The Promise

az okok

Írtam egy kis ismertetést ❤️

Sebastian:

- Tényleg nem értelek WonHee- nevetek miközben vissza veszem el szórt ruháimat- ahelyett, hogy találnál magadnak valakit, helyette kihasználod, hogy az igazgató fia vagy és velünk szórakozol.
- Tudod, sokkal kényesebb, na meg a szerelemmel mindig csak a baj van, és gondolom nem jön rosszul egyikőtöknek sem az a nem kis plusz pénz- kacsintott rám mert tudja, hogy a pénzt arra kell, hogy majd új életet kezdhessek messze ettől a helytől. Nem mondom, hogy utálom mert igazából jól tartanak minket és az itteni dolgozók szinte már a családom, még ez a bolond hülye gyerek is, de azért szeretnék egy családot és egy boldog életet...
- Sebastian a..oh nem tudtam, hogy itt vagy azt hittem anyud vitt arra a találkozóra- jön be hozzánk Donghyuk akit már a testvéremnek tartom, hiszen együtt kezdtünk el itt dolgozni.
- Majdnem sikerült neki csak meg szöktem és Sebi ágyában kötöttem ki- mosolyog sunyin mire mind fel nevetünk.
- Amúgy mit is akartál mondani?- kérdezem.
- Ja tényleg, a főnök hív.
- Ilyen későn?- lépődök meg.
- Azt mondta, hogy nagyon fontos és siess.
- Hát oké...- mentem értetlenül de gyorsan be hozzá.

- Uram, itt vagyok- nyitok be óvatosan, mire a főnök idegesen int, hogy menjek beljebb
- Sebastian, kérlek ülj le valamit mondanom kell- sóhajt és ő is leül.
- Mi történt?- ijedek meg mert sosem szokott ilyen ideges és aggódó lenni.
- Tudod..ma járt itt egy alfa és utánad érdeklődött...
- Nem ez az első- értetlenkedek
- Igen, de ez a férfi más mint a többi... És hát tudod elég sok anyagi gondunk van mostanában és hát... elég sok pénzt ajánlott érted...- néz el rólam és én döbbenten és összetörten hallgatom szavait.
- Megígérte, hogy nem ad el senkinek- kezdek el könnyezni.
- Tudom, de értsd meg egy csomó pénzt adott és ha nem akarom, hogy be zárjunk, és mindenki az utcára kerüljön... Én kellett fogadnom sajnálom...

Zokogva mentem ki az irodából és mentem vissza szobámba ahol még mindig ott voltak, a fiúk.
- Sebi! Mi a baj?! Mi történt?!- aggódtak és ölelgettek.
- El...el adtak- sírok egyre jobban- még ma el visznek..
- Mi?! Apám képes volt csak úgy oda adni valakinek?! Na jó, nem mész sehova, beszélek vele- indul el WonHee, de kezéért nyúlok.
- Ha nem teszi, akkor mindenki az utcára kerül- szipogok- és azt nem szeretném.
- Én pedig nem akarok Egy barátot el veszteni a pénz miatt- dacol még mindig.
- Majd meg látogattok vagy én titeket- állok fel és kezdem el ruháimat pakolni.
- Nagyon remélem, hogy egy normális alfa és hogy nem fog bántani- szipogja
Donghyuk.
- Én is- sóhajtom.

- Nagyon vigyázz magadra és ha bármi van, hívj a bőröndöd első kis zsebébe raktam a telefon számomat- ölel át és puszil hajamba WonHee.
- Rendben, köszönöm.
- Tényleg légy óvatos és vigyáz magadra, és amint lehet meg látogatunk- sírja el magát Donghyuk.
- Khm- köszörüli meg a torkát az ajtóban álló sofőr.
Nagyot nyelve hagyom ott barátaimat és indulok a sofőr után, de még az ajtóból integetek nekik és csak utána mentem be ülni a kocsiba.

Az út csendben telt, nem szólt hozzám a béta, így csak még jobban kezdtem meg ijedni, hogy vajon hova kerülök és mi lesz ott velem...
Egy óra múlva megérkezünk egy hatalmas házhoz, amitől el tátom a számat.
Bent kihalt volt minden csak a lépteink hangja hallatszott. Fel mentünk az emeletre és egy ajtó előtt meg álltunk.
A béta itt várt egy kicsit, aztán rám nézett, szemeiből mintha egy kis féltést vettem volna ki...
- Meg tanították, hogy hogyan kell tisztelettel beszélni egy alfával?- kérdezi halkan.
- Igen, mivel minden vendégünkkel úgy kellett beszélnünk.
- Helyes, a helyedben csak akkor beszélnék ha ő kérdez valamit és ne mondj vagy csinálj semmi meggondolatlanságot. Ha pedig akarna valamit jobb ha engeded neki.
- E.. ezeket, hogy érted?- dadogom mert nem kicsit hozta rám a frászt.
- Sehogy, csak csináld ahogy mondtam- nyitja ki az ajtót amin betol engem.

Bent csak egy kis lámpa világít és az ablakból be világító fény árad be.
- Szóval te lennél az- szólal meg egy mély és ijesztő hang tőlem nem messze a sötétből.
A hang tulajdonosa is fel tűnik és habár sok alfával találkoztam már, de azt tuti, hogy egyik sem nézett ki ennyire jól...
Magas volt barna haj és kék szeme, habár az én szemem is kék volt ő neki sokkal jobban állt. Kidolgozott teste egy istenre emlékeztetett és annak ellenére, hogy mennyire ijesztő volt én majdnem rá ugrottam...

- Azért ne gyere lázba a látvány miatt- ugraszt ki gondolataimból mély hangja.
- Bo... bocsánat alfa- sütöm le dadogva szemeimet.
- Látom ki tanítottak az illemre, és legalább nem nekem kell. Mindenesetre szögezzük le, hogy miért is vagy itt- komolyodik el még jobban- nos kezdve a jó hírrel, hogy tudj valaminek örülni is, elsősorban azért mert félig meddig a családod miatt kerestelek sok éven keresztül, és...
- Azt mondod vissza viszel a családomhoz!- szólok közbe hirtelen megindulásból örülve a hírnek, hogy végre az igazi családomat is megismerkedhetem, mert erre vágyom mióta csak meg tudtam, hogy el lettem tőlük rabolva. De rögtön megbánom és átkozom magamat, hogy közbe szóltam, mert az alfa gyilkos szemekkel vizslatot.

- B..bocsánat, nem szólok többet közbe.
- Szóval- kezd bele újra nagy levegőt ki fújva- igen találkozol velük mindenképpen, de itt véget is ér a jó hír...
Tudod a másik része, hogy kerestettelek az az, hogy a te apád és az enyém egymásnak ígértek minket, annak érdekében, hogy te jó helyre kerülj, én pedig örökölhessem mind a két falkát. Szóval mondhatni már régóta hozzám tartozol, azonban...- vizslat egyre ijesztőbb szemekkel és elém sétál- én nem igazán érzek irányodba semmit, tekintve, hogy hányan nyúlhattak hozzád a szépséged ide vagy oda, szóval le szögezem, hogy szerelmi viszony köztünk soha a büdös életben nem fog előfordulni- szavaira szívem apró darabokra hullik és szemeim könnybe lábadnak... Hogy mondhat ilyet, igazán gondolhatná, hogy nem én akartam bordélyházba kerülni, nem mindenki nőhet fel olyan luxusban mint ő...- na nem kell rögtön sírni- sétál mögém- hiszen nem azt mondtam, hogy benn nyúlok hozzád, mert hát ugye valakinek le kell vakarnia rólad az ő szagukat, ráadásul egy valamire nagyon is te kellesz, mert szeretnék valamit amit más nem adhat meg ha továbbra is én szeretnék lenni a második legnagyobb falkának a vezére és egyen rangúvá szeretnék válni mint DooHon főalfa... Na ki találod mi lehet az- simít hasamra...
- Gyereket akarsz- suttogom sírva
- Pontosan