thanks for

700 51 27
                                    


Az ebédlő egy hatalmas, ablakokkal teli helyiség, ahol az asztalon kívül még vitrines szekrények is találhatok, tele az általunk elnyert díjakkal, érmekkel és ballagási képekkel. A falak bézs színűek, nagyon basic, de legalább nyugalmat áraszt magából.

- Harlyn, szívem! - tárta ölelésre a karjait anya, de amikor meglátta, hogy Loki kezét szorongaton, leeresztette a végtagjait és inkább Lewis felé fordult.

- Készülj fel, mert ettől csak rosszabb lesz! - suttogtam bíztatóan a mellettem szobrozó férfi fülébe, mire megengedett magának egy mocskos vigyort, amiért úgy odavagyok.

Vagyis nem vagyok oda, hiszen nem is a pasim, csak a kamupasim, aki szívességet tesz. Ahha. Jaj.

- Evan! - futottam az ajtón beeső ikrem felé, aki katonai felszerelését eldobva emelt el egy kicsit a földtől. - De jó, hogy itt vagy! Olyan régen láttalak! - kezdtem elereszteni néhány apró könnycseppet, amiket ő egyből le is törölt.

- Te is hiányoztál, tökfej! - hullott le egy könnycsepp az ő arcán is. - Lew! - üdvözölte másik ikrünket, majd sorba végig ölelte az egész családot. - Ő meg ki? - mutatott az asztal mellett álló Lokira, aki mosolyogva nézte a lezajló jeleneteket.

- Ja, hogy ő? - kérdeztem költőien, majd odamentem a hollófekete hajú férfi mellé, és a kezénél fogva a testvéreim elé állítottam őt. - Mindenki, ő itt a szívem választottja, Loki Laufeyson! - toltam meg a többiek felé a férfit.

- Loki vagyok. - fogott kezet mindenkivel udvariasan, majd beállt a kínos csönd, amit Lewis, drága testvérem szakított meg.

- Milyen volt a szex? Elég hangosak voltatok! - mutogatott fenyegetően az ujjával. - Nem hallottam jól a...

- A pornót. - fejeztem be a mondatát, mire gyilkos tekintettel rámpillantott, és üldözni kezdett végig a házon. - Jó, jó bocsáss meg! - röhögtem, mikor már az asztal felé szaladtam.

Biccentett egyet, és elfoglalta a szokásos helyét. Az asztalfőn apu ült, piros mikulásos pulcsiban, nevetve. Mellette anya osztotta az észt Gerald feleségének, Katrinának, aki bólogatva hallgatta az anyósa szavait.

Katrina mellett Gerald és a gyerekeik ültek, és valamilyen játékkal játszottak az asztalon, amit anya meglátott és ledobott a földre. A gyerekek elkezdtek sírni, Katrina németül káromkodott, miközben Gerald anyával veszekedett.

Kayden a telefonját nyomkodta az asztal alatt, de néha-néha beszélgetésbe bonyolódott valakivel. A következő széken fogadott fia, Andrew ült, aki szintén a telefonját nyomogatta, csak neki ráadásként még fejhallgató is vok a fején.

Anthony és Noah valamilyen zenekarról folytattak beszélgetést, amibe nem nagyon tudtam beleszólni, mivel zenekarok terén a One Direction-on kívül, nem sokat ismerek. Szintén nem nagyon tudtam beszélgetést kezdeményezni az bátyám orosz feleségével, Nastya-val, aki csöndben rendezgette a gyerekei dolgait. Teljesen kizárta a világot.

Evan nagyokat röhögött Lewissal egyetemben, valami csajokról beszélgethettek éppen. Aztán beleütköztem az első problémába.

- Anya, nincs még valahol egy szék? - emeltem meg a hangom, mire lecsendesedtek a kedélyek, és mindenki várta, hogy kezdődjön a dráma. - Lokinak nem jutott hely.

Anya kihúzta a hátát, majd megemelte a jobb szemöldökét, és elvigyorodott.

- Sajnos, jelenleg ez az összes szék. - rázta meg a fejét gúnyosan. - Attól tartok, hogy sajnos ki kell hagynod a vacsorát! - kulcsolta össze az ujjait.

Loki összeráncolta a szemöldökét, és neki is leesett, hogy mi a helyzet. Egy pillanatra ismét beállt az ismert kínos csönd, amit most a mellettem álló férfi tört meg.

the nature that connects us - Loki Laufeyson [Completed]Where stories live. Discover now