24.

609 30 4
                                    

Taehyung szemszöge

Miután lementünk a többiekhez, a kandalló előtti fotelokban ültünk le. Mivel nem volt elég hely, így Daeunt az ölembe ültettem és mikor helyet foglalt, éreztem ahogy teste megfeszül. Bevallom ezt még nekem is át kellett volna gondolnom, mert ahogy leült a déli tájékomnál már éreztem, hogy gondok vannak. A derekát átkaroltam és úgy hallgattuk a többieket.
-Na, mivel ennyire nem ismerjük teljesen a másikat, így arra gondoltam, hogy húzással döntenénk, hogy ki ad kinek ajándékot.-vázolta fel Suga az ötletét.
Mindenki beleegyezett, majd Daeun felállt az ölemből és elkezdte össze írni a neveket. Én végig őt szugeráltam, a többiekre nem igazán figyelve. Tényleg még nem igazán ismerem a többieket, de most számomra csak is Daeun a fontos. Hogy jobban megismerjem. Meg mivel még nem rúgott ki John, így igazából nekem nem a pihenés a dolgom, de ha kirúgna, akkor is ugyan így tennék.
-Kész vagyok! Osztom én!-mondta Daeun, majd egy sapákba bele rakta a fecniket és körbe vitte. Mindenki izgatottan húzott, de legjobban Daeun vörös arcán látszott, hogy ő izgult a legjobban. Egyedül Jinen látszott, hogy ő nem örül annak, akit húzott. De gondolom hülyeségből játszotta el.

Mikor Daeun hozzám ért, már csak 2 fecni volt és csillogó szemeiből azt vettem észre, hogy már lassan elájul annyira izgul. Én őt szeretném kihúzni, mert őszintén neki már meg is szereztem az ajándékát. Mondjuk ha nem őt húzom, akkor is megfogom lepni.

Miután kihúztam a lapot és megnéztem kit húztam, felpillantottam és Daeun kikerekedett szemeivel vizslatott. Gondolom tudni akarja, de én nem fogom neki megmondani. Mikor ő nyitotta ki a fecnit, az én szívem vagy ezerrel kezdett el verni, mert kíváncsi voltam. Nagyon is.
Arca semmit sem mutatott ki, de a szemei felcsillantak, ahogy elolvasta. És én már ebből tudtam is kit húzott.

Daeun szemszöge

Iszonyatosan izgultam. Taenak már kiterveltem mit fogok adni, de mikor megláttam, hogy kit is húztam, a szívem majdnem kiugrott helyéről.

Miután mindenki kivinnyogta magát, hogy ki kit húzott, mindenki elindult a saját szobájába. Mivel két nap múlva lesz karácsony, így a többiekkel úgy döntöttünk, hogy holnap még nem megyünk síelni, hanem az ajándákokat rendezzük. És mivel nekem Taeval kell lennem, így nagyon vigyáznom kell.

Miután beléptünk a szobába Tae lehuppant az ágyra vigyorogva. Én egy jót kuncogtam a viselkedésén, majd a fürdőbe mentem zuhanyozni. Nem zártam be az ajtót, mert gondolom Tae csak észre veszi, hogy fürdök.
Mikor a hajamból mostam ki a sampont ajtó nyitódás ütötte meg a fülem, majd mikor már tisztán láttam Taet pillantottam meg, akinek a felsőtestén nem volt semmi. Mikor az arcához értem, szemei ki voltak dülledve és ahogy láttam ő nem az arcomat, hanem a mellkasomat nézte. Ahogy láttam nyelt egyet, majd pár perc múlva, mikor a szemeimbe nézett, megrázta a fejét, majd kilépett és az ajtót becsukta. Nekem kellett pár perc mire én is feleszméltem, majd mikor kiszálltam a kádból vettem észre, hogy nem hoztam ruhát. Egy törölközöt a testem köré csavartam, majd gyorsan megszárítottam a hajamat.

Kilépve a fürdőből vettem észre, ahogy Tae ismét kikerekedett szemekkel bámul engem az ágyon fekve. Én vörös arccal végigmértem és vettem észre a déli tájékán lévő kitüremkedést. Most rajtam volt a sor, hogy nyeljek egyet, majd Tae gyorsan felpattant és elhadarta, hogy fürdeni megy és már csak én voltam a szobában. Gyorsan felöltöztem, majd az ágyban betakaróztam. Pár perc múlva Tae jött ki és a látványtól azt hittem elájulok. Vizes haját törölte egy törölközővel és ahogy törölte, lehetett látni, ahogy bicepsze megfeszül. Lefele haladva vizes mellkasa csak úgy csillogott, ahogy a hold fénye megvilágította. A derekát közbefogva volt rajta egy törölköző és ahogy haladtam az arca felé vettem észre, ahogy önelégülten vigyorog.
-Csak nem tetszik amit látsz?-kérdezte, majd kacsintott egyet, amitől még a levegőt is félrenyeltem. A takarót a fejemre húztam és próbáltam eltakarni az arcomat.

•Védelmezőm• /ÁTÍRÁS ALATT/ |kth.|Donde viven las historias. Descúbrelo ahora