᴇᴢᴇᴛ🦋

658 23 7
                                    

Jᴇssɪᴄᴀ ʙʀᴏᴏᴋs

Megijedtem.

Nem értettem ezt a heves reakciót.

De engedtem . Hagytam,hogy megcsókoljon,ezzel sebezhetővé téve saját magam.

Gyönyörű pillanat volt és egy emlék amitől nem szabadulok hamar. Túl hirtelen lett vége,túl hamar lett megint minden valóságos.

Hirtelen engedett el,én pedig kábulatomban ,majdnem elestem.

-Én...ennek nem szabadott volna megtörténnie...mennem kell..-felkapta a kabátját,én pedig a konyhában maradtam megsemmisülve.

Gyűlöllek,te átkozott...

Annyi idő után ,most ő adott okot a sírásomra. Megsebzett. Habár túl gyorsan történt minden,hogy érthető,kézzel fogható magyarázatot találjak tettére,mégis úgy éreztem a szívem egy darabja már az övé. Ilyen közel még senkit sem engedtem magamhoz.

Reménykedtem,de belül éreztem,hogy minél többet gondolok rá,annál jobban fog fájni,amit holnap reggel hozzám vág.

Sʜᴀᴡɴ ᴍᴇɴᴅᴇs

-Haver ,te totál hülye vagy!-röhögött rajtam Connor,miközben ki tudja hanyadik felesét itta. A mai napot nem bírtam alkohol nélkül kihúzni. Szükségem volt valamire,ami elvonja a figyelmem Jesy kívánatos ajkairól és formás kebleiről.

-Most komolyan megcsókoltad..és otthagytad?-fél órája rá van akadva a témára és kezd nagyon kihozni a sodromból. Tudom,hogy hülye voltam. Nem kellett volna hazakísérni ,főleg nem megcsókolni. De nincs az a pénz amiért Connornak adjak igazat.

-Gyere öcsi,menjünk!-egymásba karoltunk ,szerencsére kevesebbet ittam,így haza tudtam vinni Connort,majd én is hazataláltam.

Vettem egy forró zuhanyt. Leültem a teraszon és csak néztem Torontó esti fényeit.

Gondolataim visszatértek az idegesítő,kotnyeles lányra,kinek ajkait képtelen vagyok kiverni a fejemből.

-Mit teszel velem ,te nő...egyszerre tudlak utálni és annyira ideges vagyok ,mikor csak ketten vagyunk.

I get a little bit nervous around you...

Basszus! Ez az!

Fogtam egy gitárt és próbáltam egy ütős akkord sort játszani a gondolataimhoz.

I saw you on a Sunday in a cafe

And all you did was look my way

And my heart started to race

And my hands started to shake, yeah

I heard you asked about me through a friend

And my adrenaline kicked in

'Cause I've been askin' 'bout you too

And now we're out here in this room

Csak elvesztem a dalban ,de azt már biztosan tudtam,hogy ki kell adnom a dalt.

ᴊᴇssɪᴄᴀ ʙʀᴏᴏᴋs

Másnap reggel Andrew az Island Recordsban kérte a találkozót. Mikor benyitottam már mindketten az asztalnál ültek. Elfogott az a bizonyos kellemetlen érzés,mikor jó mélyen elásnám magam csak,hogy ne égessen lyukat a hátamba a szemeivel. Egy tincset a fülem mögé tűrtem és egy mesterkélt műmosollyal köszöntem nekik.

-Gyerekek! Mi van veletek? Olyanok vagytok ,mint akiknek csak most szóltak,hogy a mikulás nem létezik!-értetlenül kapkodta köztünk a fejét,én pedig csak mosolyogtam a hasonlaton. Reggel így is több réteg alapozót kentem magamra csak azért,hogy ne féljenek tőlem.

Shawn...Shawn olyan volt,mint amire számítottam. Nem nézett rám ,de meg se szólalt. Andrew beszélt hozzá,egyik fülén be a másikon ki.

-Shawn basszus örülnék ha figyelnél rám! -csapott hirtelen az asztalra,mire mindketten összerezzentünk.

-Oké,akkor én most megyek elintézem a dolgom,ti pedig rohadtul megbeszélitek mi bajotok van egymással ,mert így képtelenség együttműködni!-ezzel ránk csapta az ajtót.

-Shawn..figyelj én...

-Szeretném ha felbontanád a szerződést és amilyen gyorsan felborítottál mindent, olyan gyorsan is távoznál.

Folytatása következik...

Meg sem nézem mikor hoztam ide fejezetet utoljára

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Meg sem nézem mikor hoztam ide fejezetet utoljára..

Ne haragudjatok! Többet nem lesz ilyen!

Hogy tetszik a fejezet?

𝓑𝓲𝔃𝔃 𝓫𝓮𝓷𝓷𝓮𝓶  𝐒.𝐌.Where stories live. Discover now