Talált, süllyedt |L.S.| ✔️

💚II.💙

Az ember bejött a helyére, és ismét a pólója nyakánál fogva emelte fel a fiút, aki erre nyüszített egyet, és kapálózott.

- Adja ide, majd én viszem - szólt a göndör hajú.

A férfi vonakodva bár, de a kezébe adta. Az izmos, hosszú karok védőn fonódtak a fiú köré.

- Biztos ezt akarod Harry? - néz kérdőn a szőke fiú az őt fogóra.

- Teljesen biztos - bólintott elszántan.

A fiú igaz, hogy nem értette a beszédet, de a Göndör kisugárzása megnyugtatta.

Egy szobába mentek, ami igen aprócska volt. Az ott lévő asztal mögött, egy komoly ember ült. Valamiről beszéltek, vagy talán vitatkoztak is. Nem tudhatjuk, mert a fiú nem értett semmit. A szőke egyszer csak felpattant, és ujjal mutogatott szegény fiúra. Mérgesnek tűnt, nagyon.

- Niall nyugi, majd megfürdetem meg minden - szól nyugodt hangon a Göndör.

- Akkor sem állapot, ahogy kinéz szegény! - csattan fel ismét.

- Legyen szíves Mr. Styles, itt aláírni a lapot - mondja a komoly ember.

- Rendben - fog a kezébe egy tollat, és lefirkantja a nevét.

Még megbeszéltek pár fontosabb dolgot, majd elhagyták a szobát. A fiú nem értette mi történik, vagy hogy hova viszik. Az egyetlen amit tudott, hogy most nem fáj. És az jó.

Kivitték az épületből, amint megérezte a friss levegőt szorosan lehunyta a szemét. Bárcsak mindig ilyen jó lenne minden, mint abban a pillanatban. A hűvös szellő a hajába kapott, az új illatoktól szinte elbódult. Érdeklődve kapkodta a fejét ide oda, de a szembe jövő emberek csak undorodva nézték a koszos fiút. A Göndör szorosabban fonta köré a karjait, nehogy leejtse, mire a fiú rákapta a tekintetét. Azt hitte úgy szorítja meg, hogy az fájjon, de végül rájött, hogy csak védelemből húzta közelebb. A fejét az erős mellkasnak döntötte és lehunyta a szemét.

Arra kelt, hogy a vállát rázogatják. A zöldszemű férfi fürkészte az arcát, és mikor ezt felfogta a fiú, gyorsan hátrébb húzódott, míg egy falba nem ütközött a háta.

- Hé, nyugi - ült le a Göndör. A fiú csak ekkor vette észre, hogy egy nagyon kényelmes, és puha anyagon van.

- Én Harry vagyok. Téged hogy hívnak? - kérdezte kedvesen... Harry.

A fiú kissé megnyugodott a lágy hangnemtől, és ő is elhelyezkedett az ágyon. A kérdést próbálta értelmezni, és megfejteni, ami végül sikerült is.

- Louis - mondta suttogva, szinte némán. Nem nagyon beszélt mostanában senkivel.

- És hány éves vagy Louis? - tette fel Harry a következő kérdést, amit viszont már nem értett a fiú. Ezért csak oldalra döntötte a fejét, és kérdőn nézett a nagyobbra. A következő pillanatban, viszont óriásit kordult a pocakja.

- Éhes vagy? - jött az újabb kérdés.

Louis ezt sem értette, de bólintott, remélve, hogy nem éppen a halálos ítéletét írta alá ezzel a mozdulattal, és kaphat valami ételt. Harry megfogta Louis csöpp kis kezét, és kikísérte a szobából. Ott végigmentek a folyosón a lépcsőig, ahol a Göndör elindult, ám Louis megtorpant. Harry nem kérdezett, vagy mondott semmit, csak ölbe vette a fiút, és lecipelte a konyháig. Leültette az egyik székre, és nekiállt szendvicset csinálni a fiúnak.

Louis nézelődött, mert furcsa volt a nagy tisztaság, a finom illatok, és a rendezett környezet számára. A göndör letette elé az ételt, amit a fiú először megszagolt, majd jóízűen beleharapott. Harry vele szemben helyezkedett el, és mesélni kezdett.

- Tudod Louis, eddig négyen laktunk ebben a házban, de most már öten vagyunk. Hamarosan hazaérnek a többiek is, biztos kedvelni fognak, és remélem te is őket - mosolyog a falatozó fiúra.

Miután elfogyott a két szendvics, Harry elvitte Louis-t fürdeni, mert még mindig ugyanolyan koszos volt ő is, és a ruhája is.

A kádat félig engedte vízzel, és jól fel is habosította azt. Mikor a víz megfelelő hőmérsékletű lett, levette Louis-ról a pólót, aki így anyaszült meztelenül állt előtte. Ez Harry-t zavarba hozta, nem is kicsit, de mielőtt a fantáziája elszabadult volna berakta Louis-t a kádba, aki így elmerült a habok között. A fiú a víz érintésére jólesően felsóhajtott. Rég nem érzett ilyen jót, mint a fürdés. Az eper illatú hab nagyon tetszett a fiúnak, úgyhogy míg Harry lemosta róla a koszt, ő azzal játszott.

Mikor az idősebb elég tisztának látta a fiút, kiszedte a vízből, és megtörölte a puha törölközővel. Ráadott egy boxert, egy fekete melegítőnadrágot és egy fehér pólót, amikért még a hazafelé úton ugrott be a boltba.

Mikor Louis frissen és illatosan felnézett Harry-re, annak elakadt a lélegzete. A fiúnak előkerült az eddig por takarta bársony puha bőre, a sötétbarna haja, és már a szeme is élettel telibben ragyogott. Azok a gyémánt szemek.

**********

Jelezzétek valahogy, ha tetszik! ❤️