~Fogadásból szerelem~{ yoonmin }|BEFEJEZETLEN|

~ 2. rész ~

,, Mikor kinyitottam az ajtót, nem hittem a szememnek.. "

[ Yoongi ]
- Hát jó, menjél.- válaszolt vissza flegmán. Nem nagyon foglalkoztam ezzel, hiszen tisztába voltam vele, hogy én is így mondtam neki. Megint elbambult és csak nézett. Miközben nem figyelt elment.

Mivel most költöztem ide nem nagyon tudom merre van az arra.. De az első napon lett két barátom. Park Jimin és Jung Hoseok! Csak kiléptem a suli ajtaján, de Hoseok már rohant is oda hozzám..
- Helo Yoongs!- köszöntött egy becenévvel. Nem igazán szeretem ha becéznek, de ez jól hangzik.
- Helo Hoseok!- válaszoltam illedelmesen.
- Neked csak Hobi, barátom! Csak úgy gondoltam megvárlak, hogy haza tudj menni!- kuncogotta végén.
-Köszi, de szerintem egyedül is eltaláltam volna.. De azért köszi hogy segítesz.- mosolyogtam el a véget.

Kis idő után haza is értünk. Nagyon meg volt lepődve és egy jó nagyot nevetett.
- Most meg mivan? - kérdeztem meglepetten.
- Semmi, semmi, majd kis idő múlva rájössz. - kuncogott tovább.
- Hát oké.- bizonytalanodtam el.
Mondtunk egy ,, szia "-t egymásnak, és már Hoseok ott se volt. Sokat mesélt magáról, azt is megtudtam hogy van egy nővére. Az apukája meghalt születése után 2 évre, így anyukája nevelte fel őt és a nővérét.

Mikor kinyitottam az ajtót köszöntem anyunak.
- Helo anya! Itthon vagyok. - mondtam. Semmi válasz. Vagy már 3.-jára próbálkozok, de semmi válasz nem jött. Kurva jó. Anya már megint nincs itthon. Biztos megint valami ,, fontos ügy "... Ja hát igen.. Anya egy kurva.. Szóval ha itthon is van akkor itt van egy férfi.

Ezt a gondolat menetemet az ajtó nyitódása zavarta meg. Oda kaptam a fejem és meg néztem ki az..
- Anya?!- már szinte ordítottam
- Bocsánat kicsim. Elmentem a boltba. Most úgy gondoltam, hogy legyünk egy kicsit kettesben.- fogott két kezével az arcomra.
- Hát oké..
- Meg még van egy hírem! A szomszédba át hívtak, mivel újak vagyunk itt!- mosolygott. El sem hiszem, hogy anya most másodjára akar velem lenni. Igen másodjára, mivel 9 éve volt ilyen közös napunk.

- Na de ne is húzzuk az időt kincsem! Induljunk meg.- Megfogta a csuklóm és úgy mentünk át. Becsengettem. Egy kis idő múlva ki is nyitotta az ajtót...

Park Jimin?!
Úgy látom nem csak én lepődtem meg. Az ő arcáról még a vak is megmondta volna, hogy rohadtul meglepődött.

- Sziasztok! Fá-fáradjatok beljebb!- invitált minket a fiú.- Anyukám sütött sütit. Sajnos most neki fontos dolga van, ezért most velem kell beérniük..!- kacagott kínosan.

~ Kicsi time skip ~

- Köszönjük fiatal ember! Nagyon köszönjük, hogy itt lehettünk. Mostmár megyünk ugye Yoongi?- mondta elég kedvesen anya.
- Hát.. lehetne, hogy itt maradok?- kérdeztem, mire a fiú eléggé meglepődött.
- Persze! Majd gyere, nekem úgy is dolgom van. Sziasztok!- és ki is ment, ezt úgy jelezte, hogy becsapta az ajtót maga után.

[ Jimin ]
Miután Yoongi anyukája kiment nagyon nagy csönd lett. Az a kínos csönd... De ezt meg is törte azzal a szép mely hangjával..
- Hát akkor.. umm.. szerettem volna beszélni veled az..
- Iskolában történtekről.. Én is... - vágtam bele a szavába.
- Hát szóval.. bocsánat, hogy úgy válaszoltam.. tudod.. nem volt szándékomban megbántani.- mondta erotikusan miközben közeledett arcom felé, így már csak 10 cm volt az arcunk között.
- Fi-figyelj sem-semmi ba-baj.-kifacsartam magamból egy mosolyt. Már ilyenkor az arcomat ellepte a pír és az arcom színe egyenlő egy pirosló paradicsommal.

Ezt az idilli pillanatot a telefonom csörgése zavarta meg. Taehyung hívott ( T: Tae J: Jimin )
T: Heló ChimChim!
J: Heló TaeTae! Mond mit szeretnél?
T: Hát tudod Baek szólt, hogy lesz egy buli nála 20:00-kor. Gondoltam szólok, hogy te is jöhetnél... meg Yoongi.-mondta egy kicsit perverzebben.
J: Jólvan.. Akkor szólok neki is. De most sziaa!- tettem le.