Bocsi hogy nem volt rész.
Jungkook kinyomta a telefont és ledobta a földre.
-Na, folytassuk –vissza hajolt nyakamra és pár csókot hintett egész testemre, míg alhasamig nem ért. Alhasamnál meg ált és rám emelte gyönyörű szemeit.
Miután Kook kibámulta magát terpeszbe helyezte lábaimat és közéjük férkőzött. Félek... nagyon is félek! Én még nem voltam senkivel... Kook észre vehette, hogy kétségbe esetten nézek rá mivel abba hagyta munkálatait rajtam és szóra nyitotta száját.
-Chim mi a baj? – közel hajol arcomhoz és úgy várja válaszom.
-K... Kook én m... még nem voltam s... senkivel. – nem merek ránézni mi, van, ha kinevet vagy itt hagy? Kook államnál fogva húz ajkaira és egy lágy csókba invitál.
-Baba nem baj, ha nem akarod – leszállt rólam majd segít rám adni a ruhákat (amik az övéi) –majd legközelebb – Kook még utoljára ejt, egy hamiskás mosolyt majd lépne ki az ajtón, de nem engedem neki.
-Chim mit csinálsz? – nem válaszolok, neki csak az ágy felé húzom. Van egy olyan sejtésem, hogy most éppen elégedetten mosolyog. –Jimin? – még mindig nem válaszolok, neki csak rálököm az ágyra én pedig félve, de ráülök Kook-ra.
-M... maradj itt... velem. –lehajtott fejjel motyogom neki alig halhatóan, de azért olyan hangosan hogy ő még pont halja.
-Nem hallom, megismételnéd Jimin?
-Tudom, hogy halottad. – ráemelem tekintetem és szembe találom magam egy vigyorgó Jungkook-al. – Most mit vigyorogsz ennyire?
Kook derekamnál fogva ráfektet a mellkasára és add egy puszit a hajamba. Nem tudom, mennyi ideig feküdhetünk, így de nekem kezdtek nehezedni a szempilláim. De még mielőtt elaludhattam volna még egy kis mondatot elcsíptem a fülemmel.
-Jimin... sosem hagylak magadra.
ESTÁS LEYENDO
•A kollégium• {✓}
Romance｡*♡Jikook✧*。 Park Jimin úgy dönt, hogy átköltözik egy kollégiumba messze az otthonától. Mikor odaér, egy szobába kerül három másik fiúval, ám az egyik fiú más, mint a többi. Jeon Jungkook először nagyon nem kedveli Jimint. De ennek ellenére is k...
