Húsz

803 32 10
                                    

Sajgó fejjel ülök fel, és arra ébredek fel igazán, hogy valaki megölel.
-Marinette! Jól vagy? Nincs semmi baj?-szorongatott...Adrien.
-Jól vagyok. Ki Halálfej?-kérdeztem, de csak szipogást kaptam válaszul-Adrien, mi történt?
-Az, amire nem számítottam. Apám az-nyögte ki utána át karolt. Az nem lehet...egyszer már meggyanúsítottuk.
-Nyugi! Semmi baj!-nyugtattam meg. Hogyan lehet? De mindegy. Ha Ő az, ő az. Miért is tenné? És hirtelen beugrott.
-Emily!-kiáltottam fel.
-Tessék?-kérdezte Macska(Adrien?)
-El tudnál vinni a házatokhoz?-néztem rá.
-Persze. Kapaszkodj-kapott föl. Na de...Emilyt akarta feltámasztani. Fu mester mondta, hogy a talizmánok erejével, Katica és Macska talizmánjával valóra válhat az, amit csak akarni lehet. Szóval szinte biztos. Meg valószínűleg a talizmánok is ott vannak. Vissza kell őket szereznem.
Mire feleszméltem, már ott is voltunk Adrienék házának kertében.
-Öhmm...Marinette-kezdett bele, de én már az ajtót próbáltam kinyitni. Persze, hogy nem nyílt ki. Egy olyan személynek, mint Gabriel Agreste, nem nyílik ki csak úgy az ajtó.
-Macska. Vagy Adrien. Most már nem tudom, hogyan szólítsalak-vakartam meg a tarkóm, mire felnevetett.
-Ahogy akarsz. De csak így nem tudod kinyitni az ajtót. Nem is jutunk be így. Ha csak nem az ablakon megyünk be-mutatott fel, ahol egy nyitott ablak mutatkozott meg, ami egyenesen a hallba vezetett.
-Köszi. Oh majdnem elfelejtettem. Oda tudod adni Halálfej talizmánját?-kérdeztem lelkesen, de Ő csak le sütötte a tekintetét-Nincs meg, ugye?-kérdeztem a sírás határán.
-Az egész történetet akarod. Elmondom, csak nem most. Szerezzük vissza a talizmánokat, és ha jól járunk, akkor még Mayurát is megtaláljuk-ugrottunk be az ablakon, ahonnan a nagy, fekete-fehér hallba találtuk magunkat.
-Rendben. Akkor te mész jobbra, én balra, keressük meg, amit tudunk-már indultam is volna balra, mikor valaki megragadta a a karomat.
-Együtt menjünk. Mi történne, ha szétválnánk? Gondolj bele-húzott magához. Azon nyomban felemelkedett a pulzusom, a szívem gyorsabban vert, és olyan érzés kerített hatalmába, ami csak a könyvekben van. Vagyis azt hittem. Csodálatos érzés, mégis izgulsz, és örülsz is.
Felvettük egymással a szemkontaktust, majd lábujjhegyre álltam, és...megcsókoltam. A jó kis drága pillangóim életre keltek a gyomromban, és...és csodálatos érzés volt. Amíg el nem váltunk. A homlokát az én homlokomnak támasztotta, majd így szemeztünk.
-Induljunk-szólaltam meg, majd megragadtam a kezét, és Gabriel irodája felé vettem az irányt.
Benyitottunk, és megláttunk a félig nyitott szekrényt, avagy képet.
-Bingó-rohant oda a szekrényhez Adrien, én pedig követtem. A szekrényben megpillantottam a talizmános dobozt, és a talizmánokról szóló könyvet, meg persze Fu mester laptopját. De más nem volt benne. Semmi több. Kinyitottam a talizmános doboz, amiben minden talizmán ott volt, kivéve a pillangó, és páva talizmán.
-Hol van az a kettő?-háborodtam fel.
-Gyere-húzott oda ahhoz az álló izé-bizéhez (Marinette szókincse XD). Megpillantottam benne a házban, és a házon kívül elhelyezett kamerákat. Sehol senki nem volt a házban.
-Hát ennyi volt-sóhajtottam, és leültem a kristály tiszta csempére. Adrien mellém ült.
-Akkor elmondjam, hogy mi történt?-kérdezte meg, mire bólintottam-Oké. Elájultál. Öt perc eltelt, én próbáltalak felkelteni, de te nagyon nem akartál. Vissza változtál. Apámat elkapták a rendőrök. Lilát viszont nem. Nem tudom, hova mehetett, de szinte biztos, hogy Mayuránál van.
-Az biztos. De apádtól elvehetted volna a talizmánját. Miért nem tetted?-kérdeztem meg tőle, mire rám nézett, magához ölelt.
-Te megőrültél. Eszemben sem volt ott hagyni téged eszméletlenül-suttogta a fülembe, amitől kirázott a hideg. Majd megcsókolt. Aztán újra, és újra. Hihetetlen. Ő életem szerelme, és most csak velem van. Csak nekem.
-Fu mester jól mondta. Ti egymásnak vagytok teremtve-hallottam meg egy lágy hangot mellőlem. Tikki volt. És szinte biztos vagyok benne, hogy igaza van. Adrien is biztos benne, hogy igaza van. Végül is egymásnak fújt a szél.

Eltelik öt év, és az övé vagyok
Eltelik tíz év, és az övé vagyok
Eltelik ötven év, és az övé vagyok.
Ő a kezdtem, a folytatásom, és a végsőm.

𒊹︎𒊹︎𒊹︎𒊹︎

-Lila kisasszony. Úgy gondolja, hogy meg érdemli a pillangó talizmánt?-kérdezte egy női hang.
-Természetesen, Mayura. Vagy hívjalak Nathalie-nak?
-Hívhat. Az emberek majd megtudják, hogy mire képes ön, Lila Rossi.
-Megmutatom nekik-majd át változott, a Halál lányává.

Vége

MIRACULOUS🐞🐱Where stories live. Discover now