~ 23. rész ~

177 9 7
                                    

,,Majd lassan meg is érkeztünk, és mikor megláttam a lélegzetem is elállt."

Igaz már este felé értünk oda, ezért meg szebb volt a látvány. Yoongi elhozott egy teljesen üres vidámparkba, ahol is minden egyes játékgép be volt kapcsolva, és a szivárvány színeiben pompáztak. Ami megfogta a tekintetem az az óriáskerék volt, aminek csodálatos színe voltak.
Már teljesen elcsodálkoztam ezen a látványon, mikor Yoongi rám vezette tekintetét, és elmosolyodva szólt hozzám.
—        Gyere Jiminie, ahogy látom az óriás kérek eléggé megfogta tekinteted, ezért akkor oda is megyünk először. - erre csak mosolyogva  bólintottam egyet, és már be is indultunk a vidámpark belsejébe. Lassan sétáltunk el a játékgépek mellett, melyek ugyanúgy a szivárvány színeit vettek fel.

Oda érve az óriáskerékhez, megálltunk. Yoongi rámnézett, erősebben kezdte fogni kezem, és bevezetett az egyik fülkében, ami úgyszintén világított a világos színektől. Leültem a fülkében lévő padra, és aztán bejött mellém Yoongs is. Rámnézett megint mosolygott, ugy hogy már-már szája a füléig ért. Nagyon aranyos látványt nyújtott, amire én is újra belekezdtem a vigyorgásba. Bezárta az ajtót, majd volt nála egy kis vezérlő amin volt egy gomb. Azt feltételezem, hogy az a gomb indítja el a játékgépet. Feltételezésem be is teljesült, mivel Yoongs megnyomva a gombot, el is indult a játékszer. Lassan kezdtünk emelkedni, viszont Yoongival egy szót se szóltunk egymáshoz, mind a ketten elvoltunk saját kis gondolatunkba. Felértünk a kerék legtetejére, és hirtelen megálltunk. Gondoltam, hogy Yoongi van mind ezek között, mivel csak nála van olyan gomb, amivel megállítod vagy elindítod az adott tárgyat - ami ez esetben az óriáskerék - .
Megfordítottam fejem, így Yoongi és én szemem tekintete újra találkozott * Csak úgy mint a parkban.. *

Már-már lassacskán el is vesztem Yoongi gyönyörű barna íriszeibe, amik a boldogságtól csillogtak.
—        Jimine.. Én nagyon szeretlek! Ezért úgy döntöttem, hogy itt maradok veled. Nem megyek haza. - jelentette ki, és elkezdett még jobban hozzám hajolni. Én ezt nem is tudtam volna ellenezni, mivel itt nincs is nagyon hely, hogy el tudjak menekülni. Máskülönben nagyon is vártam, hogy megtörténjen a csók. Nagyon kevés választott el ajkaitól, de még se csókolt meg. Csak nézett rám, én meg rá. Nem bírva magammal hajoltam rá mézédes ajkaira, és lassan mozgatni kezdtem ajkaim hátha ő is így tesz. Természetesen így tett és lassan, szenvedélyesen faltuk egymás ajkait a levegőben, a csodás kilátásnál.

Ajkaink levegő hiány miatt elváltak, de minket nem zavarva ez, hajoltunk újra egymás ajkaira. Yoongi egyre gyorsabb tempót váltott, de ugyanúgy szenvedélyesen csinálta tovább, majd később nyelve bejutást kért, amit meg is adtam neki, így Yoongs nyelve teljesen feltérképezve szájüregem. Majd újra levegő hiány miatt váltunk el, viszont már nem csókoltuk meg újra egymást. Én az ölébe bújtam, és szorosan magamhoz öleltem.
—           Én is szeretlek Yoongi! Nagyon! - bújtam meg jobban hozzá. Majd kis idő múlva kibújtam szorításából, és csak néztük egymást. Ezt a romantikusnak nevezhető pillanatot, telefonom kissé idegesitő csörgése zavarta meg. Taehyung volt az, akinek már fel is vettem.  Elbeszélgettünk legalább 15 percet, majd mikor oldalra fordítottam fejem, észbbe kaptam, hogy Yoongi is itt van, aki nem azért van most velem, hogy hallgassa mit beszélek Taevel, hanem hogy velem legyen. Ezért köszönés nélül leraktam a telefont. Majd úgyis vissza hívom.. 

Yoongi rámnézett, és újra egy oldalas kis mosolyt véltem felfedezni arcán. Olyan aranyos mikor mosolyog! Majd csak annyit éreztem, hogy elkezdünk lefele haladni. Végre nem kell itt lenni fent. Nem azt mondom, hogy nem volt szép a kilátás, meg úgy minden, csak ha az ember már ott van elég sok ideig, akkor már unja kicsit. Lehet csak én vagyok így veled, de ez van. Le érve az óriáskerékről, mentünk tovább a következő, és következő játékokra. Nagyon sokat nevettünk, és persze mindig elcsattant egy-egy szerelmes csók is. De minden jónak vége szakad, mint ennek is. Már este 11 volt mikor elindultun kifelé. Yoongi kezemet fogva, másik kezemben pedig volt egy nagy plüss maci amit Yoongs nyert nekem. Nagyon jól éreztem magam! Megálltunk a házunk előtt, majd újra egymásra néztünk.

—         Ezt vehetem egy randinak is? -kérdeztem rá bazsalyogva. Ő nem válaszolt, csak bólintott egyet, majd újra ajkaimra tapadt. Viszonoztam csókját, ami egy újabb szenvedélyes szerelmes csókká vált. Nagyon szeretem Yoongit, és nem akarom magam mellől elveszíteni, senki és semmi miatt! Levegő hiány miatt ajkaink elváltak egymástól. Yoongi viszont mielőtt elment volna, szorosan megölelt, amit persze nagy szívesen viszonoztam. Mindig jó megölelni Őt. Elváltunk egymástól és útjaink is. Én a házba mentem, ő viszont a sötét utcákon sétálgatott hazafele. Beérve a házba dobtam le magamról mindent - kabátom, cipőmet - , majd felmenve szobámba az ágyamra vetettem magam, majd szép lassan el is merültem az álmok világába.


Lehet már kicsit későn, de mindenkinek Boldog Karácsonyt kívánok! ❤️☃️

~Fogadásból szerelem~{ yoonmin }|BEFEJEZETLEN|Where stories live. Discover now