Az idióta, aki edzőterembe rángatott[SZJG ff.] Befejezett

29 fejezet

Gondoltam kirakok még egyet az előző nem volt nagy szám, szóval jó olvasást☺️

-Boldog egy éves évfordulót!-köszönnek nekem a suliban az osztálytársaim.

-Hallottam Reni, hogy Zsoltival most vagytok együtt egy éve, gratulálok!-jön oda hozzám Karcsi.

-Köszi, már vártam, de megbeszéltük, hogy nem tervezünk semmit, csak elmegyünk sétálni vagy valami.-vonok vállat és egy hajtincset a fülem mögé tűrök.

-Ohh..-lepődik meg.-Akkor te nem is tudsz róla? Vagyis mennem kell!-látta meg mellettem Ricsit és elhúzott.

Miről nem tudok?

Fura érzéssel léptem be az osztálytermünkbe.

-Boldog évfordulót, Reni!-ölel meg Robi? Ennek meg mi baja?

-Jaja..-követi Andris is a példáját.-Szerencsés Zsolti, hogy már egy éve komoly romantikázásokban van része, irigylem is.-bólogat szomorúan? 

Na jó... Jobbnak látom, ha inkább leülök.

Zsolti hol lehet?

Becsöngetnek és még mindig nincs sehol...

Furi.

-Egy kis figyelmet szeretnék!-hallom meg a bemondóból a hangját.-Rentai Renátának szeretnék üzenni, és mivel látom, hogy Máday közelít ezért rövidre fogom... Amióta Cortez elengedett a karjaiból azóta én vigyáztam rád és remélem, hogy még sokáig így lesz, mert nagyon szeretlek és remélem, hogy még sok ilyen évünk lesz. És egy dallal búcsúznék és további jó kínszenvedést kívánok a tanulóknak ezzel... "Még nem veszíthetek, még élni akarooook"... Hallja Máday néni? Élni akarok! Csoki!-köszön el.

- Nagy Zsolt! Mégis mit képzelsz magadról?-és megérkezett Máday.

-Sokáig!-veregette meg a vállamat Cortez.

És úgy tűnt, hogy minden jól alakult Cortezzel kibékültünk a többiek mindenben támogattak és most éltem életem legboldogabb időszakát...