Epilógus

714 23 2
                                    

2 év múlva

Reggel hét óra lehet. A konyhában állok a pult mellett és a reggeli kávét főzöm. Amarillys a szobájában alszik a rengeteg plüss állata között, amit az apja vett neki. Na igen az én lányomat az apja rengeteg ajándékkal halmozza el, meg persze a nagybáttya is.

El merengve  gondolkodok, amikor két erős kar fonódik körém és a kar tulajdonosa suttogni kezd:

- Mit csinálsz te ilyen korán itt kicsim? - morogja a nyakamba.

- Csak nem tudtam már aludni és inkább le jöttem kávét főzni.

- Hmmm... Hiányoztál mellőlem! Olyan üres volt az ágy nélküled!

- Sajnálom. Csak gondoltam elkezdek főzni mielőtt Blanca és Louis ide ér.
Ja igen Blanca amint meglátta Louist, rögtön bele szeretett! Louis pedig nagyon meg szerette Blancát, szóval azóta ők egy pár. És ma jönnek ebédelni hozzánk, mert már régen voltak.

Hamarosan ide érnek.
Amy már nagyon be van sózva, imádja a kereszt szüleit. Ki ne imádná őket? Nagyon aranyosak együtt!!
És Blanca meg pont terhes szóval nagyon jól is érzi magát, Louis meg még a széltől is óvja!! Kicsit túl aggódja, de hát lehet nem is baj.

Angelo azóta is rengeteget változott! Hihetetlen! Törődő, aranyos, imádja a lányát és mindig figyel ránk. Most is nagyon nagyon szeretem!!!


.... - ....

- Angelo, hogy hogy el engedted Amyt?

- Csak gondoltam nekünk is szükségünk van egy kis pihenésre kettesben.

- Köszönöm, nagyon jó ötlet!!

- Örülök hogy örülsz, hiszen ezt is értünk és Érted tettem, mint minden mást is.

Hat ez az én történetem, hogy hogyan kerültem Olaszországba és de Felucci családba hogy vagyok tag.


Vége

Érted tettem |✓|Where stories live. Discover now