Te vagy nekem... (𝑳𝒂𝒏𝒅𝒐 𝑵𝒐𝒓𝒓𝒊𝒔 𝒇𝒇)

2.| Akció ✨

2019. július

A második szabadedzés végeztével ismét a Renault boxa mögött találtam magam. Mary idegesen lesegetett befelé, Danielt keresve, miközben én folyamatosan a paddockot kémleltem.

Utánanéztem a srácnak, aki megborított (szó szerint), és hát naaagggyon cuki. Alig vártam, hogy újra lássam, és ne csak a képernyőn. Megtudtam, hogy a McLaren csapat versenyzője, és hogy hosszú távra tervez vele a csapat. Meg tudtam érteni, mert (ahogy egy laikus látja) egész jól ment a pályán. És a közönség imádta. Rengeteg brit, és nem brit fanoldalt találtam instagramon, sőt Facebookon is, ráadásul egy-két TikTok videót is feldobott róla a Google. Őrület.

- LILY, LÁTOM DANIELT! - rángatott Mary, kizökkentve az ábrándozásomból Landoról. - ÚRISTEN, MOST JÖN, VÉGRE!! És én vagyok a legközelebb a bejárathoz. Készítsd a kamerát, videózz, de közben fotózz is! MINDEN RÉSZLET KELL!
- Oké Mary, csinálom. - nyomkodtam a telefonom a kamera funkció után kutatva, aztán elindítottam a videót.
Daniel az edzőjének tűnő csávóval sétált ki a boxból, és Mary akárhogy kapálózott, akárhogy kiabált, nem tudott a pilóta közelébe kerülni. Az edző csávó egy karlendítéssel jelezte, hogy "bocsi, de itt nem lesz kép, Danielnek sietnie kell".
- DANIEL PLEASE, TE VAGY AZ ÉLETEM! - kiabált Mary, mire Daniel megvillantotta az ezer vattos mosolyát, amit vagy száz helyen láttam már Mary szobájának falain, majd sutyorgott valamit az edző csávónak, mire az a szemét forgatva intett Marynek, hogy akkor csinálják meg azt a képet. Mary ugyanolyan mosollyal az arcán beállt Daniel mellé, én meg lőttem róluk egy gyors fotót. Dehogyis egyet, vagy egy milliót, és közben hálát adtam az égnek, hogy nem hagytam abba a videózást, mert...
- Ok, ennyi volt - szólt rá az edző Maryre, aki minden mindegy alapon lábujjhegyre állt, és nyomott egy puszit Daniel szájára. A SZÁJÁRA! A döbbenettől mindenki lefagyott, egyedül Daniel röhögött folyamatosan.
- Köszönöm a szurkolást, kedves hölgy! - paskolta meg Mary vállát, és elsétált. A körülöttünk állók pedig csak lestek, hogy mégis mi történt az előbb. Marynek elment a maradék esze is, azt hiszem.
- Úristen, ez életem legszebb napja! - rohant mellém Mary - SZERETLEK DANIEL! - kiabált az említett férfi után, aki megfordulva dobott egy puszit a legjobb barátnőmnek. - Ugye ezt is vetted? - nézett a telefomomra, mire ráirányítottam a kamerát.
- Persze, hogy vettem. Ez megmarad örökre - nevettem - Hogy te mekkora egy megszállott vagy.
- Aw, mindig csak bókolsz. Na menjünk, a kocsiban majd visszanézem. - indult el a kijárat felé.
- Na de... Nekem még van programom. - mondtam, mire megtorpant.
- Basszus tényleg! - csapott a homlokára - Norris nem mondott semmit, hogy hol és mikor találkozzatok? Vagy keressük meg a McLarennél?
- Hát nem is tudom... Nem mondott semmi konkrétat.
- Jaj ne szerencsétlenkedj már! - ragadta meg a karom, és húzni kezdett a végzetem felé.

- Hogyhogy nincs itt?! - kérdezte a barátnőm idegbetegen egy mérnöktől.
- Kisasszony, az edzés véget ért, Norris valószínűleg interjút ad, utána a csapattal tart megbeszélést. Nem tudok semmiféle randevúról.
- Hát pedig a legjobb barátnőm a saját fülével hallotta, hogy Lando Norris meghívta egy italra.
Mary mindent megtett, hogy előkerítse Landot, sőt kezdett patáliát csapni, így egy kicsit hátráltam a boxtól, amikor is beleütköztem valakibe. Megint.
- Elnézést, bocsánat! - fordultam meg, és az ismerős szempár látványától megremegett a lábam. - Lando! - ismertem fel a srácot.
- Örülök, hogy így összefutottunk megint. - mosolygott - Mi történik ott? - mutatott a legjobb barátnőm felé, aki már a telefonján mutogatott valamit a mérnököknek.
- A legjobb barátnőm. - nevettem fel - Próbálja elintézni, hogy találkozzak veled.
- És hogy megy neki?
- Hát nem túl jól, az előbb arról beszélt, hogy felhívja Andreas Seidl-t, hogy kerítsen elő téged. - nevettem.
- Na azt megnéztem volna. - nevetett ő is, mire Mary hátrafordult.
- Kösz a semmit, fiúk! - intett hátra a mérnököknek, miközben felénk igyekezett.
- Mizu? - kérdeztem tőle nevetve - Ugye nem intézted el, hogy örökre kitiltsanak minket?
- Dehooogy. Csak kedvesen elbeszélgettem a mérnök urakkal.
- A mérnök urak is kedvesen el fognak velem erről beszélgetni, úgy érzem. - mosolygott Lando. - Örülök a találkozásnak, Lando Norris. - nyújtotta a kezét Mary felé.
- Hát még én mennyire örülök. Mary Scott - fogott kezet Landoval - Nagy rajongód vagyok. De tényleg.
- Ez nagyszerű. - mosolygott Lando, majd rám emelte a tekintetét - Nem felejtettem el az italt.
- Reméltem is. - mosolyogtam rá - Viszont semmi alkohol, vezetek. - tettem hozzá.
- Csodás, én is vezetek még. Ömm beszélek pár szót a csapattal, szólok nekik, hogy kések a megbeszélésről, gyere velem! - kacsintott - Örültem Mary! - intett a legjobb barátnőmnek.
- Várj meg a kocsinál, légyszi. Vagy majd írj, hogy hol vagy. - szóltam Marynek.
- Ne aggodalmaskodj, inkább érezd jól magad! - ölelt magához - Menj rá! - súgta ölelés közben, mire megforgattam a szemem.

Lando kért egy fél órát a csapattól hogy meghívhasson engem a motorhome-ba. Bár keveselltem azt a fél órát, de még így is szerencsésnek éreztem magam, amiért egy nagyszerű (és irtó cuki) pilóta rám szánja az idejét.