Rendez-vous (Taekook) ✓

trente-deux [32]

"(...) Egy százhúsz éves ültetett erdő megérdemli,
hogy messziről dzsungelnek látsszon.
bölcsnek és szabálytalannak,
amiben, aki akar, eltévedni is tud.
(Mondjuk, eltévedni egy tévúton,
és rátévedni egy helyesre.) (...)"

Nem szeretek előre ünnepelni, mert az általában sosem végződik jól, de azt tudom, hogy életemben nem voltam még olyan boldog, mint most, s mindezt csakis Taehyungnak köszönhetem. Azóta az este óta, amióta összejöttünk, minden egyes nap együtt aludtunk; hol én cuccoltam át Taehyunghoz, hol ő látogatott meg engem esténként, ezek az együtt töltött napok és éjszakák pedig teljesen bearanyozták a mindennapjaimat.

Az egyedüli kivétel a tegnap este volt, ugyanis Taehyungnak a menedzserével kellett összeülnie, amelyhez néhány várossal odébb kellett utaznia, így csak holnap délután érkezik majd haza. Sosem éreztem még ilyet; olyan szinten hiányzott mellém Taehyung, hogy szinte elvonási tüneteket fedeztem fel magamon.

Egyfolytában a telefonomat figyeltem, hátha kaptam tőle üzenetet, s a gondolataim is egyfolytában a szépségem körül forogtak, pedig a mai napon igazán szükségem volt arra, hogy koncentrálni tudjak, ugyanis egy új ügyfelet kaptam a kezeim közé.

Szinte megkönnyebbülés volt Yeosang után egy sokkal kedvesebb, kicsit idősebb férfi ügyfelet magam mellé kapnom, akinek az ügye és a kívánságai is sokkal egyszerűbbek voltak, mint a Yeosangéi.

Lehet még kapóra is jön az, hogy Taehyung nincs mellettem, hiszen akkor nem tudnám normálisan végezni a kutatómunkámat, ugyanis akkor egyértelmű, hogy az összes figyelmemet a gyönyörűmnek szentelném.

Pontosan ezért döntöttem úgy, hogy ma tovább bent maradok az irodámban, hogy teljes mértékben belevethessem magamat a munkámba, hiszen otthon csak elterelődne a figyelmem.

Még nem járt későre az óra, azonban a cégből már lassan-lassan kezdtek kiszállingózni az ügyfelek és a munkások is. Én ezt a pillanatot választottam arra, hogy levágjam magamat a laptopom elé, hogy rákereshessek a legújabb ügyfelem kiszemeltjére, azonban miután jelzett egyet a telefonom, miszerint üzenetet kaptam, szinte önkívületi állapotban kaptam a készülékért, hiszen teljesen biztos voltam abban, hogy Taehyungtól kaptam üzenetet.

Taehyung:

Szia nyuszi 🐰❤️

Én:

Szia édes ❤️

Minden rendben?

Taehyung:

Hát nem igazán

Én:

Mi a baj? Történt valami? Tudok segíteni valamiben?

Taehyung:

Nem tudom hogyan mondjam el

Én:

TaeTae, tudod, hogy nekem mindent elmondhatsz

Együtt megoldjuk, bármi is van, oké?

Taehyung:

Oké

Szóval az van, hogy...

Hiányzol🥺

Én: