•Sorsfordító utazás•✈

10. rész

.. Szóval amit ki akarok nyögni az az, hogy... nos, összejöttünk. - mondtam ki végül. Hunyorogva néztem apura, aki.. nos nem azt a reakciót adta, amire számítottam.

Hirtelen felpattant a kanapéról és egy.. örömtáncot lejtett. Nem is tudtam hova tenni. Énekelt, meg táncolt, közben csettintgetett, meg tapsolt. Majd kis idő után megszólalt;

-Tudtam, hah, én megmondtam. - fényezte magát. És ekkor a megkönnyebbültségtől hátradőltem a kanapén, és meghatottan néztem az ünneplő apámra.

-Nagyon örülök nektek tényleg. Ilyen ez a szerelem. Ha egyszer megtalál, teljesen mindegy, hogy mióta ismered az adott embert. Magával ragad, és nem tudsz tőle elszakadni. - mondta, majd a szemembe nézve szórakozottan hozzá tette.

-Legalább lesz esélyem megpróbálni elverni soloban.-  nevetett fel.

-Örülök, hogy örülsz neki. Már anyunak és Liának is elmondtam. Ha lehet Lottynak is elmondanád? Muszáj telefonálnom egyet Harrynek.. apropó. Két nap múlva átjöhet? - jutott eszembe.

- Persze kincsem. Akár most is szeretettel várjuk. Megyek és elújságolom Lottynak, hogy a lányomnak nem is akárki a barátja.- majd visszament a konyhába. Hallottam ahogy mond valamit, majd Lotty gratulált apunak. Eddig hallgatóztam. Gyorsan felrohantam a szobámba, majd magamra zártam az ajtómat. Ledőltem az ágyra, majd tárcsáztam Harryt. Két csöngés után felvette.

-Mondjad aranyom.- üdvözölt köszönés nélkül. Nekem meg csupán a hangjától még jobb kedvem lett.

-Apuék nagyon örültek nekünk. Azt mondta, hogy bármikor szívesen lát téged, és legalább lesz esélye elverni téged a soloban.- mondtam ki neki egy szuszra. A vonal másik végén Harry felnevetett.

-Nagyon örülök Zora, hogy ennyire pozitív volt a szüleid véleménye rólam, vagyis rólunk. Mondtam én, hogy nem lesz baj... Ha nem haragszol, akkor leteszlek, mert Gemma nem régen érkezett meg, és szeretnék vele is egy kicsit beszélni, mielőtt leutazom Londonba, hozzád. - mondta, nekem meg majd kiugrott a szívem a helyéről, amiért csak miattam képes a karácsonyát átszervezni. Hát igen, a szerelmes férfi bármire képes kiválasztottja boldogságáért.

-Csak nyugodtan. Érezd jól magad! Puszi-köszöntem el.

-Puszillak... ja és Zora.- szólt bele, mire letehettem volna.

-Mondd Harry- néztem magam elé, várva a hozzászólását.

-Szeretlek.- mondta ki, mire nagyon gyorsan én is válaszoltam.

-Én is szeretlek.- majd letettük.

▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪︎ ▪︎ ▪︎ ▪︎ ▪︎ ▪︎ ▪︎ ▪︎ ▪︎

-Kész a vacsi!- kiáltott fel 2 óra múlva Amelia.

-Rendben megyek!- kiáltottam vissza.

A fürdőmbe érve megmostam a kezeim, majd a telefonom rezgésére visszablattyogtam az ágyamhoz. A heves pulzusomat, ha akartam volna, sem tudtam volna leplezni, mikor megpillantottam Harry nevét az smsnél.

Harry: Most készült el a vacsink. Remélem te is eszel valami finomat. Mondjuk a desszertnek én nem a tiramisut, hanem téged kívánnálak, de ez részletkérdés.. H

Ahha, szóval tényleg bejövök neki. Nem tudtam szó nélkül hagyni, így muszáj volt válaszolnom rá.

Zora: Pont most készült el nekünk is. Óvatosan a tiramisuval, maradjon hely nekem is.. :) Viccet félretéve. Amelia is meg én is hiányolunk. De tudjuk, hogy most te jó helyen vagy. Igyekezz minél több időt tölteni a családoddal. Mi, vagyis én vagyok a második. Z