Shawn Mendes,egy név mégis minden tini lány sikítozni kezd ,ha meghallja
A hírnévnek is ugyanúgy vannak jó és rossz oldalai,de Shawn imádja a rajongóit,teljes szívével énekel minden koncertjén..
De az ördög nem válogat,az énekes épp új albumán dolgo...
A reggeli napfény épphogy besütött az ablakon,mikor kinyitottam a szemem és akárhogy próbálkoztam nem tudtam visszacsukni. Végre észrevettem,hogy mégcsak nem is a párnán fekszem,hanem Shawn mellkasán,az ő kezei pedig szorosan körbefonják a derekam. Eltátottam a szám,de szerencsémre hang nem hagyta el a torkom. Kiszabadítottam magam,majd mezítláb ,halkan kiosontam szobájából. Ahogy sétálok a folyosón,hirtelen ujjak fonódnak a csuklómra és beránt egy szobába. Aaliyah nézett rám aggodalmasan,de nekem még nagyon reggel volt,így nem értettem mire fel ez a citromba harapott arc.
-Történt valami?-együtt leülünk az ágyára. Nem tudom nem észrevenni,hogy minden falról One Direction poszterek néznek rám.
-Ezt inkább nekem kéne kérdeznem!-mér végig gyanakvóan.
-Oké,nem tudom mi bajod van ,de fura vagy...
-Jaj,ne terelgess Jesy! Tudom,hogy valami nincs rendben! Túl sok romantikus regényt olvastam,így nem tudom figyelmen kívül hagyni,ahogy a bátyámmal viselkedtek!-mondandója közben a falon lévő könyvespolcokra mutat.
-Nem tudom miről beszélsz...-piszkálom a körmöm-Mi jól megvagyunk. Csak te vagy paranóiás-bökök felé.
-Meg ahogy elnézem hülye is vagyok ,mi?-ezzel a csajjal aztán tudnék vitatkozni..
-De nehogy Shawn megtudja,amit én most elmondok neked-emeltem fel a mutatóujjam,figyelmeztetés gyanánt.
-Jézusom,megcsaltad?-sápad el.
-Mi? Dehogyis! Elmondhatom?!-közelebb húzódik ,majd térdére könyökölve várja a mesémet.
Négy perc alatt mesélek el neki mindent,de a végére könnybelábad a szemem. Annyi minden történt ebben a pár hétben és az egyetlen akinek erről eddig meséltem az Summer,de még ő se tudja,hogy megint Shawnnak segítek. Tuti kinyírna.
-Shawn mindig is egy pöcs volt,viszont nem gondoltam volna ezeket róla...
-Mindegy. Már csak másfél hét és megyek vissza a kollégiumba. Shawn elfelejt ,én pedig majd csak túlteszem magam ezen az egészen.
-Ez olyan,mint a brazil szappanoperák,amiket anya néz minden délután-lök meg játékosan. Ezen mindketten felnevetünk.
-Hiányzik. Mármint kevés időt töltöttünk úgy el,hogy épp nem akart mozgó jármű elé lökni. Szerettem vele lenni. Ő volt az első fiú az életemben,aki fontos volt számomra. Annyira bánt a bizalmatlansága. Ha akkor nem borul el az agya...még mindig boldogok lehetnénk. De sajnos ez egy másik történet. Szeretném ha boldog lenne ,még akkor is ha én nem vagyok benne ebben a történetben.-megszorítja a kezem,majd ad egy zsebkendőt,nálam viszojt elpattan a cérna. Nem tudom miért,de úgy elkezdek sírni,mint egy újszülött csecsemő. Taknyom ,nyálam egybefolyt,rázta vállaimat a zokogás. Liyah meg csak nézett és vígasztalóan simogatta a hátamat.
Nyílt az ajtó,nyomorúságomra pont az az ember jött be,akit nem akartam látni. Teljesen ledöbben,mikor észreveszi,hogy sírok. Körülnéz,mindenhol taknyos zsepi. Nem én vagyok a legszebb látvány jelenleg,így csak rámordultam.
-Menj ki-a sírástól egyenletlen lélegzetvételeim csak rontanak a határozottságomon.
Aaliyah engem elárulva ,felkel az ágyról és kimegy a szobából. Már megint Shawn előtt sírok..
-Jesy,mi a baj? Tudok segíteni?-leül oda,ahol eddig a huga ült,de közelebb nem férkőzik.
-Ne-hem-szipogom.
-Azt hittem még ott vagy az ágyban,ám mikor felkeltem,hideg volt mellettem a párnád.
-Kérlek menj ki. Nem akarom,hogy itt legyél-ekkorát még saját magamnak se szoktam hazudni,de a szétsírt arcom,már nem lehet vörösebb,tehát mindegy.
-Nem megyek sehová. Megfogadtam. Nem fogom többet hagyni. Nem szeretném,ha miattam sírnál.
-Ne gondolj bele sokat,Mendes. Nem te vagy a világ közepe-heccelem.
-Mi lenne ha komolyan beszélgetnénk és egy kicsit félreraknád az idegesítő dumádat? Hol a dilidokom,hm?-borzolja meg,reggeli kócos hajam. Ellököm a kezét,ám elmosolyodom.
-Na,mondd el szépen,mi a baj!
-Te.-mondom kertelés nélkül. -Te vagy a bajom.
-Erre mondjuk számítottam,de ha nem haragszol nem szúrom magam tökön a kedvedért..-vakarja meg a tarkóját. Még szoknom kell Shawn vicces és szarkasztikus oldalát.
-Miért kellett mindennek így történnie?! -suttogom magam elé.
-Jesy. Nézd nem vagyok az a nagy macsó,aki rózsával a szájában,lóháton jön el érted. De kérlek hallgass végig. Tudom,hogy elcsesztem,azt is tudom,hogy én vagyok a legszarabb alak,akit valaha eléd vetett az élet. Nem vagyok egy szőkeherceg típus és valószínűleg a toronyból se foglak megmenteni,viszont kedvellek. Jobban is mint kéne...még mindig. -már belé akartam kötni,de felemelte a kezét-Ne gyere nekem Max-el,nem érdekel az a kis görcs. Ne gyere Hailey-vel se,mert mocskosul leszarom mit gondol az a ribanc. Én veled akarok maradni. Hallgatni akarom a szuszogásod,nézni ahogy mosolyogsz,látni a boldogságot az arcodon. Szeretném ha megint életvidám lennél...és most miattam lenn él boldog...nem akarom,hogy sírj. Én egy boldog örökkévalóságot szeretnék...veled.-mikor a végére ért,kiabálásra számítva,összeszorította a szemeit.
-De amíg nem bízol addig ez nem lehetséges...nem akarok kételyek közt élni...-megtörlöm a szemem,ugyanis megint a sírás kerülget.
-Én bízom benned. Már bízom. Mutattál egy utat és nem akartam beismerni az igazad. Segíteni akartál,de én megbántottalak. Most én kérlek rá,hogy bízz bennem.
