•Védelmezőm• /ÁTÍRÁS ALATT/ |kth.|

2.

Taehyung Pov.

Az én történetem nem olyan izgalmas, mint sok hírességnek. Átlagos családban nőttem fel és jelenleg 26 évesen dolgozom testőrként.

Hogy miért is ezt a hivatást választottam?

Igazából még magam sem tudom. Apám rendőr volt, így én még kiskoromban a fejembe ötlött az, hogy testőr leszek. Volt már egy pár személy akit meg kellett védenem, így már mondhatom azt, hogy tapasztalt vagyok. Védtem már híres embereket is, de még sosem volt dolgom nővel. Kicsit izgultam, amikor ezt a megbízást kaptam, mert hallottam már egy pár dolgot Nan Daeunról. Vagyis legalábbis egy pár oldalról szedtem róla információt. Kicsit beképzeltnek látszott, de manapság a híres emberekből ki az, aki nem?

Amikor behívatott az apja, elmondott még pár dolgot a lányáról és csak annyit osztott meg velem, hogy egy fenyegető üzenetet kapott. Többet nem mondott el, pedig nem mindegy, hogy milyen fenyegetést kapott. Érdekelt a dolog, ezért már beszélgetésünk közben kigondoltam, hogy erről még megpróbálok több információt szerezni.

Miután elmondta a mondandóját, kimentem az irodájából és úgy döntöttem felhívom Sugat, hogy kiderítsen még pár dolgot erről az ügyről. Lényegében ő a munkatársam és az egyik legjobb barátom. Ő inkább az információszerzésben játszik nagy szerepet, de persze ugyanazt a kiképzést kaptuk, csak ő nem nagyon szeret terepen dolgozni.

Mikor letettem a telefont, az egyik gorilla lépett ki az ajtón jelezve, hogy John hívatott. Az asztala előtt ott állt a lánya, aki keresztbe tett karokkal nézett maga elé. Már a testtartásából ítélve tudtam, hogy vele nehéz lesz az együttműködés. Mellé sétáltam, majd mikor rálátást nyerhettem arcára, teljesen ledöbbentem. A képeken is gyönyörű volt, de élőben...

Hosszú barna haja a derekáig ért, gyönyörű barna szemei voltak, amikbe mikor belenéztem, alig tudtam tőlük szabadulni. Az arca szinte makulátlan volt. Fehér ruhában volt, ami kiemelte formás alakját. Meglepett volt, mert szerintem John még nem tájékoztatta erről az egész helyzetről.

Miután megbeszéltük, vagyis inkább megbeszélték Johnnal a helyzetet, hazavittem. Azt hittem, hogy valami puccos helyen lakik, de helyette egy teljesen átlagos kis lakás fogadott. Ízlésesen be volt rendezve, de nagyon nem volt biztonságos. Ezt meg is jegyeztem, ami látszólag nem tetszett neki, majd elmondta a mondandóját és bement a szobájába.

A kanapéra ültem, majd mikor végigfuttattam ismét a nappalin a tekintetemet, előkaptam a laptopomat. Próbáltam minél több információt szerezni John fenyegetéséről, ezért felhívtam Sugat is, aki csak annyival tudott szolgálni, hogy John megcsalta a feleségét. Ezen meg sem lepődtem. Még annyit árult el, hogy állítólag akivel megcsalta, annak a nőnek valamilyen befolyásos férfi a barátja. Elvileg az férfi fenyegette meg Johnt. Többet nem tudott mondani Suga, de ez is már több volt a semminél. Persze ez is feltételezés volt, bár logikusnak bizonyult az állítás.

Daeun behívott a konyhába, amin meg is lepődtem, mert észre sem vettem, hogy kijött a szobájából. Már most hibáztam. Meglepődtem, mikor hívott vacsorázni, de nem ellenkeztem. Evés közben azon gondolkoztam, hogy elmondjam neki, amiért a mostohaapját megfenyegették, de biztos volt valami oka amiért nem mondta el, így hát úgy döntöttem, hogy még várok vele. Végül is semmiben sem voltam biztos az üggyel kapcsolatban. Miután befejeztük, elmosogattam, majd megvártam, amíg Daeun elalszik. Kicsit benéztem a szobájába, hogy megbizonyosodjak róla, hogy tényleg alszik-e, majd bebiztosítottam a fegyveremet és én is elaludtam a kanapén.

Daeun Pov.

-Szia szépségem. Remélem készen állsz egy kis mókához.

-Ne merj hozzám érni! Hiszen szakítottunk, akkor miért nem hagysz végre békén?

-Abban mi a móka ha csak úgy elengedlek?-mondta azzal az ördögi vigyorával.

-Ne! 

Zihálva ébredtem fel. Újra ugyan az a rémálom. Már vagy egy éve, hogy szakítottam Jungkookkal, de még mindig nem tudtam túltenni magamat a bántalmazásain.

Nagyon korán ébredtem, így úgy döntöttem, hogy elmegyek futni, hogy elhessegessem a rossz gondolatokat.Lassan feltápászkodtam, majd egy alapos arcmosás után mentem a szekrényemhez. Fekete kapucnis pulcsit és egy sima fekete sportgatyát vettem fel. A hajamat copfba fogtam és léptem ki a szobámból.

A kanapén nem láttam a testőrömet, de mikor már elgondolkoztam volna azon, hogy hova is tűnhetett, meghallottam a zárt fürdő ajtaján kiszűrődő vízcsobogást. Nem is értem, hogy tud valaki ilyen korán felkelni. Úgy döntöttem nem fogom megvárni míg végez, ezért halkan kisurranva indultam szokásos utamon.

Kiléptem az épületből és neki is kezdtem a futásnak. Nagyjából negyed órán keresztül tudtam a szokásos tempómmal futni, de mivel nem jól vettem a levegőt, ezért a szúró oldalamhoz fogtam és döntöttem úgy, hogy egy kicsit sétálok. Egy kis sikátoron keresztül szerettem volna folytatni utamat, mikor lépteket hallottam magam mögött. Egyre gyorsabban kezdett el közeledni, ezért én is szaporábban szedtem a lábaimat, de mielőtt még futásnak eredhettem volna, valaki megragadta a vállamat.