Snapchat Princess (h.s)

2- 4

December 24.

Körülbelül két órán át bolyongtam London utcáit járva, mikor egy park elé értem. Hatalmasat sóhajtva, nedves arcomat megdörzsölve indultam egy pad irányába, ahol megpihenhetek. 

Vissza kell mennem Los Angeles-be. Nem maradhatok itt. Lehet, hogy onnan is elmegyek. Még messzebb. Európába, ahol nem találhat meg.

Kezembe vettem telefonom és az első kontaktot hívtam fel. Leila.

-Szia, picúrom, hogy vagytok Harry-vel? Készültök lelkileg a holnapi napra?- kuncogott legjobb barátnőm, de a férfi nevét meghallva ismét elkapott a zokogás, mire ijedten kezdett el magyarázni Leila- Istenem, Ari! Mi történt? Balesete volt? Megtámadták? Mondj már valamit!

-Ugye nem láttad a híreket, Leila...?- kérdeztem szaggatottan, kapkodva a levegőt.

-Mi? Nem, Épp családi ebéd volt, csak kijöttem telefonálni. Na, mesélj már! Aggaszt, hogy kivagy és én nem tudok érted menni...- sóhajtotta idegesen.

-Az az undorító alak megcsalt, Leila! Megcsalt Kendall Jenner-rel, akit hónapokkal ezelőtt csak annyival zárt le, hogy nincs köztük semmi! De van!- kimondani még fájdalmasabb volt, szinte fizikailag marcangolt belülről- Félrelépett, miközben... Lei, amit most mondok, azt azért nem mondtam el, mert meglepetést akartam mindenkinek, mikor bejelentem. Én... Szóval én gyereket várok.- mondtam ki megtörten, belegondolva, hogy milyen egy gusztustalan alak az apja a szívem alatt hordozott életnek.

-Hogy mit tett? MEGÖLÖM! HOGY MERÉSZELTE? És várandós vagy? Egyébként ugye nem az utcán ülsz egy hideg padon, várva, hogy felfázz és megbetegedj?- hangja igencsak dühös volt, de nem hiszem, hogy rám irányult mérge.

-De, egy padon ülök, de terítettem magam alá egy másik pulóvert a táskámból, mielőtt leültem volna. Még Londonban vagyok, de hamarosan visszamegyek L.A.-be egy pár napra, mert el tervezek költözni. Messze, hogy sose találjon meg.- nyeltem egy nagyot.

-Hova tervezel költözni?- sóhajtott gondterhelten.

-Európába, azon belül Magyarországra.

-Miért pont Magyarországra?- kérdezte meglepetten, de hanglejtéséből hallottam, hogy sejti, csak talán nem teljesen emlékszik.

-Ott él Zsófi nagyi, anyu édesanyja. Rég láttam, de szerintem ez a legjobb. Legalább vele tudok lenni és nem leszek teljesen egyedül egy idegen országban. Mármint, egy kicsit tudok magyarul anyu miatt, de fel kell frissítenem magam és régen is jártam a nagyinál. Egyszer te is jöttél, emlékszel?- kérdeztem halványan elmosolyodva.

-Persze, sose fogom tudni elfelejteni Zsófi nagyid almás pitéjét! Valami mennyei!- kuncogott, majd újra elkomorodva rákérdezett- Mikor indul a géped ide, Los Angeles-be?

-Még nem néztem meg, de biztosan elment az utolsó járat is, plusz havazik is nagyon, így körülbelül olyan hajnali 4 órásival megyek, az van a leghamarabb. 7 óra múlva...- sóhajtom  szomorúan.

-7 ÓRA MÚLVA? Rendben, foglalok neked egy szobát az éjszakára egy hotelbe. Hol vagy pontosan?- kérdezte egyből intézkedve, mire megnyugodva elmondtam neki a pontos tartózkodási helyemet, így sikerült kivennünk egy olcsó hotelben egy szobát. 

-Köszönöm, Leila! Nagyon szeretlek! Elindulok a szálláshoz, írok, ha megérkeztem, és akkor is, ha felszálltam a gépre! Puszi!- köszöntem el tőle, majd ő is, végül letettük a telefont és elindultam a szállásom felé.

---

-Jónapot! Ariana Grande névre van foglalásom a mai éjszakára!- léptem az információs pulthoz a hotelben. Egy húszas éveiben járó lány ült fáradtan a székében, de mikor felnézett rám egy pillanatra, megmerevedett.

-Bocsi, de te nem AZ az Ariana Grande vagy? Harry Styles exe!- Szavai éles tőrök formájában repültek mellkasomba, párszor megcsavarva azokat. Ajkaim megremegtek, bal szememből egy megzabolázhatatlan könnycsepp futott ki.

-De...- leheltem, mert többet nem tudtam volna sírás nélkül mondani.

-Nagyon sajnálom a tolakodó kérdésemet, de ez friss, ugye? Azért kell a hotel, mert most szakítottatok... Szóval nem is tudtál Kendall-ről, igaz?- kérdezte lassan fogalmazva meg szavait, de így is rettentően fájtak.

-Hagyd abba, kérlek. -néztem szemébe könnyeimmel küszködve.

-Úristen, sajnálom! Nagyon sajnálom!- pattant fel a lány és a pultot megkerülve hozzám lépett és... és megölelt. Könnyeim elszabadultak és sírni kezdtem egy idegen lány vállába kapaszkodva. Nagyon hiányzott egy ölelés. Teljesen mindegy, hogy kitől, csak kell egy kis vigasz, megértés, támasz.

-Sajnálom, hogy így elgyengültem előtted...- suttogtam egy zsepivel könnyeimet törölve, mikor elengedett.

-Semmi baj, néha ki kell engednünk magunkból a fájdalmainkat, és most én itt voltam, hogy segítsek. Kelemen Krisztina vagyok.- nyújtotta kezét, mire meglepődtem. Magyar neve van, szóval akkor magyar!

-Magyar vagy?- mosolyodtam el, mire tágra nyíltak szemei, de bólintott.- A nagymamám magyar, anyukám félig. Én, épp oda készülök menni. Jajj, nem is tudom miért mondtam el...- szidtam magamat gondolatban, hogy ezt egy idegennek tálalom ki.- Egyébként Ariana Grande vagyok.- fogadtam el kezét és megráztam azt.

-Magyarországra? Woah, én holnap utazok haza, mert kilépek a munkahelyemről és hazaköltözök, Rettentő honvágyam van, 3 éve itt élek Londonban. Sokat voltál Magyarországon?

-Én, nem nagyon. Fiatalabb koromban egy párszor, de nem ismerem a helyeket. Nagyon rég volt.- vontam vállat.

-Ha szeretnéd, megadom a számom, összefuthatnánk valamikor! Én Budán lakom, te hova költözöl?- kérdezte kedvesen.

-Wáó, a nagyim is ott lakik! Egyértelműen így én is oda tervezek.- mosolyodtam el. Szóval akkor lesz ott egy kedves lány, akivel akár barátok is lehetünk.

-Mekkora véletlen már! Csodálatos! Akkor add a telód, beírom a számom.- odaadtam a készüléket, és számot cseréltünk. Krisztinának sikerült, hacsak pár percre is, de elfelejtetni szívfájdalmamat magammal, így már ezért is rettentő hálás voltam neki.

Ez után nem nagyon cseverésztünk tovább, mert dolgoznia kellett, így odaadta a kulcsomat -44-es szoba- és elindulhattam az alvás felé. Mivel rettentően hiányzott már egy kis pihenés, hiszen 3 órakor kelnem kell, hogy továbbmehessek a repülőtérre, ahonnan Los Angeles-be visszamehetek, hogy onnan pár nap múlva újra repülőre szállhassak és Európába költözhessek. 

Mikor beléptem a szobámba, lepakoltam a cuccomat és a laptopomat kézbe véve meg is vettem a jegyemet az útra, majd egy kiadós zuhany után bebújtam a paplanok közé kemény 5 órára. Boldog Karácsonyt...