"S lám, már megint három hónapra megszabadulunk tőletek" -ezzel a mondattal, és mellé egy kedves mosollyal búcsúzott az igazgató az egész iskolától!
-Ennek már sajnos három hónapja! Elég hamar eltelt a nyári szünet! -gondolta, majd megfogadta magának, hogy ez az év más lesz! Sokkal jobb mint az eddigiek!
-Minden pillanatot kifogok élvezni, és remekelni fogok minden órán.-bizonygatta magát, miközben a tükörben alapossan szemügyre vette a ruháját.Nem sok ideje maradt bámészkodni, mert az édesanyja kezdett türelmetlen lenni.
-Kész vagy már?-kérdezte, kissé türelmetlenül.
-Igen! Indulhatunk,csak egy pillanat.-mégegyszer vissza tekintett a tükörbe, majd egy bíztató mosoly után elhagyta a szobáját.
.....
-Ki ez az elegáns férfi? -mutogatott az édesanyja...kicsit se feltünően, egy öltönyös férfira, aki éppen befelé igyekezett.
-Ő a rajz-történelem tanárunk! -mondta, magabiztosan Octavia, majd végig vezette a tekinteté a tanárán, amit egyáltalán nem bánt meg.
-És neve is van? Vagy csak A... rajz-történelem tanár?!-kérdezte dacos mosollyal az anyukája.
-Ő Mr. J. G. Alan!
..........
Mikor beért a terembe és elfoglalta a szokásos helyét, még akkor is a tanárán járt az esze.
A férfi a negyvenes éveiben járhatott nagyjából, de senki sem tudta megmondani pontosan! Tekintélyt parancsoló férfi volt! Sötét barna haj....amelyett a halántékja mentén ősz szín keretezett! A tanár úr reggel egy teljesen fekete zakót, öltönynadrágot, és inget viselt! Egyértelműen jól állt neki a fekete.-Föld hívja Octaviat!-szakította félbe egy ismerős hang a monoton gondolkozását.
-Szia Ava! Neharagudj csak kicsit elbambultam.-mondta kedvesen, majd megölelte az osztálytársát.
-Semmi gond szivem, gondolom az sokkolt le, hogy milyen jól néz ki ma a tanárunk!
-Te is láttad? Rettenetesen jól néz ki!-ismerte el a legjobn barátnőjének, és legfőbb bizalmasának.
-Igen, és nagyon örülök,hogy vele lesz az első óránk!-mondta, majd elkezdte kipakolni a könyveit.
~Hé...Hé...Hé...VÁRJUNK EGY PILLANATOT....Hiszen rajz-történelem csak két óra múlva lesz!-gondolta magában a lány
Hirtelen belépett a terembe Mr. Jackson Percey, az irodalom tanár.Nos igen! Gondolhatta volna, hogy Avanak róla szólnak a bókjai!
Mr. Jackson, olyan volt mintha egy tündér meséből kivarázsolták volna a herceget! Szőke haj, kék szemek, izmos test és épp, hogy betölthette a huszat, kezdő tanár volt.
Azt terjesztették róla, hogy a diákjaival kavar titokban....kigondolta volna. Mindenki a szerencsés kiválasztottja akart lenni!-Jó reggelt diákjaim! -szólalt meg mézes mázas hangon.
-Jó reggelt Mr. Jackson!! -Harsogta az osztály! Pár lány már ekkor olvadozott a férfitól, úgy bámúltak rá, mintha megbabonázták volna őket. Míg Octaviat csak a keserűség és az undor vegyülete ragadadta meg.
Az óra felénel járhattak, mikor észrevette a férfi, hogy mindenki az ő tekinteté ért küzd, kivéve Octavia!
-Ms.Octavia Taylor!!
Megkérdezhetem,hogy min gondolkozik illyen bőszen, hogy nem hajlandó rám figyelni!- kérdezte az irodalom tanár, kacér mosolyra húzva a száját!-Elnezést uram! Semmi olyan dolgon ami fontosabb lenne az irodalomnál!- a lány hangja nyugodt volt, nem követelt maga után tiszteletlenséget.
A férfi újra belekezdett a tanításba! Látta,hogy a fiatal hölgy ismét nem keresi a szemkontaktust.
-Ms. Taylor! Láttom nem hagyja nyugodni az a gondolat, óra után maradjon a teremben, és majd megoszthatja velem is!
~mekkora egy egoista,hatalom mániás seggfej!-gondolta magában a lány, de Mr. Jackon, csak egy bólintás láthatott.Ebben a pillanatban az összes lány az ő helyében szeretett volna lenni!
ESTÁS LEYENDO
Az éjsötét szemek is csilloghatnak
RomanceA nevem Octavia,és sosem volt könnyű az életem! A világ egyik legnagyobb maffia családjának a leszármazotja vagyok. Anyám és én elmenekültünk, évekkel ezelőtt... És most végre új életet kezdünk: -Új barátok -Új iskola -És új tanárok. Apropó...