demon@mail.pok

Hová tűnt Ross?

Terry POV

Fogalmam sem volt, minek váltam éppen a szemtanújává, de nem lehetett semmi jó. Kicsit túl explicitnek tűnt, ahhoz, hogy klasszikus emberrablás legyen, de a tényt, hogy Rosst akarata ellenére betuszkolták egy autóba, nehezen lehetett volna letagadni. Nekem meg vissza kellett mennem dolgozni. Na persze, mert a Coop-os karrierem annyira fontos nekem. Gyorsan küldtem Boogienak egy sms-t, hogy személyes okokból hazazúzok, aztán vártam, hogy megcsapjon a mennyei ihlet. Fogalmam sem volt mit lehet tenni ilyen helyzetben. Nem rám vall, hogy bármilyen szituációban lefagyjak, de gondolom mindig van új a Nap alatt. 

Csendben átkoztam magam, hogy nem jegyeztem meg a rendszámot. Ezüst Audi. Ross azt mondta a nő az ügyfele és, hogy elintézi. Kétségbeesetten toporogtam egyhelyben. Nyilvánvalóan nem Ross intézte el, hanem Rossot intézték el, de úgy alaposan. Haha, milyen jó lenne, ha az agyam legalább ilyenkor lecsatlakozna a hülyeségfelhőről. 

Első értelmes gondolatom: ki kell hívni a rendőrséget. 

Második értelmes gondolatom: ha kihívom a rendőrséget, kiderül, hogy Ross árulja a testét és miután megmentem, rövid úton dutyiba kerül. Bár ott a nővéremnek esélye sem lesz elhlappolni előlem, de nekem sem lesz esélyem elhlappolni Lis elől. Meg valahogy kételkedtem benne, hogy Ross nagyon rács mögé szeretne kerülni, mintha ezt expliciten meg is jegyezte volna egy pár preccel ezelőtt, mikor kitálaltam neki, hogy mindent tudok. Asszem ez nem sokáig volt a legnagyobb meglepetés a napjában. Csak pár percig, míg az emberrablási malőr meg nem történt. 

Ki segíthetne még? Zötyögtek az agyamban a fogaskerekek. Egy ügyfél volt. 10 van neki, nem? Hacsak nem egy régebbi ügyfél, akikből remélem nem volt olyan rengeteg... - John! - kiáltottam föl. 

Johnnak tiszában kell lennie vele ki lehet ez a rejtélyes nő. Ráadásul érdekében áll segíteni. Akármekkora gyökér John, ő volt a legjobb esélyem. Mindent vagy semmit alapon bepötyögtem a telefonomba a számát és felhívtam. 

Az a ******** beeeeeeep ************** beeeep persze nem vette fel a telefont. 

30 perccel később már a kapuja előtt ácsorogtam. Ziháltam és folyt rólam a víz. Nem tudtam mit teszek, ha nincsen otthon. Valamiért jó ötletnek tűnt nem elkérni Chad telefonszámát, pedig most sokat segített volna a helyzetemen. Idegesen nyomogattam a kaputelefont, és egyáltalán nem érdekelt, hogy miről álmodik épp a bőrfotelében kényelmesen szundikáló portás. Elhatároztam, hogy ha kell, bemászok a kerítésen. Legszívesebb átgázoltam volna a kapun, mint egy bulldózer. De sajnos T-Rex létemre erre nem futotta a szupererőmből. 

- Ki az? - szólalt meg egy mogorva hang. 

- Valaki akinek feltétlenül be kell jutnia, most azonnal. Beszélnem kell Johnnal.

- John nincs itt. 

Kitört belőlem pár nem túl szalonképes káromkodás, mások anyjára és szexuális aktusokra vonatkozó tartalommal. 

- A felesége itt van? - nem emlékeztem a feleség nevére. Fene, nem is tudom említette-e nekem valaki. Azt mindenesetre tudtam, hogy John felesége ismeri Rosst, és úgy tűnt nincsenek épp rosszban. 

- Ki kérdezi? - beszélt hozzám a varázslatos kaputelefon. Olyan ideges lettem a portásra, hogy legszívesebben kineveztem volna a kütyüt Dexter 2-nek, de akkor lehet sosem jutok be. 

- Ross barátnője - hazudtam. Az nem sokat mondott volna nekik, hogy Terry. Engedjenek be, tudni fogják. Valami fontosat kell mondanom. 

- Nem ismerek semmiféle Rosst - válaszolt a hang. Na akkor tényleg kiborultam.