•Védelmezőm• /ÁTÍRÁS ALATT/ |kth.|

18.

Taehyung szemszöge

El sem hiszem, hogy itt fekszik mellettem. Már jó ideje fenn vagyok, de annyira tetszik a látvány, hogy nem akarok el menni mellőle. Este háttal volt nekem, de reggelre már úgy ébredtem fel, hogy az arca elég közel volt az enyémhez.

A tegnapi nap sokkal jobban alakult, mint gondoltam. Mellette sokkal jobban felszabadultam, amit szerintem ő is észrevett. Rengeteget beszélgettünk és még a barátaimmal is tudtam találkozni. Mind a ketten kicsit kiöltöztünk, ami nagy boldogsággal töltött el, mert lehet, hogy ő is érez valamit irántam. Nem szeretnék semmit sem elsietni, de érzem, hogy már jó úton haladok.

Már jó ideje itt nézem és elmerülök a gondolataimban, de még mindig egyenletesen szuszog, pedig már lassan már dél lesz.

Egy kis idő után elkezdett ébredezni. Lassan kinyitotta hatalmas csillogó íriszeit és először az arcomat kémlelte, majd a szemeimnél megállt. Ott feküdtünk egymással szemben eléggé közel és nekem vagy ezerrel kezdett verni a szívem. Az arcunk egyre jobban közeledett a másikéhoz, majd mikor már éreztem lehelletét az arcomon a tüdőmbe rekedt az összes levegő. Már majdnem összeért az arcunk, amikor egy telefoncsörgés zavarta meg ezt a gyönyörű pillanatot. Daeun felpattant az ágyról és mire kettőt pislogtam, már egyedül voltam a szobában.

Gyorsan felkaptam magamra egy melegítőt és egy pólót, majd kimentem a szobámból és Daeunt láttam meg, aki a konyhában ügyködött. Éppen szeletelte a zöldségeket, de láthatólag nagyon belemerült a dolgába, mert észre se vette, hogy bejöttem. Láttam rajta, hogy valami zavarja, ezért amikor épp kinyitottam volna a számat, pont akkor vágta el a ujját. Egyet szisszent és elkezdte nézni a sebet, én meg azonnal ugrottam és az ujját megfogva a csap alá tartottam a kezét.
-Úgy tűnik, hogy még nálam is ügyetlenebb vagy a konyhában.-villantottam felé csábos mosolyomat, ő meg felém egy félmosollyal válaszolt.-Történt valami?-kérdeztem már aggódva.
-Felhívtak, hogy tanuskodjak Jungkook ellen, ami holnap lesz.-kijelentése után azonnal lehervadt a mosoly a képemről. Nem tudtam rá mit mondani, ezért a kézfejét megsimogattam, majd kerestem a vágásra sebtapaszt. Leültettem az asztalhoz, majd gyorsan összeütöttem valamit reggelire, ami igazából már ebéd volt. Elkezdtünk enni, de ő csak túrkálta az ételt. Újjabb telefoncsörgés ütötte meg a fülem és Daeun felpattant, majd a pulton lévő telefonért nyúlt.
Kiment a konyhából így szinte semmit nem tudtam kivenni a beszélgetésből. Miután visszajött újra leült velem szembe.
-Egy hét múlva lesz egy divatbemutató. Mivel kíváncsiskodva néztél, gondoltam elmondom.-mutatott felém egy mosolyt ami már őszintébbnek tűnt, mint az előző.

Mikor végeztünk elpakoltunk, majd mindenki elvonult a szobájába.

Daeun szemszöge

Miután bevonultam a szobámba lefürödtem és még a hajamat is megmostam. Felvettem egy otthonos ruhát, majd az ágyamra elterülve kezdtem el nézelődni a telefonomon. Újra elkezdett csörögni a telefonom és a kijelzőn Anya neve szerepelt. Már jó rég óta nem beszéltünk, de szinte mindig akkor hív, ha valamit szeretne tőlem.
-Szia anya.-szóltam bele sóhajtva a telefonba.
-Szia kicsim. Jobban vagy már?-mi a fene?
-Jól vagyok.
-Hallottam, hogy nemsokára lesz egy divatbemutató, amire engem is meghívtak. Olyan büszke vagyok rád.-jelentette ki, én meg tudtam, hogy nem ezért hívott.
-Igazából miért hívtál?-kérdeztem unottan.
-Lesz pont a divatbemutató utáni estén egy alapítványi bál, amire Johnnal szeretnénk, ha eljönnél. Beszeretnénk mutatni pár embernek. Remélem eljössz.
-Rendben elmegyek. Mást szerettél volna?
-Nem. Ennyi. Akkor még beszélünk.-mondta, majd én is elköszöntem és kinyomtam a telefont.

◇◇◇

Miután felöltöztem a hajamat begöndörízettem és feltettem egy nude sminket. Taehyung fekete farmert és sötétkék színű inget viselt, amit a nadrágjába betűrt. Miután felvettük a kabátokat kilépve a lakásból indultunk a kocsi felé.

Mikor beléptünk a bárba szemeimmel azonnal a többieket kezdtem keresni, akiket hamar megtaláltunk. Én mindenkit sorba megölelgettem, Tae meg mindenkivel kezet fogott, majd egymás mellé leülve kezdtünk el becsatlakozni a beszélgetésbe. Lisa szorosan Jhoope mellett üllt, utánuk jött körbe Jin, Namjoon, Jimin, majd később csatlakozott hozzánk egy Suga nevű barna hajú férfi, akit ahogy megláttam az arcformájából egy cica jutott az eszembe. Ezt oda suttogtam Taenak, aki az észrevételemen fel is nevetett. Miközben azon gondolkodtam, hogy honnan is ismerős a neve Jin felpattanva Suga mellé állt és bemutatta, majd Lisat, Namjoon és engem is bemutatott.
-Sziasztok! Mint ahogy mondta ez a tökfej itt mellettem, Min Yoongi vagyok. Tae munkatársa.-tette hozzá én meg felvont szemöldökkel néztem az említett személyre. Miket meg nem tud az ember.

Jókat beszélgettünk és iszogattunk. Egyre jobban megismertem a többieket, aminek nagyon örültem. Régen éreztem magam ennyire jól és be kell, hogy valljam élveztem is a társaságukat.
-Tae, írsz még dalokat?-kérdezte Jhoope, én meg ismént Taere néztem, aki a tarkóját vakargatva bólintott egyet.
-Emlékszel még a számunkra? Tudod, amit még diákként írtunk?-kérdezte Jin.
-Hogyan felejthetném el.-válaszolt vigyorogva Tae.
-Akkor halljuk!-ordította Lisa, majd Jin egy nagy vigyorral közelített Tae felé, majd elkezdte tolni a kisebb színpad felé.

Még mindig ott álltak és mindenki várta, hogy végre énekeljenek. Jin még mindig vigyorogva állt a mikorfonnal a kezében, de Taen nagyon látszott, hogy zavarban van. Olyan, mint egy kisgyerek. Amikor rám pillantott gyorsan elkapta a tekintetét, majd a mikrofont kezdte el kémlelni. Csak nem miattam van zavarban?

Végül elindult a háttérzene és mindenki izgatottan nézte a két férfit.

Mikor meghallottam Tae hangját, a szemeim vagy ezerszeresére tágultak és a körülöttem lévő világ megszűnt. Jinnek is remek hangja volt, de nekem Tae mély hangja azonnal rabul ejtett. Egész nap el tudnám hallgatni az biztos. Amikor az a rész jött, hogy például "Ne hagyj el" vagy "Nem tudlak elengedni" végig engem nézett, engem meg annyira elöntött a pír, hogy Lisa meg is kérdezte, hogy jól vagyok-e. Persze nem válaszoltam neki, mert mással voltam elfoglalva. Tae gyönyörű hangjával és csillogó szemeivel.

Mikor vége lett a dalnak mindenki elkezdett éljenezni meg tapsolni. Én meg ott ültem teljesen lefagyva és néztem, ahogy a szintén elpirult Tae elkezdett felém közeledni.
-Nagyon jók voltatok!-mondta Jhoope.
-Igen! Többször elkéne ide jönnünk!-mondta Namjoon.
Mindenki rábólintott, de én még mindig Taet figyeltem, aki éppen leült mellém.
-N-nagyon jó hangod van.-mondtam szemeibe úgy, hogy csak ő hallja.
-Tényleg?-kérdezte ezt már vigyorogva. Rábólintottam, majd gyorsan elkaptam a tekintetem és próbáltam a többiekre fókulszálni.