21.

692 32 7
                                    

Taehyung szemszöge

Lehet, hogy most megutál, de egyszerűen meg kellett tennem. Nem bírtam tovább. Ezt a pillanatot muszáj volt megragadnom. Ott álltunk a táncparkett közepén és megcsókoltam a nőt akit...szeretek. Féltem tőle, hogy eltaszít magától, de amikor éreztem, hogy visszacsókol azt hittem szívinfarktust kapok. Ebben a csókban minden benne volt. A szerelem, a hiány, a bánat és úgy éreztem, hogy én vagyok a világon a legboldogabb.

Mikor elváltunk egymástól, csak pár centire szakadtunk el, de már éreztem a hiányát. Úgy éreztem most kell elmondanom, amit érzek. Elég időt bénáztam és ha most nem lépek, lehet utána már nem lesz ilyen alkalmam. Csak ringatóztunk tovább a zenére, de számomra a külvilág megszűnt. Csak ő volt.
-Ömm...v-valamit elszeretnék m-mondani.-Istenem, már most dadogok. Most biztos úgy nézek ki, mint valami töketlen barom. Daeun elmosolyodott a bénázásomra, én meg úgy éreztem, hogy itt helyben fogok megfulladni.
-Igeeen?-csillogó íriszeivel nézett a szemeimbe, én meg már csillagokat láttam.
-Úgy érzem, hogy ez a legmegfelelőbb alkalom, hogy elmondjak mindent.-néztem szemeibe, amik még mindig kiváncsiskodva vizslattak, nekem meg nyelnem kellett egyet, mert hirtelen kiszáradt a torkom.- Azt hittem, hogy te is olyan vagy, mint sok híresség. Nem mondhatom azt, hogy első látásra szerelem volt, de valamit már akkor éreztem, amint megláttalak. Valami megmagyarázhatatlant. Végül, mikor kezdtelek megismerni, rájöttem, hogy te teljesen más vagy. Egy gyönyörű nőt ismertel meg, akinek az élete nem a pénz körül forog. Aki törődik másokkal és nem játsza meg magát mások előtt. Aki sebezhetetlennek mutatja magát, közben meg tudja magárol, hogy igenis sebezhető. De mikor megnyíltál felém, szavakkal el sem tudom mondani mennyire örültem neki, hogy a bizalmadba fogadtál. Imádom a magabiztosságod, ahogy elpirulsz, mikor én bókolok neked és ahogy zavarba jössz. Egyszerűen...mindent. És most igenis kimondom. Én...szeretlek Nan Daeun.

Kimondtam. El sem hiszem. Ő lefagyva állt előttem és nem tudtam hirtelen, hogy most mi van. Nem szeret? Ha elutasít én nem tudom mihez fogok kezdeni. Csak néztük egymás íriszeit, majd olyat tett amitől nekem egy nagy kő esett le a szívemről. Két kezével ami ezelőtt a nyakamat kulcsolta át, most az arcomat körbefogta, majd a fejemet kicsit lehúzta, hogy össze tudja érinteni az ajkainkat. Muszáj volt belemosolyognom a csókunkba, mert nem hittem el, hogy ő ezt viszonozza. Pár perc múlva elváltak ajkaink levegőhiány miatt. A homlokunkat összeérintettük és csak néztünk egymás szemeibe.
-Én is szeretlek Kim Taehyung.-kimondta. Nem hiszem el. Ismét elmosolyodtam, majd szorosan megöleltük egymást. Most én vagyok a világon a legboldogabb embere az biztos.
-Most már nem szabadulsz tőlem ugye tudod?-jelentettem ki még mindig szorosan ölelve egymást, közben a nyakába fúrtam a fejemet és lélegeztem be parfümje édeskés illatát.
-Mibe mentem én bele.-mondta, közben meg elkuncogta magát, amit végül én sem tartottam vissza.

Mikor vége lett egy jó pár dalnak, nagy mosollyal az arcunkon indultunk a kijárat felé.

Daeun szemszöge

El sem hiszem, hogy kimondta, hogy tényleg érez irántam valamit. Amikor bevallott mindent, akkor jöttem rá, hogy igenis szerelmes vagyok ebbe a férfiba.

Mikor indultunk ki az épületből megpillantottam anyáékat. Mindketten kikerekedett szemekkel bámultak, de John szemében valami más is volt. Gyűlölet. Nem értem a reakcióját, de nem is igazán törődtem vele, mert nem különösebben érdekelt pont az ő véleménye. És ahogy Tae is mondta, nem fogunk egymástól könnyen megszabadulni.

Beszálltunk a kocsiba, majd indultunk haza. Mikor kikanyarodtunk a főútra, Tae meleg kezét éreztem meg a combomon, amitől egyből libabőrös lettem. A vékony anyagon át szerintem megérezte, mert mikor ránéztem nagy vigyorral nézett.
-Ezt a reakciódat is imádom.-mondta a szemembe nézve, majd visszavezette tekintetét az útra. Nekem meg ismét az arcom felvette a ruhám színét.
-Erről a reakcióról ne is beszéljünk.-néztünk ismét egymásra, de ő már elkezdett kuncogni, amitől én még jobban éreztem, hogy lassan egy tojást lehetne megsütni az arcomon. Zavaromban eltakartam az arcomat és az ablak felé fordítottam a fejemet.
A keze a combomról a fejemhez vándorolt és az államnál fogva felé fordított, majd az egyik kezemet elvette az arcomról és kénytelen voltam ránézni.
-Előttem nem kell eltakarnod az érzéseidet.-mondta komoly arccal, majd a kezét visszahelyezte combomra és utána az útra vezette a tekintetét.

Mikor beléptünk a lakásba nem tudtam hirtelen, hogy most mihez kezdjek. Beszélgessek vele? Most akkor tényleg együtt vagyunk?
-Főzünk valamit?-kérdezte, közben megszakítva a kínos csendet.
-Aha. Csak gyorsan felkapok valami kényelmeset.-mondtam, majd a szobám fele vettem az irányt. Mikor nyitottam be az ajtómon szólt oda hozzám a konyha felé lépkedve.
-Ha segítség kell csak szólj.-mondta vigyorogva, majd kacsintott egyet és eltűnt a konyhában. Én meg csak bámúltam a kilincset kikerekedett szemeimmel.

Gyorsan felvettem egy melegítőt és egy pántos sima felsőt. A hajamat felkötöttem egy kontyba, majd így léptem be a konyhába. Tae nagy mosollyal az arcán nézett végig rajtam, közben ajkát megnyalta. Még mindig ugyan abban volt, csak a zakóját levette és az inge újját feltűrte a könyökéig.
-Csukd be a szád vagy belerepül egy légy.-mondta, közben már elém lépve és megpuszilta az orrom hegyét.-Van egy rossz hírem. Mivel konkrétan semmi sincs itthon, így csak rament tudunk enni.-mondta pár centire tőlem a szemembe nézve.
-O-oké. Nekem jó.-válaszoltam, majd elővéve 2 rament kezdtem hozzá. Mikor elkezdtem készíteni éreztem, ahogy hátúlról átkarolja a derekamat és az állát a vállamra hajtja. Mikor megéreztem, ahogy a hátamnak neki simul az izmos, meleg mellkasa, ismét megborzongtam. Miközben ügyködtem végig belém volt kapaszkodva és mind a ketten mind a tejbetök úgy vigyorogtunk. Mikor kész lett Tae megterített, majd elkezdtünk enni.

Amikor végeztünk az evéssel felajánlotta, hogy elmosogat, majd én egy puszit nyomva az arcára mendtem a szobámba.
Eléggé sokat elidőztem a fürdőben, majd a szokásos pizsamámat felvettem és pont akkor kopogott be. Beléppett ő is a szokásos öltözékében, ami egy izompólóból és egy szürke melegítőből állt.
-Ömm..aludhatnánk..együtt?-kérdezte, közben a tarkóját vakargatta és szégyenlősen nem mert rám nézni, amin elmolyodtam. Most ki is van zavarban hmm?
-Persze. Gyere csak.
Előbb ő feküdt az ágyra, majd én háttal neki, feküdtem le. Hallottam egy morgást mögöttem, majd éreztem, ahogy a derekamnál fogva szorosan magához húz. Az arcát a nyakamba fúrta és amint megéreztem lehelletét a nyakamnál ismét libabőrös lettem.
-Nagyon jó az illatod.-morogta nyakamba szinte alig hallhatóan.-Kókusz?-kérdezte gondolom a tusfürdőmre, majd egy halk igennel feleltem és szorosabban magához húzott.
-Tae.-szólítottam egy kis idő után ő meg egy morgással felelt jelezve, hogy még fenn van.-Most akkor mi együtt vagyunk?-kérdeztem suttogva.
-Miért, ez minek látszik?-kérdezett vissza mély rekedtes hangjával.-Igen.-mondta közben meg apró puszikkal halmozta a nyakamat.
-Örülök.-mondtam, közben meg éreztem, ahogy a pusziba belemosolyog.
-Én is. Jó éjt Daeun.
-Jó éjt Tae.-mondtam, majd nagy vigyorral az arcomon aludtam el.

Sziasztok babák!
Remélem tetszett az új rész! Nem vagyok vele nagyon megelégedve, de remélem, hogy a továbbiakban jobbat fogok produkálni. Kellemes téli szünetet és ne feleggyétek, hogy nemsokára itt lesz Tae szülinapja!🥰

•Védelmezőm• /ÁTÍRÁS ALATT/ |kth.|Donde viven las historias. Descúbrelo ahora