Karácsonyom egy másik világban

20.

  De rég voltam itthon! Vagy két hete. Jó, az nem tűnik soknak, viszont nekem már valamennyire honvágyam volt.
  Anya és Timmy éppenséggel szintén itthon volt. A tesóm egy játékkal játszott. Anyukám pedig pihent az ágyon.
  Apa és én pedig a szobámban voltunk. Nem változott semmit, mióta elmentem. Még újabb porszemek sem tűntek fel a bútorokon. Mintha ez az egész meg se történt volna.
  Bekopogtam a kistesóm szobájába. Kinyitotta, majd szorosan megölelt engem.
- Hová vitt téged apa? Mi történt veled? Ugye nem tett veled semmi rosszat? - kérdezősködött.
- Hé hé hé! Nyugi! Nincs semmi bajom. Nem tett velem semmi rosszat - próbáltam meg nyugtatni őt. Viszont továbbra sem maradtak abba a kérdések:
- Hol voltál? Kérlek mondd meg! Miért tűntél el csak így? Miért nem szóltál, hogy segítsek?
  Mintha nagyon tudtál volna segíteni.
- Hé, Tim. Ne aggódj, nincsen semmi bajom, nem bántott engem.
- Annyira féltem... - Szorosabban magához ölelt, és éreztem, hogy kissé nedves lesz ruhám az ő sós könnycseppjeitől. Egy kicsit elkezdtem simogatni a fejét.
- Markus?! - hallottam meg egy női hangot a nappali és a konyha irányából. Úgy tűnik, anya felébredt. - Takarodj ki a házamból, te mocskos állat!
  Odalépett hozzá, és megfogta apám kezét, hogy kihúzza őt a lakásból. Tim csak ekkor vette őt észre, és ő is a szobájába akart engem húzni.
- Apa csak segíteni akar! Higgyétek el!
- Azzal, hogy drogozik, sehogy sem segít! - vágott vissza anya. Milyen drog? Lehet emiatt volt vele agresszív apa? Lehet emiatt verte őt? És máskor miért nem látni a hatását?
- Nem akartok egy boldog karácsonyt? Ha mégis így van, hallgassatok végig! Apa hozott néhány cukrot, amivel jó karácsonyt tudunk magunknak csinálni.
- Én nem fogok drogozni! - tagadta meg anya.
- De hát ez nem drog! Higgy nekem!
- Meg tudnád nekem mutatni? - kérte tőlem. Mire én kivettem a zsebemből a portcukrot, és odaadtam neki.
- Nehogy aztán széttörd, vagy én törlek téged szét! - fenyegette meg őt apa. Mire anyukám idegesen bólintott.
  Megnézte az édességet, majd idegesen rámnézett:
- Allison, ugye te nem eszel ilyet?...
- De, igen... Miért baj? Csak elvisz egy szép világba, ahol minden jó!
  Nem nagyon tudtam őt meggyőzni. A fejét fogva leült, és elkezdett magában beszélni:
- Mit csináltam rosszul hogy ez történt? Mégis mit?
  Apa forgatta a szemét, majd elővett egy cukrot. Odalépett anyához. Timmyt kissé magam mögé rejtettem, hogy ne lássa: anya állát megfogva a szájába helyezte az édességet. Ő viszont nem tudott azonnal reagálni. Lassan elkezdett eltűnni a teste.
- M-mit csináltál, miért kellett, miért vagy ilyen rossz?!... - Majd eltűnt.
- A-anya...? - kezdett el kicsit sírni Timmy.
- Apa, talán nem ártott volna valami meleg ruhát adni neki.
- Oh. Tényleg. Akkor majd viszünk neki mi.
  Apu odalépett hozzám, és odaadott egy cukrot. Majd a szemével jelzett, hogy adjam be Timmynek, mire én sóhajtottam.
- Rendben... - Lehajoltam hozzá. - Ne aggódj. Gyümölcsös ízű!
  Timmy nyelt egyet, majd elvette. Ráadtam egy kabátot, és láttam apát eltűnni. Aztán a kistesómat is.
  Végül én is bevettem, és visszajutottam Ogien Milosciba.