Shawn Mendes,egy név mégis minden tini lány sikítozni kezd ,ha meghallja
A hírnévnek is ugyanúgy vannak jó és rossz oldalai,de Shawn imádja a rajongóit,teljes szívével énekel minden koncertjén..
De az ördög nem válogat,az énekes épp új albumán dolgo...
Hey, remember when I told you That you and I, we'd go down in history together, yeah And does your sister ask about me? You and I, what we had, is it gone forever?
Mikor befejezem a dalt már az én hangom is elcsuklik,gyorsan megfordulok és lemegyek a színpadról. Nem akarom,hogy lássa,de ez természetesen csak szép álom volt,alig két percel később,hallom ahogy a nevemet kiabálja. Nem fordulok meg,csak megyek minél messzebb.Ezt nagyon elcsesztem. Nem kellett volna.
-Shawn állj meg!-csend van a folyosón,most csak a szipogását hallom.
-Miért csináltad ezt? Te ezt élvezed?! Ne kínozz!-hallgatom a szidását,neki háttal és csak az jár a fejemben,mennyire meg akarom csókolni.
-Válaszolj,az isten szerelmére!-dobbant egyet a lábával. Eddig aranyosnak tartottam az ilyen kitöréseit,hiszen a magasságával olyan,mint egy tíz éves kislány,aki nem kapott nyalókát,viszont most megint csak magamat okolhatom,hisz újra én vagyok az oka,hogy sír.
-Nem...nem tudom! El kellett mondanom! -tárom szét a karom és szembefordulok vele.-Másképp úgyse mondtam volne el soha...ezt akartad nem?! Hogy legyek őszinte,hogy beszéljek. Tessék! Ezek az én érzéseim,ezt gondolom,ezt nem akartam neked elmondani! Soha! Én sose leszek olyan mint az a Max! Őt érdemled,nem engem! Tessék, most boldog vagy?!-a végére már kiabáltam.
Jesy a falnak dőlt ,majd szép lassan a padlóra csúszott. Rázkodott a válla,zokogott. Én meg már rég megbántam,hogy ezt rázúdítottam. Mellélépdeltem,szép csendben leültem vele szembe.
-Tudod,annyira utálom magam. Rettenetesen gyűlölöm magam,hogy ennyiszer sírsz miattam. Meg akartam változni,csak azért,hogy ne kelljen több fájdalmat elviselned.-előrébb hajolok és elveszem a kezeit,gyönyörű szemei elől. Nem néz rám,de folytatom.
-Igazad volt. Segítség kellett. Elfogadtam a gyógyszereket,a kezelést. Nem akarok saját magam rabjává válni. Nem is fogtam fel,mekkora kincs vagy,amíg nem kellett végignéznem,ahogy más karjaiba rohansz.
-Shawn,én szerettelek,annyira elhittem,hogy több vagy,mint az a mogorva álarc,amit viselsz. Nem kell miattam megváltoznod. Először magad miatt kell. Én hittem benne,hogy együtt ezt megoldhatjuk,de te az első bizonytalan lépésnél,mindent a fejemhez vágtál. Végülis,találtál valakit. Már nincs többé mi,talán sose volt igazából,mert nem tudtál bízni.
- Jesy,ne mondj le rólunk! Próbáljuk meg újra! Kérlek!
-Sajnálom. Én végre túltettem magam mindenen. Kérlek,hagyd,hogy boldog legyek.
-De én nem tudok boldog lenni nélküled! Tudom,hogy önző vagyok,de nem kapok normálisan levegőt,ha nem vagy velem.
-Sokáig én is ezt hittem. Néha,ha igazán szeretsz valakit,hagyod elmenni. Hagyod,hogy boldog legyen. Én szeretlek annyira,hogy nem akarlak tovább kínozni. Lépj tovább.
-Én csak veled vagyok hajlandó! Nem,nem hagyon,hogy elmenj! Maradj velem!
-Shawn,hagyd abba. Vége van. Menjünk haza.-nem hiszem el,hogy ilyen könnyen feladja,pont ő...nem,nem,nem,nem! Nem hagyom!
-Miért hoztál ma ide?-legalább azt mondja el,minek kellett ez az egész.
- Mert imádsz énekelni,de ezt már elmondtam.
-De én nem vagyok hajlandó elfogadni,hogy csak ezért hoztál ide! Miért vagyunk itt?-percekig csendben van. Piszkálja a haját és megharapja az alsó ajkát.
-Mert szeretem a hangod. Szeretem amikor mosolyogsz,mikor boldog vagy. Látni szerettem volna a mosolyod-suttogta.
Felkelek és kinyújtom a kezem,hogy felhúzzam őt is,de nem fogadja el,inkább egyedül kel fel. Lehajtott fejjel megyünk kifelé mindketten. Az autóhoz érve,azonban olyat vág a fejemhez ,amit reméltem sose kell újra hallanom.
-Megbeszéltem Andrew-val. Augusztus utolsó napjáig maradok. Addig még két hét van. Utána visszamegyek a suliba,te pedig éled tovább a kis életed és úgy teszel,mintha sose ismertük volna egymást.-olyan fapofával,mondja. Biztosra veszem,hogy Andrew fenyegette meg,megmondta neki hogyan is kell lerázni. Utálom amikor beleszól a dolgaimba.
-Sose foglak elfelejteni és sose fogok úgy tenni,mintha nem ismertelek volna. Soha nem fogok lemondani rólad. Vissza foglak szerezni,mert egy önző szemét vagyok és mert szerettelek!-felhúzom a pulcsim kapucniját,ezzel elrejtve magam a kamerák elől,majd közelebb megyek a lányhoz ,megragadom a karját és végre a szemébe mondom.
-De én még mindig szeretlek.
Folytatása következik... Remélem elég hamar jött a folytatás😘
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
