-Te kerülsz engem?-ránt vissza a kezemnél fogva Zsolti.
-Mi?-kérdezem zavartan.
-Te kerülsz engem.-állapítja meg.-Csináltam valamit? Mondtam valami olyat amit nem kellett volna? Az üzeneteimre sem válaszolsz.-túr idegesen a hajába.-Két napja, tizenkét órája és huszonhárom perce!-itt kitört belőlem a röhögés.
-Bocsi.-kapkodom a levegőt fuldokolva.-Nincs semmi baj, csak gondolkodnom kellett.-húzom el a számat.
És nem hazudtam. Tényleg végig kellett gondolnom ezt az egészet ami nincs is köztünk.
-Akkor nincs semmi?-bólintok, ezután pedig megkönnyebbülve fújja ki a levegőt. -Várj meg itt, visszamegyek a pulcsimért és utána elviszlek kajálni.-fordul meg boldogan és futva visszaindul a termünkbe.
Szomorúan rázom meg a fejemet és elindulok az udvaron a közös helyünk felé, ahol közelebb kerültünk egymáshoz...
Végigsimítok a fa tövén ahová belevéste a nevünk kezdőbetűit... Ha jártunk volna akkor szerintem ez nagyon romantikus gesztus lett volna...
És egy könnycsepp máris kibuggyan. És azt követte a többi is.
Milyen kár, hogy véget kell vetnem a barátságunknak. Mert...mert én már nem tudok csak a barátja lenni...
YOU ARE READING
Az idióta, aki edzőterembe rángatott[SZJG ff.] Befejezett
FanfictionUtálom az edzőtermeket, és már a fiúkat is... Főleg akkor ha ennek a fiúnak köze van az edzőteremhez is, és igen rád gondoltam.