Rendez-vous (Taekook) ✓

vingt-et-un [21]

"(...) Folyódra papírhajókat bocsát egy ikerpár,
beleírták a kívánságaikat. Nem tudnak róla,
hogy már megint ugyanazt kívánták. Azt,
hogy ne kívánják ugyanazt többé, csak azt ne. (...)"

A hetem további felét egy teljesen eufórikus érzésben töltöttem. Miután eltöltöttem Taehyunggal azt a csodálatos estét, melynek a nagy része smárolásból állt, hivatalosan is csak rá tudtam gondolni, s ezt már volt bátorságom be is vallani... természetesen csakis magamnak.

Azóta az eset óta eltelt néhány nap, és igaz Taehyunggal nem sikerült találkoznunk, de mindennap tartottuk a kapcsolatot. Nem telt el úgy nap, hogy ne váltottunk volna akár egy szót is, ez pedig eszméletlenül feldobott engem. Úgy éreztem, mintha Taehyung is keresné a társaságomat és nem csak fordítva, s ez megmutatkozott abban is, hogy ő is jónéhányszor kezdeményezett beszélgetést az üzenetein keresztül.

Ma úgy döntöttem, hogy meglepem őt, és ellátogatok hozzá, amely már kevésbé lesz fura, tekintve, hogy elküldte nekem a címét egyik nap. Egyikőnk sem utalt arra, hogy el kéne hozzá mennem, azonban ma úgy döntöttem, hogy meglátogatom. Valamiért eszméletlenül hiányzik is; szeretném őt ismét megcsókolni.

Előtte azonban úgy döntöttem, hogy meglátogatom Jimint, ugyanis be szerettem volna vonni őt a részletekbe. Ő volt az egyetlen közeli és igaz barátom, így miután Taehyunggal is elkezdtünk közelebb kerülni egymáshoz, nem tudtam volna megállni, hogy ne számoljak be Jiminnek mindenről, mint egy pletykás vénasszony.

Nagyon reméltem, hogy otthon találom őt, ugyanis nem szóltam neki előre, hogy beugrom hozzá, azonban már olyan szinten nem tudtam várni a gondolataimmal, hogy muszáj voltam találkozni vele.

Mosolyogva nyomtam meg a lakása csengőjét, s miután Jimin szinte azonnal kinyitotta az ajtót, egy még nagyobb mosollyal az ajkaimon intettem neki, majd egy szoros ölelésbe vontam őt.

- Hát te? - kérdezte meglepetten.

- Gondoltam beugrom hozzád - vontam meg a vállaimat jókedvűen. - Szeretnék neked elmesélni valamit.

- Úristen, ugye nem nyomtál gyereket senki hasába? - szörnyedt el, belőlem pedig szinte azonnal kirobbant a nevetés.

- Jimin, ugye tudod, hogy még mindig meleg vagyok? - vontam fel a szemöldökömet.

- A biztonság kedvéért azért fel kellett tennem a kérdés - vonta meg a vállait, majd elállva az ajtóból, beengedett a lakásába. - Nincs sok időm, mert nemsokára indulnom kell valakihez.

- Kihez? - néztem rá értetlenül, miközben lehúztam a cipőmet.

- Yoongi bemutat a legjobb barátjának - pirult el hetykén, én pedig azt hiszem ennél tudatlanabb már nem is lehettem volna.

- Ki? - kérdeztem vissza, mire Jimin csak egy lesújtó pillanással nézett rám.

- Yoongi! A pasim! - tárta szét a karjait. - Találkoztatok már egyszer, amikor elaludt az ölemben.

- Jaaa, hogy ő! - csettintettem egyet a nyelvemmel. - Nem tudtam, hogy együtt vagytok.

- Azért, mert nem kérdezted - ingatta a fejét bosszúsan, s egy kicsit úgy tűnt, mintha csalódott is lenne bennem. - Valljuk be, Jungkook, magadon kívül nem igazán foglalkozol bárkivel is.