Érted tettem |✓|

13. Rész

Pár nappal később Angelo el indította a konferenciát így csak nagyon későn ért haza és nagyon kimerült is volt. Láttam rajta hogy nagyon elege van, de nem mondtam neki csak próbáltam csöndes támasza lenni. Szerintem ennek ő nagyon örült hogy most kivételesen nem beszéltem annyit.

Hát igen napközben rengeteget beszéltem illetve be rendeztem az új házunkat. Nagyon szép ház!

Visszatérve Angelora egyik este hulla fáradtan jött haza és én meg a kanapén ültem és néztem a tv-t.

- Szia kicsi! Hogy telt a napod?

- Sziaa. Egész jól. Ma kicsit itt volt Blanca is.

- Ennek örülök. - mosolygott. És közben leült a kanapéra majd a fejét a combomra hajtotta. Mosolyogva simogatni kezdtem a haját.

- És neked milyen volt?

- Hosszú, unalmas de legalább sikeres.

- És most legalább már itthon vagy.

- Így van, itthon veled. - mondta szerintem már fél álomban.

Másnap reggel megint el kellett mennie, de azt mondta hogy ez az utolsó nap.

Nyugodtan ültem a konyhában és azon gondolkodtam hogy mit csináljak ma. Hirtelen nem jutott eszembe semmi sem, lehet hogy csak itthon olvasok.  De még nem biztos.
Érdekes hogy néha nagyon egyedül érzem magam a házban annak ellenére hogy itt van csak csapat őr, meg a személyzet is. Takarítók, konyhások és a házvezetőnő is. Csak én nem nagyon látok senkit.

Fel mentem a nappaliba, hogy keressek egy könyvet. Éppen a polcon pakoltam, amikor valamit meg hallottam a hátam mögül. Le dermedtem. Majd hirtelen meg fordultam. Két őr állt velem szemben és engem figyeltek.

- Igen? Miért vannak itt?

- Velünk kell jönnie!

- Magunkkal biztos nem, egyikük sem a főnök szóval nem.

- Fenébe, tényleg okos. Megmondta a főnök hogy vigyázzunk vele.

- Akkor jön a B terv.

- Milyen B terv?? - néztem rájuk. Kezdek félni hogy mit akarnak!!

Ekkor az egyik mellem ugrott és még mielőtt bármit tudtam volna csinálni a szám és az orrom elé fogott egy rongyot, amitől szédülni kezdtem. 
Majd el is ájultam...