26.

551 29 5
                                    

Taehyung szemszöge

Be kell, hogy valljam, nagyon meglepett Daeun. Gondoltam rá, hogy ő húzott engem, de arra nem számítottam, hogy ilyen kis szőrpamacsot kapok tőle. Mindig is szerettem volna egy kutyát, de arra nem számítottam, hogy pont Daeuntól fogok kapni. Szerencsére neki is tetszett azt ajándékom. Nagyon izgultam, hogy nem fog neki tetszeni, de mikor megengedte, hogy a nyakába akasszam nagyon megkönnyebbültem. Ezt a kis apróságot már otthon beszereztem. Persze még fog kapni tőlem, csak várja ki türelemmel.

Itt fekszem Yeontannal az ágyon és várom, hogy Daeun kijöjjön a fürdőből. Pár perc múlva ki is lépett egy fekete túlméretezett pólóban, nekem meg valamiért ismerős volt.

-Csak nem az én felsőmben vagy?-kérdeztem vigyorogva, majd Daeun zavartan elkezdett az egyik hajtincsével játszani.

-Ömm...otthon mindig ilyen pólóban vagyok és gondoltam, ha tőled elveszek egyet az nem baj.

-Már, hogy lenne baj? Amúgy nagyon jól áll.-komolyan is gondoltam. Sőt, nagyon is tetszik. Inkább az én ruháimban legyen.

Yeontant felkapta, majd az ágyhoz kezdett sétálni. Úgy dencelte azt a kis szőrpamacsot, nekem meg még ennyit sem enged meg.

-Most féltékeny vagyok a kutyámra.-mondtam ki hangosan a gondolatomat, amit Daeun egy önelégült vigyorral díjazott. Letette a kutyát a földre, majd mellém feküdt az ágyra.

-Komolyan? Mi lesz majd, ha egy férfival beszélgetek?-kérdezte kuncogva.

-Az az ember találkozni fog az öklömmel.-mondtam teljesen komolyan a szemébe nézve, amin ő tovább kuncogott.-Kisasszony ne akarja azt, hogy megbüntessem!-kezdtem el fenyegetőzni.

-Jaaj, de megijedtem-itt már a fülemhez hajolt.-Oppa.-tudja, hogy ez a gyenge pontom. Fölé tornyosultam, majd a lábai közt elhelyezkedve, kezdtem el a nyakát kényeztetni, amin ő nagyokat sóhajtott. Egyik kezemmel megtámaszkodtam a feje mellett, a másikkal meg a pólója alá nyúltam és a hasára kezdtem körkörös mozdulatokat csinálni, amitől libabőrös lett. Imádom, amikor ilyen reakciókat váltok ki belőle.

-Mond mégegyszer.-mondtam sóhajtva már felfele haladva.

-Oppa.-súgta a fülembe ismét. Amint kimondta én a mellére markoltam, amitől egy nyögés hagyta el a száját.

Az arcát kezdtem el puszilgatni, majd lassan az ajkaira tapadtam. Pár perc múlva elváltunk egymástól, majd mindkét kezét a pólóm végére tapasztotta. Én segítségképp csak jobban elhúzódtam tőle, majd minkét kezemet a derekára raktam. Lassan elkezdte felfele húzni a pólómat, majd mikor megfosztott a ruhadarabtól, elkezdte tanulmányozni felsőtestemet. Zavarában elvörösödött, amitől én elvigyorodtam. Ilyenkor olyan mind egy kislány. Nem vagyok a túlzottan kigyúrt férfi, de a munkám eredményeképp jól láthatók lettek az izmaim. Mellkasomra tapasztotta mindkét kezét, majd irtó nagy lassúsággal kezdtek el lefele vándorolni, a kockás hasam felé. Mikor boxeromhoz ért vágytól csillogó tekintetével nézett fel rám, de én az első alkalmat már elterveztem. Meg hát itt eléggé vékonyak a falak.

Mindkét kezét összekulcsolva hajtottam rá az ágyra a feje mellé, majd újra az ajkaira tapadtam. Lassú, érzelmes csókunk után elváltunk, de ő zavarodott tekintettel fürkészett.

-Ne haragudj Jagi. Hidd el én is nagyon szeretném, de az első alkalmat máskorra tartogatom.

-Rendben. Már megijedtem.-mondta egy nagy sóhaj kíséretében, majd vigyorogva a nyakához hajoltam és szorosan átöleltem.

◇◇◇

Daeun szemszöge

Másnap már sífelszerelésben indultunk el a pálya felé. Mivel itt volt nem messze tőlünk, így gyalog mentünk. Mikor leszálltunk sífelvonórol, elindultunk oda, ahol a síléceket lehet átvenni.

-Fogadjunk, hogy csak páran tudtok síelni.-mondta vigyorogva Namjoon. Könnyű annak, aki már kiskorától fogva síel.

-Én tudok!-modta egymás után Lisa és Jhope. A többiek a kezükkel mutogattak egy ilyen "nagyjából" jelet.

-Régen tudtam, de szerintem már a lécet felvéve el fogok esni.-mondta Tae mellettem a tarkóját vakargatva.

-Én is így vagyok.-mondtam utána, majd csillogó szemeivel meredt rám.

Lassan oda értünk, majd egy velünk korunkbeli nő adta a léceket. Mindegyik férfit végig nézte, de amikor Taet már percek óta bámulta, bennem felment a pumpa. Tipikus kurva. Persze Tae rá se hederített, de amikor Tae az én léceimet is elvette, a nő végig simította a tenyerét Tae karján, amitől én azt hittem felrobbanok. Elkaptam a nő csuklóját és elrántottam tőle.

-Te ki a fene vagy?-kérdezte felháborodva, nyávogós hangon.

-Aki az egyik lécet úgy feldugja a seggedbe, hogy utána nem igen fogsz férfire mászni.-mondtam szikrákat szóró szemeimmel. A többiek egy jót nevettek ezen, majd indultunk el a pálya fele.

-Csak nem féltékeny az én Jagim?-kérdezte kuncogva a mellettem lépkedő Tae.

-Haha, nagyon vicces.-válaszoltam még mindig dühösen. Megállított, majd vele szembe fordított.

-Nyaa, ne legyél durcás. Tudod jól, hogy nekem csak te kellesz.-mondta és lebiggyesztve az ajkát. Olyan, mint egy kisgyerek. Ezen én is elkuncogtam magam, majd ő is elmosolyodott és indultunk el a többiek után.

Tudtam, hogy ez nem lesz jó ötlet. Még a léc felvételéhez is segítség kellett, így hogy fogok egyáltalán elindulni? Tae legalább feltudta venni. Namjoon, Lisa, Jhope és Suga már a rendes pályára mentek, de mi a többiekkel úgy döntöttünk, hogy a gyakorló pályán bénázunk. Jiminék már el is indultak, majd Taeval lassan mi is elindultunk. Nem is olyan vészes. Az elején még tök jól ment, de hirtelen valaki nekem jött, én meg egyenesen egy fának ütköztem. Szerencsére nem sérültem úgy meg, csak a jobb vállamat ütöttem meg. Mikor ráfogtam egy szisszenés hagyta el a számat és egy ismeretlen férfi jött oda hozzám.

-Nagyon, nagyon sajnálom. Megütötted magad?-kérdezte aggódva. Gondolom ő volt az aki fellökött.

-Semmi baj.-közben felálltam, de kicsit megszédültem, ezért elkapott, de persze pont a vállamhoz ért, amitől újra felszisszentem.

Egy dühtől forró Taehyung közeledett hozzánk és a férfit ellökte mellőlem.

-Ne merj hozzá érni!-ordította a férfinak.

-Nyugodjál már le! Amúgy te ki a fene vagy?-kérdezte felháborodva.

-A barátom, szóval szerintem jobb, ha mész.-válaszoltam helyette, mert már indult volna neki a férfinak, de megállítottam.

Lassan elsétált, majd Tae maga felé fordított. Az arckifejezése lassan ellágyult, majd szorosan megölelt.

-Senki sem nyúlhat hozzád. Megértetted?-kérdezte, mikor már elváltunk egymástól és mindkét kezével körbe fogta az arcomat. Én válaszként csak bólintottam egyet.-Hol ütötted meg magad?-kérdezve már engem végig szimatolva.

-Csak a vállamat, de semmi komoly.-válaszoltam a vállamra mutatva. Elkezdte masszírozni, de amint hozzá ért én felszisszentem, amitől ő gyorsan elkapta róla a kezét.

-Nekem nem úgy tűnik. Biztos van itt valamilyen orvosi rendelő. Gyere.-mondta, majd válaszként csak bólintottam és a kezeinket összekulcsolva indultunk el az említett helyre.

◇◇◇

Egy orvos megvizsgált, de Tae aggódóan ment össze vissza a szobában. Az orvos pár perc múlva bejött a kis szobába, majd elém lépett.

-Szerencsére semmi komoly nem történt. Kicsit beütötte, de adok rá egy krémet, amitől már holnapra kutya baja nem lesz.-mire kimondta, Tae egy nagy sóhajt eleresztett, majd lépett oda az orvoshoz, hogy átvegye a kenőcsöt.

-Köszönjük doktor úr.-mondtuk egyszerre, majd hagytuk is el a kisebb helyiséget, ami nem mesze volt a pályától.

•Védelmezőm• /ÁTÍRÁS ALATT/ |kth.|Where stories live. Discover now