𝓑𝓲𝔃𝔃 𝓫𝓮𝓷𝓷𝓮𝓶 𝐒.𝐌.

🦋11.ғᴇᴊᴇᴢᴇᴛ🦋

Sʜᴀᴡɴ Mᴇɴᴅᴇs

Tudom magamról,hogy egy nagy rakás szar vagyok és nem érdemlem meg Őt,de önző vagyok,tehát csak gyönyörködöm Jesy alvó arcában.Ez a lány szentül hiszi,hogy jobb vagyok. Nos én is hittem ebben..egy darabig.Mostmár nem erőlködöm. A színpadon mindenki azt a Shawn Mendest látja ,akit én akarom,hogy lássanak.Nem kell nekik tudni,mi a kártya másik oldala,mi történik a színpad mögött.Ennek a lánynak a boldogságából táplálkozom és ő ezt nem is tudja.Viszont neki is van egy oldala,miről nem beszél és ez felettébb elgondolkodtat.Talán komoly oka van,hogy dilidoki akar lenni.

Észre sem veszem,hogy percek óta ő is engem vizslat.Mosolyra húzza ajkait,látva döbbent fejem,azonban ez a mosoly hamar eltűnik,helyette komoly,rá nem jellemző távolságtartással kel ki az ágyból és megkeresi a tegnapi ruháit.Én ezt mind az ágyban fekve nézem végig,miközben átsuhan az agyamon,vajon mit követtem el,hogy ilyen lett.

-Semmi jó reggelt vagy valami?-kérdezem mosolyogva,de ő nem viszonozza.

-Sajnálom Shawn,de haza megyek...ez így nem jó-feleli határozottan,nekem meg az állam a földön koppan.

-Hogy tessék?! Ezt te sem gondolhatod komolyan! Kérlek! Mit csináltam?-kezdett szánalmas lenni ez az egész,ilyet nem szoktam csinálni.

-Csak hagyd,hogy elmenjek! Azt hiszem kell egy kis távolság mind kettőnknek.-már úgy voltam vele,feladom az egészet,de ekkor eszembe jutott,eddig ő akarta nagyon,hogy legyek őszinte és ne vegyem semmibe.

-Miről beszélsz? Jesy ,mi változott tegnap óta?-megfogom mindkét kezét és mélyen a szemébe nézek.

-Ma megbeszélésed van,el ne késs! Andrew szeretne beszélni veled.-kirántja kezeit szorításomból,majd összegombolja a blúzát és felveszi a kabátját.A visszafojtott indulatok miatt válasz nélkül hagyom,majd kikísérem az ajtóig és rácsapom az orrára az ajtót.Talán beleremegett az egész épület,de mocskosul leszarom.

Vissza vonszolom magam a szobába,majd hirtelen ötlettől vezérelve,földhöz vágom a kristályvázát,majd ököllel belecsapok a tükörbe.A tükör megreped,a szilánkok felsértik az öklöm.Folyik belőle a vér,de én csak nézem.Látom ahogy végigfolyik a csuklómon,egyenesen csordogál le az alkaromon.A bíborvörös folyadék a padlóra csöppen,ezzel megszínezve a fehér szőnyeget.Lassan leereszkedem a fal mellett.Egyszerűen csak magam elé meredek,nincs célom,nincs szándékom,nincs semmi...csak én és ez a pokoli tudatlanság.Ez a nő nagyon magasra tette a lécet.Az évek során,eddig ő volt az első,kinek meséltem,úgy igazából,nyers őszinteséggel magamról,miközben sebezhetővé váltam. Lassan két hónapja,hogy ismerem,mégse tudok róla úgy igazából semmit és én ezt csak most veszem észre.

Talán egy óra elteltével ,felkelek,lemosom a kezem,de nem kötöm be,nem érdekel.Keresek valami inget,egy farmert,majd fogat mosok és elhagyom a lakosztályt,a szilánkokat nem takarítottam fel...majd később. Máskor szeretek Andrewval beszélgetni,de a mai nem az a nap.Bevágom a kocsim ajtaját és egyenesen a kiadó felé indulok.Meg sem állok az irodájáig,ahol kopogás nélkül nyitok be.

-Kopogni luxus ,fiatal úr?-nem válaszolok csak leülök vele szembe-baj van Shawn? Eléggé megviselt fejed van,öcsi-közelebb hajol és végigméri az arcom,néha olyan,mint a második apám.

-Azt mondták beszélni akarsz velem-pillantok fel rá,viszont ő ekkor észre veszi a vágásokat a kezemen.

-Najó! Shawn,mi az isten van veled ember? Ki akarod iktatni Jessicát,majd másnap teljesen depressziósan idejössz,szétvágott kézzel? Nem szeretnél megoldást a gondjaidra? Az album nem halad,a megbeszélésekre nem tolod be a segged,nincs semmi! Nem dobsz be ötleteket! A csodára vársz,fiam?!-talán így még nem kiabált velem soha,viszont most nem tud érdekelni,csak nézek ki az ablakon és várom,hogy fejezze be.

-Igazábol vannak ötleteim,de még nincsenek készen...-motyogom az orrom alá

-Na ,csak nem?-utálom,mikor ilyen,nem is tudja mennyi munka ezt megcsinálni...

-Van három dal ötletem,de még dolgozom rajta..

-Rendben,mennyi idő kell még?Mikorra legyen vázlatos kiadási dátuma?

-Fogalmam sincs Drew,ehhez még rengeteg idő kell-kezével homlokára csap és szép lassan végighúzza az ujjait az arcán.

-Jó,akkor várok még,de kapd össze magad kölyök! És most húzzál haza ,kezdj magaddal valamit.Ilyen állapotban nem akarom,hogy itt legyél!-feláll,hátba vereget ,én pedig köszönés nélkül elhagyom az épületet.

Úgy döntöttem,jobb lesz ha egy kis időre elhagyom Torontót és hazamegyek. Kell egy kis friss levegő,kell egy kis felejtés,hogy tiszta fejjel tudjam átgondolni a dolgokat.

Jobb lesz pár napig Jesy nélkül és szerintem neki is nélkülem.

Folytatása következik....