Laughing Jack a barátom (BEFEJEZVE ÉS ÁTJAVÍTVA)

25.rész

-Mehetünk?-nézett fel a lapból Pop.
-Igen!
Pár perc séta múlva egy fákkal körülvett tisztáshoz értünk.
-Na, akkor kezdjük is! - vágta zsebre a lapot.
-Mit olvasol?
-Slenderman összeírt pár dolgot, amit meg kell tanítanom neked! Kezdjük a könnyebbel!-állt mellém.-A teleportálás viszonylag egyszerű feladat, ha jól figyelsz, és összpontosítasz!
-Oké.
-Az a legkönnyebb benne, hogy nem muszáj konkrét helyre gondolni. Érted?
-Azt hiszem igen. Elég ha egy helyre gondolok?
-Igen, de mellé még meg is kell fordulnod.
-Csak így forduljak meg?
-Igen, de hirtelen kell.
-Oké.
-Azt szeretném, ha most oda teleportálnál! - mutatott egy magányos fára. Úgy tettem ahogyan mondta, becsuktam a szemem és hirtelen megfordultam. Semmi nem történt.
-Nembaj, elsőre sosem megy. Még egyszer!
Megismételtem a folyamatot. Éreztem, hogy a lábam nincs a talajon, hirtelen azonban földet értem a fa mellett.
-Nagyon jó! - kiáltott Candy. - Most gyere vissza!
Vissza teleportáltam, Candy nagyon boldog volt.
-Gyorsan tanulsz! Most próbálj meg messzebbre teleportálni, mondjuk a kastélyhoz!
-Oké.
Pár másodperc múlva már a kastély előtt álltam. Lost Alice, aki épp akkor jött haza, nagyon megijedt tőlem.
-Te meg hogy kerültél ide ilyen hirtelen?
-Ja, Candy-vel épp a teleportálást gyakorlom!
-Van nálad Biblia?
-Ööö, nincs.
-Akkor vigyél! Nem lehet tudni, hogy Candy megbolondul-e!
-Ugyan, semmi szükség erre! - mondtam, és rögtön visszatértem Candy-hez.
-Úgy látom megy ez neked!
-Köszi.
-Mit szólnál, ha elmennénk gyilkolni? Csak most itt bent?
-Vannak bent emberek?

-Néha vannak olyan felelőtlenek, akik bejutnak valahogy! Szoktam látni őket, hogy itt buliznak!

-Oké!

Néhány perc múlva egy felnőttekből álló csoport telepedett le a rétre. Nagy dínom-dánom kerekedett, a férfiak sörözni kezdtek, a nők pedig csacsogni kezdtek. A zene üvöltött, úgy láttam Candy nem nagyon díjazza az effajta zenéket. Mindenki részegre itta magát, csakugyan a nők is. A nagy mulatozásban előkerült egy puska (??), mire az egyik részeg csávó lövöldözni kezdett.
-Istenem! - csapott a homlokára Candy. Előugrott a bokorból,kiverte a kezéből a puskát és lelőtte. A többi részeg ebből semmit sem érzékelt, tovább iszogattak, mintha mi sem történt volna. Előjöttem a rejtekhelyről.
-Velük mi lesz?
-Öljük meg őket is?
-Várj, haggyunk nekik meglepetést! - húztam be a sátorba a hullát. Leültettem a sarokba, kivettem a szerveit és vérrel a sátor ponyvájára rajzoltam egy mosolygós arcot.
-Ügyes!
-Gyere! - húztam befelé az erdőbe.
-Bevallom, jó kis meglepi lesz a többi számára! - vigyorgott, mint a vadalma.
-Holnap is gyakorolunk?
-Naná! De most menjünk vissza!
A telefonja rezegni kezdett,mert üzenete jött. Odapillantottam, és észrevettem, hogy a zárképernyőjén Jason volt... Félmeztelenül...

Nagyon megijedt, eltette a telefonját és szaladni kezdett.
-Hé, Candy! - futottam utána. Egy szempillantás alatt eltűnt , úgyhogy egyedül mentem a kastélyhoz.

-Candy? - kérdeztem Jack-et amikor beléptem a nappaliba.
-Mi van vele?
-Nem... jött vissza?
-Nem.
-Értem. - mondtam szomorúan.
-Hogy ment a gyakorlás?
-Jól. A szobámban leszek.
-Minden oké? - tette a vállamra a kezét.
-Igen,csak...lehet,hogy megbántottam Candy-t.
-Nyugi, nem haragtartó!
-De ez most más! Majd szólj, ha vacsora lesz! - mentem fel.
Lehuppantam az ágyra és gondolkozni kezdtem. Miért Jason a háttere? Ráadásul félmeztelenül! Ezek szerint Candy.... meleg?

Pittyent a telefonom. Candy írt nekem privátban.

Candy:
Amit láttál, azt ne mondd el senkinek!

Emily:
De... miért ő?

Candy:
...

Emily:
Kérlek mondd el! Nem foglak kinevetni!

Candy:
Eskü?

Emily :
Igen

Candy:
Hát jó. Az van.... hogy én... szeretem Jasont.

Emily:
😮

Candy:
😥

Emily:
EZAZ!!!!

Candy:
???

Emily:
Mindigis shippeltelek titeket!

Candy:
Komolyan? 😂

Emily:
Aha! És Jason?

Candy:
Hát... még nem mondtam el neki...

Emily:
Sok sikert! Drukkolok! 🤞

Candy:
Kösz!

Emily:
Amúgy, összeilletek!

Candy:
🤗

Emily:
😂😂😂

Emily:
Merre vagy?

Candy:
Ja, a szobámba teleportáltam

Emily:
Ugye, nincs harag?

Candy:
Nincs! De kérlek, ne mondd el senkinek se!

Emily:
Nyugi, senki sem fog tudni róla!

Candy:
Ok. Amúgy...

Emily:
Nyugi, nem baj! Jasonnel csak barátok vagyunk!

Candy:
Akkor jó! Most mennem kell!

Emily:
Szia

Candy:
Szia!

Nagyon örültem Candy-nek! Remélem be fogja vallani Jason-nek az érzelmeit. A folyosóról egy hatalmas puffanás hallatszódott be. Kimentem megnézni, mi volt az.

Lulu volt, aki átesett egy nagy kupac lomon.
-Mit keres itt ez a halom? - állítottam talpra szegény Lulu-t.
-Fogalmam sincs!
-Megütötted magad?
-Nem, inkább csak megijedtem.
-Oké. Kísérjelek el a szobádig?
-Azt megköszönném!
Nem szivesen lennék egyes creepypasták helyében. Nekik sokkal nehezebb,mint nekem. Lulu például vak, csak a ködben lát, Rake-nek hosszú karmai vannak, amikkel nehezebb boldogulni. Lost Silver-nek nincsenek végtagjai, Bob-nak sincs keze és még sorolhatnám. Ebből a szempontból szerencsésnek érzem magam.

Kiderült, hogy a kupac Jill-től származik, aki a fejébe vette, hogy lomtalanítani fog, a felesleges holmikat meg kidobálja. A folyosóra.
-Jill, óvatosan! - mondtam, miközben próbáltam kikerülni a láncfűrészét.
-Ezt miért dobod ki? - mutattam a fűrészre.
-Ez még a régebbi, már elromlott! - dobott a háta mögé egy gumikacsát (???), amiben Lily sikeresen elesett.

-Jól vagy? - állítottam fel.
-Aha.-tápászkodott fel.
-Jill, nem lehetne az, hogy óvatosan dobálnád ki a cuccokat a folyosóra? Lily elesett a gumikacsádban, ami ráadásul fogalmam sincs mit keres nálad!
-Ja, jó! - közölte nyugodtan, és betolta a halmot a szobájába.