MIRACULOUS🐞🐱

Tizenegy

~Marinette szemszöge~
Mi lehet? Egy újabb akuma? Ez már őszintén fárasztó. Minden estre, ha nem Galamb úr, akkor megeshet, hogy valami erősebb. Lehet, hogy Mayura is benne van az ügyben.
-Tanárnő, kimehetek a mosdóba?-kérdezem
-Nekem is kéne-könyörgött Adrien. Ennyit az „egyedül megyek a mosdóba átváltozni, aztán megmentem Párizst" terv. Csak a szememet forgattam, semmi kedvem nem volt hozzá, hogy Adrien egyáltalán hozzám szóljon.
-Jó, gyerekek, menjetek, de nagyon gyorsan, utána hadjátok el az épületet, és menjetek haza! MOST!-mindenki rohant ki az épületből, más osztállyokból már valakik elhagyták az épületet, valakik meg őrült módjára rohantak ki az épületből. Én a női mosdóba rohantam, de észrevettem, hogy Chloé követ. Basszus! A recept! Nenene...
-Chloé! Nem azt mondták, hogy húzz el az épületből most?!-kérdeztem ordítva, majd vörös fejjel rohantam tovább. Kinyitottam az ajtót, majd nekidőltem, és végig csúsztam rajta.
-Ahhjj...-sóhaj hagyta el a számat, majd Tikki is ki röppent a táskámból, és kérdőjel nézett rám.
-Katicának jelenése van. Tikki, pöttyöket fel!-kiáltottam, majd bizsergés hagyta el a testem minden kis porcikáját, és pár másodperc múlva már rajtam is virított a latex-szerű ruha.
Mivel az épület már üres volt, csak Adrien lehetett a fiú mosdóba, de azon kívül már mindenkit kikergettek az épületből, semmi miatt nem kell aggódnom, hogy meglátnak. Felkaptam a yoyóm, majd oda „ugráltam", ahol a hangot hallottam. De nem volt ott senki. Érdekes...először felhívja magára a figyelmet, majd hirtelen hűlt helye marad. A hátam mögött már hallottam Macskát, hogy köszön, és hátra is fordultam.
-Na szia! Van ötleted, hogy hova mehetett az akuma újabb áldozata?-kérdeztem, mire felröhög, de én bekeményíttek
-Istenem, könyörgöm! Észre vetted már valaha is, hogy mindent én oldok meg?!-dühöngtem, mire vállat von.
-Hát te játszod Katicát. Neked kell tudnod, mit kell tennünk. De ha engem kérdezel, akkor legyünk elővigyázatosak, és használjunk új szuperhősöket, és talizmánokat. Nem ártana-mondta lazán, majd kérdőn nézett rám, eközben a gondolataim csak úgy pattogtak jobbról balra.
-Jó ötlet. Te keresd át áldozatot, majd én is jövök, csak hozom a talizmános dobozt-mondom halkan, de a macska füleinek hála meghallja.
Elindultam haza, majd vissza változtam a tetőn ügyelve rá, hogy senki ne vegyen észre. Fogtam a talizmános ládát, majd újra átváloztam Katicává, és rohantam vele Macskához. Leraktam a dobozt a lábam közé török ülésben, majd kinyitottam a piros alapon fekete pöttyös ládát. Már nyúltam is volna meggondoltan a sárkány talizmánért, mikor éles fény vakított el, majd azt érzem, hogy a lábainál közül eltűnik a doboz, aztán egy nagyon magas, barna férfival találtam szembe magam a talizmános ládával a kezében. Ereiben megfagyott a vér majd egy gondolat száguldott át az agyamon.
„Ez nem egy akuma..."

És ennyi ma estére. És te jó ég! Több, mint 400+ megtekintés van a könyvemen! Gratulálok neketek!🙂