•Sorsfordító utazás•✈

31. rész

...- Na jó, nekem ez a dolog sántít. - néztem Harryre, aki kérdőn nézett vissza rám.

- Először is, anyu átöltözött, pedig nem itthoni ruhában volt. Másodszor ide érzett a parfümének az illata plusz nem az a táska volt rajta, amit mindig munkába szokott vinni magával. - soroltam fel amit észrevettem, majd egy ajtónyitódást és egy csukódást hallottunk, ami azt jelentette, hogy anyu tényleg elment.

- Nem lehet, hogy találkozik valakivel, csak nem akarja elmondani? - kérdezte Harry, mire válasz nélkül hagyva lepattantam az ágyról, majd sietősen amíg el nem felejtettem a gondolatomat lesiettem a lépcsőn.

- Mindjárt jövök, csak megnézek valamit - kiáltottam Harrynek, aki ha jól hallottam szintén felkelt az ágyról. A konyhába siettem és közvetlen a hűtőhöz léptem. Minden egyes megvett termékre emlékeztem, amit anyuval az indulásom előtti nap vettünk, de különösen az alkoholokra, hogy csak bort és likőröket vettünk. Kinyitottam a hűtőt, majd elmosolyodtam, hogy a hirtelen gondolatmenetem ismét értelmet nyert. Ekkor Harry leért mellém, majd ő is belesett a hűtőbe.

- Öhm, most itt mit kell nézni? - kérdezte kedvesen, mire mosolyogva becsuktam a hűtőajtót, majd Harryhez fordultam.

- Egész ragadós ez a megérzéses dolgom úgy hiszem. Nem mondtál hülyeséget fent. Anyunak valószínű, hogy vagy barátja, vagy alakuló félben van neki valakivel. - mondtam Harrynek, aki nem igazán tette össze a szitut.

- És ezt a hűtőszekrény mondta meg neked, vagy..? - kérdezte, mire mind a ketten felnevettünk.

- Jaj, nem, dinka. Emlékszem, hogy milyen innivalókat vettünk anyuval az indulásom előtt és erre - nyitottam ki újból az ajtót, majd a két doboz behűtött sörre mutattam - nem emlékszem. Anyu egyenesen utálja a sört és ugye én még nem vagyok huszonegy, szóval amerikai nézetek szerint még nem ihatnék.

- Aha. Ezért szaladtál le. - esett le neki a dolog.

- Igen ezért. - mondtam, majd még a mindig nyitott ajtóhoz léptem, de ezúttal kaját keresve.

- Ha szeretnénk enni, akkor van egy pár választási lehetőségünk. Csinálhatok rántottát, ha megfelel. - néztem hátra, mire csak bólintott egyet. Kiszedtem a tojásokat a hűtőből, majd a lábammal becsaptam az ajtaját. Míg előkészítettem a szükséges dolgokat, addig Harry az egyik konyhapult mögötti bárszékre ült le és nézett, ahogy sürgök forgok.

- Ezt a látványt is megtudnám szokni. - szólalt meg egy kis idő után, amikor már szedtem kifelé a tányérokra a már kész rántottát.

- Ha ha. - reagáltam le ennyivel, majd odaadtam az ő tányérját és ismét a hűtőhöz léptem. Kivettem kígyóuborkát, sajtot meg majonézt majd szépen sorban lepakoltam Harry elé.

- A majonéz kivételével minden jöhet. - mondta, majd a majonézt visszanyújtotta nekem.

- Hogy hogy nem szereted? - néztem rá kérdőn.

- Azt hittem, hogy tudod, hogy nem szeretem. Rémlik, hogy bálványoztál? - kérdezte szemtelenül aranyos arccal.

- Attól függetlenül, ahogy te mondtad hogy 'bálványoztalak' nem forgott csak körülötted minden. - mondtam majd leültem mellé, hogy én is egyek.

- Aha, most meg egy percet nem bírnál ki nélkülem. Változnak a dolgok. - mondta, majd közelebb hajolva hozzám megcsókolt.

- Ebben az egyben igazad van. - mondtam neki, majd jó étvágyat kívánva elkezdtünk enni.

• • •

- Nyugodtan menj fel, majd érkezem én is, csak elmosok. - mondtam Harrynek, aki mellettem állva nézte, hogy mit csinálok.