MIRACULOUS🐞🐱

Tizenkettő

~KATICA SZEMSZÖGE~
A férfira emeltem a tekintetem, és keserű képet vágtam. Ez az idióta elvette a talizmános dobozt!
-Hé!-szóltam hozzá, mire lenézett rám-Add azt vissza!
Rácsimpaszkodtam a férfira, aki egy rúgással a falnak röpített. Macska odaszaladt hozzám, mire biccentettem neki, jelezve, hogy nincs semmi bajom. A férfi után futottam, de a partnerem megállított. Kérdőn néztem rá, mire a fülembe suttogott.
-Szerintem használd a szerencse talizmánt. Azzal szerintem többet érünk el-mondta hallkan, mire biccentettem.
-Jogos. Szerencse talizmán!-kiáltottam fel, mire egy kitűző esett a kezembe, és az a szimbólum volt rajta, ami az őrzők templomában van. De már találkoztam vele valahol...igen! Amikor azt a kedve hölgyet, Fu Mester szerelmét akuma mentesítettük, egy ilyen kitűzőben volt az akuma. Szóval ez azt jelenti, hogy...
-Macska!-kiabáltam, mire befogta a fülét, és rájöttem, hogy egész végig mellettem volt-Na szóval bocsesz, de ez az ember az őrzők templomából jött. Ahol Fu Mestert kiképezték őrzővé. Nem akumatizálódott személy. Ezt a templom szerzeteseivel kell megbeszélnünk-bólintott, majd rohantunk a férfi után, mielőtt elment volna.
-Kérem! Uram! Álljon meg! Én parancsolom, Katica, Párizs egyik szuperhőse! Fu Mester kiválsztotja!-kiáltottam, mire felénk fordult.
-Fu elment. Engem meg megbíztak, hogy hozzam el a talizmános dobozt, sajnálom, de én sajnos nem tehetek semmit-morogta mély hangon.
-De akkor ki fogja legyőzni Halálfejet?!-kérdezem könnyeimmel küszködve,
-Elviszlek titeket hozzá. Beszéljétek meg vele. Utána, ha jól jártok, akkor nálatok maradhat, de Ő dönt róla. De most szerintem töltsd fel a kwamidat, mert vissza változol-mondta nekem, mire bólintottam, és be ugrottam a legközelebbi sikátorba.
Leolvadt rólam a hősruha, és megpillantottam Tikkit, aki levakarhatatlan vigyorral nézett rám.
-Marinette! Meglátogathatod az Őrzők nagy Mesterét, ráadásul Shanghai-ban! Ez nagyon nagy dolog az életben, és óriási megtiszteltetés! És én is találkozhatok vele!-mondta, majd a sütivel a „kezében", amit a táskámból szerzett, majszolni kezdte. Miután megedte, vissza változtam, és oda mentem, ahol már az a Férfi, és Fekete Macska várt rám. Oda siettem, majd mire oda értem, egy kör alakú lyuk volt a földben(aki látta az öt legendát, annak mondom, hogy valami olyan lyukat képzelje nem el, amilyet Húsvéti Nyuszi tud csinálni).
Kérdőn néztem a férfira, majd a lyuk felé mutatott.
-Csússzatok le! Ennek teleportáló ereje van, akár hova el lehet vele jutni, olyan mint a ló talizmán, csak mindegyik egy picit más. Ti már bizonyára tudjátok, hogyha felnőttek lesztek, akkor nem merül le a talizmánotok, így nekem sem merül le, így hogyha véletlenül itt lenne valami nagy baj, akkor vissza tudlak titeket teleportálni, hogy mindent rendbe tegyetek. Nem kell aggódnotok!-nézett ránk, majd pörögni kezdtek a fejemben a kérdések.
-És körül-belül hány perc az út? Nagyon mély? És miért kéne megbíznunk önben?-kérdeztem gyanakvó hangon, mire vállat vont.
-Meg kell bíznod bennem, ha vissza akarod kapni ezt-mutatott a talizmános dobozra-másodszorra nem mély, de úgy fogod érezni, de azon kívül semmi különös. Harmadszorra pedig az út csak pár másodperc, maximum egy perc, de nem több. Akkor nyomás!-mutatott rám, majd macskája nézetem.
-Hölgyeké az elsőbség!-mutatott karjával a lyukara, majd vettem egy nagy levegőt, és lecsúsztam.
-Ez nagyon mély!-sikítottam, majd elhunytam a szemem, és éreztem, ahogy zuhanok a mélybe, majd nem sokkal később éreztem a lábam alatt a talajt. Annyira meg ijedtem, hogy megbotlottam. Mire rávettem magam, hogy föl álljak, egy nehéz valakit éreztem magamon( ne értsd félre!).
-Macska! Nem kapok levegőt, szálj már le rólam!-nyögtem ki, mert már éreztem, hogy elfogy a szusz.
-Máris drágám!-mire leszállt, nagy levegőt vettem, és felnéztem, de a tüdőmbe megált a levegő.
Egy nagy város társult a szemem elé, és egyszerűen gyönyörű volt.
-Na igen. Ez Shanghai-szólalt meg mögöttem valaki, majd egy vörös cserepű templom felé mutatott a távolban, egy hegy tetején.
Fel vontam a szemöldököm.
-És fel kell gyalagolnunk?- néztem körbe
-Akartam veletek beszélni. Meséljetek el nekem mindent, hogy hogyan kaptátok meg az erőtöket, és hogy miért kell megmenteni Párizst!-mondta mosolyogva, mire lenéztem a földre, és elnevettem magam.

ꕥꕥꕥꕥꕥꕥ

Elmeséltem mindent, hogy hogyan kaptam meg a talizmánt, és hogy más talizmánokat csak az ismerőseimnek adok, akikben megbízom. Macska is elmesélte, hogy hogyan kapta meg a talizmánt, és mesélt az első találkozásunkról, az első harcunkról. Volt olyan harc, amiken utólag nevetünk a szituációtól. Mire majdnem kibeszéltük az összes harcunkat, már közvetlen közelről láttam az óriási templomot. Macskával tátott szájjal néztük, ahogy kijön egy kisfiú, és mögötte egy csodálkozó szerzetes.
-Hát ezek meg...?!-kérdezte, mire a vezetőnk válaszolt.
-A mi főnökünkhöz hoztam. Szeretnék megbeszélni velük pár dolgot, és Ő is szeretne velük pár dolgot megbeszélni. Vagyis rá veszem valahogy...-nézett ránk majd, be indultunk, és egyszerűen gyönyörű volt.
Valahol színes, óriási üveg ablakokon keresztül fénylett be a nap, valahol fehér falon történelmi rajzok voltak festve. Az állam a földet súrolta a látvány hatására. Macska valahogy hasonlóan nézett, majd a férfi vezetőnk után sétáltunk futó lépésben. Egy hosszú folyosón mentünk, aminek a végében volt egy hatalmas, arannyal bevonott ajtó. Oda kopogott be.
-Szabad-szólalt meg egy mély hang bentről. A vezetőnk lenyomta az ajtó kilincset, és betessékelt minket a szobába. Egy trón féleség volt a terem közepén, és abban egy Öreg ember ült.
-Jó napot!-szólaltam meg félve, mire az alak felkapta a fejét, és a mellettünk levő szerzetesre nézett.
-Őket miért hoztad? Csak a talizmános ládát kértem, nem Őket!-háborodott fel, mire a vezetőnk a „nyugodjon meg" mozdulattal intette neki, hogy beszélni tudjon.
-Katica és Fekete Macska Párizs két védelmezője. Az úton beszéltem velük, és el mondták, hogy a páva, és a pillangó talizmán hiányzik a dobozból, és egy szuper gonosz használja. Ezért kellenek nekik a talizmánok, hogy legyőzzék Párizs nagy ellenfelét, Halálfejet, és segédjét, Mayurát. Ha tudtuk volna, akkor hamarabb segítettünk volna nekik. De míg nincs egyesítve a pillangó és a páva talizmán, akkor még maradt időnk Katica kiképzésére, nem késtünk el. Ha kiképezzük őrzővé, akkor nála lehet a talizmános doboz, semmi rossz nem történhet. Még nem késtünk el!-mondta reménykedve a mogorva férfinak, aki felvonta a szemöldökét, és bólintott.
-Rendben van. Akkor ezek szerint ha jól hallottam, akkor nem késtünk el.-majd rám nézett-Katica, Párizs szuperhősnője, készen állsz arra, hogy akarámi történik, védeni fogod a talizmános ládát a talizmánokkal együtt? Készen-e állsz legyőzni nagy ellenségeteket, Halálfejet Fekete Macska kíséretében?-kérdezte meg tőlem, mire mindenkinek rajtam akadt a szeme.
-Készem állok-bólintottam komolyan, mire elmosolyodott.
-Akkor ezennel megkapod azt a dolgot, amit nem mindenki kaphat meg csak úgy. Kiképzést kapsz az őrzővé válásoddá-ejtette ki a szavakat, mire megfordultam és Macska nyakába borultam.
-Megérdemled. Mindig mindenkinek segítesz, és az egyik legbátrabb legfüggetlenebb lány, akit ismerek-suttogta a fülembe.
Oda fordultam a vezetőmhöz, aki mosolygott rám.
-Köszönöm!
-Ahogy Fekete Macska mondta, hogy megérdemled. Óriási szíved van.
Még mindig Macskát öleltem, és lehunytam a szemem. Csak arra gondoltam, hogy Ő a világ legjobb partnere, a legsegítőkészebb Fekete Macska.

Jó ég! Ez a rész több mint 1100 szavas! És nagyon köszönöm, hogy több, mint 500 megtekintés van a könyvemen! Virtuális ölelés mindenkinek!