•A kollégium• {✓}

Szülinap

Jungkook pov

Van az, hogy azt érzed „igen ez az egyetlen jó döntés" de legbelül érzed, hogy mindent elbasztál. Aztán őrlődsz, magadban egy hétig aztán két hétig majd rájössz, hogy a helyet hogy csak tétlenül ülsz, tehetnél is valamit, amivel helyre hozhatod. Igaz azt mondtam, hogy új életet kezdek Jimin nélkül. De az igazság az, hogy nincs élet Jimin nélkül. Erre Jennie ébresztett rá mikor lefeküdtünk. Igen elbasztam mindent. Úgy érzem, hogy ezzel megcsaltam Jimint. Igaz Jennie ezzel csak rá akart ébreszteni, hogy én fül meleg vagyok és örülten belé szerettem Jiminbe de még is rosszul érzem magam ez miatt.

Ma van a születésnapom. Szeptember 1. Hát egyáltalán nem örülök neki de Jennie, Minji és Tae ragaszkodtak ahoz hogy elmenjünk valahova. Semmit nem tudok, hogy hova is visznek, de már szétunom a fejem, mert vagy már 3-4 órája utazunk.

-Hova is visztek engem? – ásítok egy nagyot mire Tae vigyorogva fordul hátra az anyós ülésről.

-Meg van az él... - a mellettem ülő Jennie nem hagyja, hogy befejezze, mert nyakon csapja Tae-t. – ááh ezt miért kaptam?

-Te féleszű! Ez egy... áh, mindegy is. Látod Minji mondtam, hogy ne hozzuk magunkkal. – karba font kezekkel kezd el durcizni a mellettem ülő.

-Ne vitázatok már! Esküszöm, hogy ha még egy hangot meghallok, mindkettőtöket kirakom a semmi közepén! – Minji idegességében rászorít a kormányra. Kinézek, az ablakon mire le esik, hogy hol is vagyunk. Kérdőn nézek Jenniere aki értetlenül néz rám.

-Miért vagyunk Busan-ban? – senki nem válaszol – bezzeg ilyenkor, kuss, van -rájuk hagyom. Egyszer úgy is megtudom minek jöttünk ide. Egy tíz perc múlva megálltunk egy elhagyatottabb kis boltnál.

-Na, induljunk. – Mindannyian kiszállnak, az autóból majd megvárják, hogy én is melléjük álljak.

-Kezdjük! - Tae bíztatóan rám mosolygott majd megfogta a kezem és beléptünk a boltba.

===========================

Sziasztok! Sajnálom hogy nem volt rész csak közbe jött egy-két dolog.