demon@mail.pok

A csodálatos Audi

Ross POV:

- Tehát, azt állítod, hogy szerződést kötöttél egy démonnal az interneten? - vonta fel Terry szemöldökét. - És emiatt nem lehetsz szerelmes, mert ha elfogynak a pontjaid, akkor meghalsz?

Ez így kimondva még nagyobb baromságnak hangzott, mint a gondolataimban. Bólintottam. 

- Mi több - folytatta kedvenc Coop eladóm - azért tettetted magad melegnek, mert a nővéremet, aki szerelmet vallott neked, te pedig viszonzod az érzéseit, sehogy máshogy nem tudtad lerázni? 

Még egy bólintás. 

- És azt akarod, hogy ezt el is higgyem? Ross, nem vagyok hülye. Tudom, hogy blogot írsz meg minden, de ez a valóság. Nincsenek démonok, angyalok, trollok, törpök, tündérek és szörnyecskék. Te sem gondolhatod komolyan, hogy beveszem. 

- De ez az igazság - tiltakoztam. - Tudom, hogy nem könnyű elfogadni. De nézd! - átadtam a lánynak a telefonomat, a megnyitott chat ablakkal. 

Hezitált egy kicsit, de aztán belenézett. - Ross, mondom, hogy ez nem bizonyít se....-kezdte, de aztán hirtelen elnémult egy pillanatra. - Hacsak... - Terry itt elővette a saját telefonját és úgy tűnt, hogy vehemensen keres valamit - itt az üzenet, hogy menjek Tony bárjába. Nem ismertem a feladót, de már látom, hogy ugyanaz. A csávó, aki démonnak tetteti magát. 

Csodás. Tehát Sammael belepofázott a magánéletembe, és elkezdett a körülöttem lévő más normális/nemnormális embereknek is hülyeségeket irkálni. Már csak ez hiányzott. Ahogy ezt így gyorsan átgondoltam magamban, hirtelen felvillant a telefonom képernyője. Persze, hogy a chat volt az. Pedig mit meg nem adtam volna érte, hogy valami sms legyen, amiben elrejtettek egy trójai falovat, hogy leállítsák az oprendszeremet. Nem volt szerencsém. 

Sammael: Dehát én igazi vagyok! XD Mondjuk felőlem nyugodtan kételkedhetsz. Három puszi, meg egy szex, és már vihetem is a lelkedet. Mikor kezdtek hozzá?

- Miapokol? - ejtette el Vészkijárat a készüléket. - Aztarohadt... - na ja, ezt én is mondhattam volna, mert ahogy elejtette a telefont és az koppant a betonon, tisztán láttam, hogy megjelent a képernyő szélén egy hosszú, hajszálvékony repedés. 

- Mondtam, hogy igazi - vontam meg a vállam duplán kedvetlenül, a telefon meg a démon miatt. 

- Igazinak tűnik - javított ki, ahogy épp felszedte a koszból a készüléket. Aztán pötyögni kezdett rajta, nem tartva fontosnak, hogy ehhez engedélyt kérjen tőlem.

Ross (valójában Terry): Mivel bizonyítod, hogy nem csak egy csaló vagy?

Sammael: Kell azt? Szeretek az üzlet lényegére koncentrálni. :D

Ross (valójában Terry): Egy üzletembernek fontos a hitelessége. 

Sammael: Való igaz. Szeretnéd, hogy cukorkák záporozzanak az égből? Elintézem, ha megmondod a mellméretedet. 

Ross (valójában Terry): Mert el tudnád intézni? Mi köze ennek a hitelességhez? 

Sammael: Dehogy tudom. Te a hitelességet akarod tudni én meg a mellméretet. \(*3*)/ Mások a prioritásaink. 

Ennyi épp elég volt kedves démonom szokásos stílusából, hogy kikapjam Terry kezéből a telefont és rövid küzdelem után elsüllyesszem a farzsebemben. Ott aztán írogathat Sammael, amit csak jónak lát. Nem olvassa el senki. 

- Már átkutattam a ruháimat. Nincsenek benne poloskák - közöltem, mielőtt Terry akármit mondhatott volna. Akkor aztán olyannal rukkolt elő, amire nem számítottam. - Hívjuk fel a rendőrséget.