•Védelmezőm• /ÁTÍRÁS ALATT/ |kth.|

7.

Taehyung szemszöge

A fotózás az szerintem nagyon jól sikerült, mert Daeunon láttam mennyire élvezi amit csinál. A szettek amikben fotózkodott nagyon illett hozzá, mert amikor kijött a próbafülkéből minden egyes darabnál látszott rajta, hogy van neki egy ilyen viccelődős oldala is. A sminkese szimpatikus volt, mert látszott rajta, hogy tényleg kedveli a lányt és aggódik érte. Egyedül a fotósa nem volt szimpatikus, mert mindig volt valami hozzászólása szinte mindenhez és látszott rajta, hogy Daeunt nem kedveli. 

Amikor Daeunhoz odament a fotósa és valami valentin napi fotózásról beszéltek engem egyből valami furcsa érzés fogott el. Mivel valentin nap ezért gondoltam piros fehérneműkben fognak fotózkodni és a gondolattól is már szívrohamot kaptam. Nem tudom miért de valahogy érzem, hogy azon a fotózáson én nem sokáig fogom bírni, mert egyszerűen nem akarom Daeunt fehérneműben látni. 

Eddig még senkire sem néztem úgy mint erre a lányra. Amilyen dolgokat olvastam róla az szerintem egyáltalán nem igaz, mert egyszerűen nem nézem ki belőle azokat a dolgokat. Még csak pár napja ismerem de félek, hogy meg fogom kedvelni.

Amikor hazaértünk ő azonnal rohant be a szobályába én meg elmendtem fürdeni.

Daeun szemszöge

Egész úton nem beszéltünk egymással pedig kícsáncsi voltam, hogy mi a véleménye a fotózásról. Bementünk a lakásba és én már mentem is be a szobámba, mert valamiért már nekem is elment a kedvem a beszélgetéstől. Mivel eléggé elfáradtam ezért elmentem fürdeni ami egy kicsit tovább tartott, mert sokat gondolkodtam a mai napról és Taehyungról. Valamiért megakarom ismerni őt. Szeretnék többet megtudni róla. Nagy merengéseim után felvettem  a pizsamámat és már bele is huppantam az ágyamba ami egy kicsit hangos volt és még útközben a térdemet is bevertem egy kisebb fájdalmas hang kíséretében. Taehyung azonnal bejött kezében a fegyverel amit eddig nem is láttam és aggódó arcal nézett rám.

-Mi történt?-kérdezte közben meg engem tanulmányozott, hogy nem-e esett valami bajom

-Ráugrottam az ágyamra csak közben meg bevertem a térdemet, de semmi bajom.-gyorsan elhadartam

-Biztos nincs semmi bajod?-kérdezte aggódóan és odajött hozzám

-Tényleg nincs semmi csak egy kicsit bénáztam.-mondtam közben meg belenéztem sötét szemeibe 

-Jól van. De ha bármi van szóljál.-megvárta amíg bólintok és kiment a szobából

Hogy lehetek én ilyen béna? Belefúrtam a fejemet a párnába és azon filóztam, hogy lehetek én ilyen szerencsétlen. 

Egy idő után már azon gondolkoztam, hogy holnap mit is csináljak. Mivel eléggé régen voltam edzeni és rám férne ezért úgy döntöttem, hogy holnap elmegyek edzeni és megmutatom Taehyungnak, hogy van egy nem bénázós oldalam is. Várjunk, ha velem jön edzeni akkor látni fogom az izmait? Na nee

Később már úgy voltam, hogy majd lesz ami lesz és inkább alszom egy jót.

Sziasztok! Ez a rész rövidre sikeredett, de ígérem, hogy nemsokára jönnek az izgalmak.