Írói utószó

1.6K 68 25
                                    

Huhh...  Hát nem is tudom, hogy hol is kezdjem... 2020. június 30-án raktam ki az első részt...  És megint itt vagyok és ezt is befejeztem...

 A végét én nagyon szerettem megírni és mint a többi sztorim ez is a szívemhez nőtt, hát főleg a drága Zsolti, mert ő az a pasi akit ha megkérdeznének, hogy kell e számla nélkül vinném, egy rossz szavam se lenne... 

És hát a vége... huhh... Nem minden helyzetben vállalnám fel, de pár hónappal ezelőtt az egyik olvasómmal kommentbe beszélgettünk, és az volt a lényege, hogy Zsolti lenne a fa alatt egy karácsonyos nyakkendőben azt hiszem... És ez így teljesen megihletett már akkor eszembe jutott, hogy így is befejezhetném, de gondoltam nem hülyéskedem el, dehát a vége ez lett és egyáltalán nem bánom! Fogalmam sincs, hogy melyik sztori alatt volt ez a beszélgetés és, hogy kivel egyik nap megpróbáltam visszakeresni, de nem találtam, de ha megtaláltam volna akkor megjelöltem volna az illetőt, mert én sokat nevettem azon a beszélgetésen:)

És igazából nincs mit mondanom és nem is akarom húzni az időtöket, had olvassátok a többi sztorimat😂😂😂😂😆

Köszönöm, ha elolvastad és ha hagytál nyomot magad után, de ha nem az se baj! 

Köszönöm a sok csillagot, a pozitív kommenteket! 

Remélem, hogy tetszett!

Ezennel pedig lezártnak tekintem ezt a sztorit is 2020. október 17-én.

Alíz

Az idióta, aki edzőterembe rángatott[SZJG ff.] Befejezett Donde viven las historias. Descúbrelo ahora