•Sorsfordító utazás•✈

14.rész

...-Hogy én mennyire szeretlek.- mondtam neki őszintén.
-Én is nagyon szeretlek.- mondta, majd viszonozta az ölelésemet.

-Úristen.- mondtam hirtelen felpattanva róla.

-Mi az?- kérdezte Harry kicsit feszülten reagálva a hirtelenségemre.

-Mi lenne, mivel már úgy is sötétedik, ha elmennénk sétálni?- kérdeztem teljesen felfokozott állapotban.

-Ha téged ennyire feldob egy séta lehetősége, akkor nekem is meg kell néznem, hogy merre szeretnél vinni.- mondta, majd mellém állt. Én felnéztem rá, majd megszólaltam;

-Szerintem tetszeni fog. Írok egy smst apunak, addig te öltözz!- mondtam neki, majd a telefonomért nyúltam és gyors bepötyögtem apunak a dolgokat. Vissza is írt, hogy rendben, nemsoká úgy is jönnek, így Lia sem lesz egyedül.

-Okés. Akkor ez is megvan.-mondtam, leginkább magamnak. Hátrafordultam, majd Harryre néztem.

-Nekem kb 15 perc kell, hogy összeszedjem magam. Addig bemennél Ameliához? Csak szórakoztasd vagy nem tudom.. Igyekszem.- mondtam neki.

-Persze.- mondta, majd kifelé menet megölelt.

-Benn leszek a szobájában. Ha megvagy oda gyere.- mondta, majd kaptam egy homlokpuszit.

-Rendben.- mondtam, majd lábujjhegyre állva viszonoztam gesztusát és már rohantam is a szekrényemhez. Benéztem és már tudtam, hogy mit fogok felvenni. Egy fekete bélelt harisnyát vettem a fekete farmernadrágom alá, mivel én tudtam, hogy merre szeretnék menni, és hogy kb mennyi időt fogunk ott eltölteni. A pólón nem vacilláltam sokat, kikaptam a legfelsőt, majd rávettem a championos királykék pulcsimat. Besétáltam a fürdőbe, ahol a hajamat nagyon gyorsan megmostam azzal a tipikus technikával, amikor belehajolunk a kádba, csak azzal a különbséggel, hogy én a zuhanyzómba hajoltam bele. Elég rutinos vagyok már ebben, így kb 3 perc volt az egész. Alaposan megszárítottam a hajamat, majd megfésülködtem. Teljesen feldobott a tény, hogy sétálni megyünk. Mikor kész lettem rendet raktam magam után. Megkerestem a kötött sapkámat és a a hozzápasszoló sötétszürke sálamat, majd a känkenes táskámba beletettem a telefonom egy power bankkel, egy labellot, egy kazal zsebkendőt, meg egy fél literes ásvány vizet és már kész is voltam. Bekopogtam Lia szobájába, ahonnan nevetés szűrődött ki.

-Kész vagyok, ha gondolod indulhatunk- nyitottam be Liához. Mind a ketten a szőnyegen ültek. Gyanítom, hogy Harry mondott valamit Ameliának, mivel nagyon nevetett, mikor beléptem.

-Jajj, Zora, ha tudnád..- mondta, majd megint elnevette magát.

-Majd elmesélem odafelé- mondta Harry is mosolyogva. Nem faggatam őket, csak mosolyogtam a hugom jókedvén.

-Rendben. Lia, legyél jó kislány. Apu azt írta, hogy nemsokára itthon lesznek. Nézz sorozatot, vagy amit szeretnél, de ne fülhallgatóval, ja és legyél telefonközelben. -mondtam neki, ami így hirtelen eszembe jutott.

-Igen anyuuu-mondta nekem Lia, mire csak rámosolyogtam.

-Tudod, hogy féltelek. Azt is tudom, hogy tudsz vigyázni magadra, de sosem tudhatod. -nyomtam egy puszit a feje búbjára, majd elköszöntünk és kimentünk a szobából.

-Miért félted ennyire Liát? Nagylány már.- mondta nekem Harry a lépcsőn lefelé menet.

-Nem tudom. Ez is egy ilyen rossz beidegződésem.- húztam el a számat, mert hát na. Én még egy bögre teának is képes vagyok elmondani, hogy ha kihűlsz, akkor nem iszlak meg. Ez már csak ilyen, vagy inkább csak én vagyok ilyen.