🦋15.fejezet🦋

509 12 3
                                        

Sʜᴀᴡɴ Mᴇɴᴅᴇs

Néztem ahogy elsétál ,egyre messzebb,a nő,ki szép lassan lopta be magát a szívembe és ott ütött ,ahol a legjobban fájt.

Úgy éreztem magam,mint akit elütöttek minimum kétszer. Lassan ballagtam el az autómig. Beültem és csendben néztem magam elé. Rácsaptam a  kormányra,majd újra és újra. Szorítottam a fekete bőrkormányt ,míg ujjperceim elfehéredtek. Elfordítottam a kulcsot és hazáig meg se álltam.

Lehúztam azt a rohadt kártyát az ajtó előtt és berontottam a házba. Akár egy megtervezett jelenet is lehetett volna amit lerendeztem,de csak az indulat irányított.A konyhaszekrényből minden tányért és poharat,egyesével vágtam földhöz. A székeket felborítottam,a hálóban letéptem a lepedőt és a paplant,mivel előző éjszaka takaróztunk. A párnákat a szoba másik végébe hajigáltam,közben megtaláltam a reggeli pólóját,amit nálam hagyott. Kezeim közé vettem és összegyűrtem. Csak szorongattam,mert ez volt az egyetlen emlékem róla. Egy fehér póló minden amim van.

Vissza megyek a konyhába és előkotrok egy erős italt. Eszembe jutott,hogy kell itthon lennie whiskynek...annak mindig kell. Meg is találtam. Letekertem a kupakját és hosszan meghúztam. Végigmarta a nyelőcsövem,de a bánaton segít egy darabig. Megráztam a fejem és újra kortyoltam. Leültem a földre és csak ittam. Ezért holnap piszkosul meg fogok fizetni,de jelenleg jó...nagyon jó.

Me and you,we were made to break

Suttogom magam elé,miközben össze szorítom a szemem,hogy a könnyeim ne csordulhassanak ki. A fal mellé kúszom. Az időérzékem rég elveszett.

I know that's true,but it's much too late

Érzem az első könnycseppet,ami végigszánt az arcomon. Ezt követi a többi. Hát idáig süllyedtem..egy lotyó miatt sírok..

You're perfectly wrong for me..

And that's why it's so hard to leave..

A hangom megremeg. Ez már nem is éneklés,csak szenvedés. Végülis elérte amit akart. Sikerült nekik. Jó terv volt.

Felkelek a földről és elhatározom,hogy kisétálok az erkélyre. A fal mellett lépkedek,ide-oda dölöngélek,mégis el tudom húzni az ajtót. Kijutok a frisslevegőre. Nyüzsög a város éjszaka,szirénázás hasít az éjszakába,míg én a korlátnak támaszkodom.

All the stars in the sky could see...

Why you're perfectly wrong for me..

Az égen ma éjszaka tényleg rengeteg csillag van. Bódultan nézem az eget,de inkább újra lefelé nézek,mert elszédültem.

Oh, and why can't I quit
When you break my heart open..

Kiabálok megint az ég felé. Inkább vissza sétálok a lakásba. Ám ekkor csak mégjobban fáj. Kortyolok mégegyett az italból és eszembe jut mégegy sor.

I need you more than I know..

Hangom ismét elcsuklik. Kezeimbe temetem az arcom és rámtör a várt zokogás. Hang nélkül,csak a vállaim rázkódnak. Mikor azt hittem elkezdek gyógyulni...kiderül,hogy kígyóméreg volt a gyógyszerem. És ennek ellenére is hiányzik...

I never wanted let you go...

Motyogom a tenyerembe. Olyan szánalmas vagyok. Számíthattam volna rá. Ilyen ártatlan kislányok nincsenek. Bedőltem neki. Kurvára hittem neki...

-Kezdtem bízni benned....bíztam benned...

Ököllel a falba vágok. Kikapom a kezemből a mobilom és tárcsázom Andrew számát. Nem kell sokat várnom,második csengésre felveszi.

-Shawn ,fiam tudod te hány óra?!

-Ezt meg fogod bánni! -kiabálom a telefonba

-Shawn mennyit ittál?! Beszélni se tudsz!

-Sikerült a kis terved! Nyertél! Most boldog vagy?!

-Neked mi a fészkes fene bajod van?!-most már ő is kiabál

-Jesyvel végig ellenem voltatok ! Etetett az a ribanc! És te támogattad!-az ujjaimmal mutogatok a levegőben és újra könnyes lesz a szemem.

-Shawn,te nem vagy normális! Én nem csináltam semmit! A szerződés tiltotta ,hogy köztetek munkatársaknál több legyen! Az nem az én bajom,hogy nem tudod a gatyádban tartani a farkad!

Kinyomtam. Egyszerűen csak idegesített,hogy kioktatgat. Egy szót se fogtam fel abból,amit mondott.

Bementem a szobába és leültem az ágy szélére. Beletúrtam a hajamba,minek végét megszorítottam.

Nem ússza meg ennyivel. Látni akarom azt a fájdalmat az arcán amit én érzek. Azt akarom,hogy ő is sírjon.

Holnap megszabadulok tőle.

Felbontom a szerződést.

Soha többet nem látom.

Tovább lépek.

Az élet megy tovább.

Kezeim remegnek,majd elfog a hányinger. A mosdóba rohanok és a vécén kiadom magamból a mai napot. A remegés nem hagy alább,már kezdtem elfelejteni milyen. Elég rég volt utoljára. Most,hogy megint egyedül vagyok ,visszakaptam a szorongásom és a rohamaim. Fantasztikus...

Nem adom fel.

Eddig is megvoltam nélküle

Nincs a véremben,hogy feladjam.





Folytatása következik....


Folytatása következik

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.



𝓑𝓲𝔃𝔃 𝓫𝓮𝓷𝓷𝓮𝓶  𝐒.𝐌.Where stories live. Discover now