Mindig a remény hal meg utoljára

I. fejezet

Ez nem olyan világ volt mint a miénk. Teljesen más, és sokkal durvább. Az ég sötét volt mindig, nem változott. Mindenki rettegésben élt a Lordok miatt. Ők próbáltak írányítani mindent. Egy volt aki mindent irányított, a Klord. Mint valami király. Az úgymond katonái voltak a Lordok. Teljesen normális emberek voltak, mint a Klord, Ők akarták uralni a világot, akik nem akartak beállni Lordnak, azt megölték. Mert azt akarták, hogy csak ők legyenek a világon. A jól kiépített biztonsági rendszer védte meg a lakosokat. A biztonsági rendszer úgy működött, hogy egy elektromágneses pajzs volt, látható szemmel, és csak az tudott áthatolni rajta, akit felismert, mármint akit beleépítettek a rendszerbe.Minden ház körül volt ilyen, a bejárati ajtó előtt egy kicsivel kezdődött. hogy a Lordok ne tudjanak bejutni a házakba. 800 évvel ezelőtt azemberek építettek egy óriási lyukat a föld alá, ahova annyi ételt betettek amennyit elképzelni is nehéz. Valahol sejtették, hogy lesznek nehéz időszakok, mert ez arra volt hogy az emberek ételhez jussanak ha nem lesz. Innen szereztek ételt az emberek. Ami nagyon nehéz mert úgy kell eljutni a tárolóhoz, hogy ne vegyen észre egy Lord se. 50 év óta ez megy. Senki sem tudja hogy jöttek a Lordok. 2-ször több a Lord mint a sima ember. Itt még az autó csak olyan volt, mint egy Dácia, csak sokkal gyengébb volt, lassabb. Ilyen is csak a Lordoknak volt. Nem dolgozott senki azon hogy jobb autók legyenek. Le van fagyasztva. A falu közepén van ez a tároló bejárata. Parlo és családja kb. fél kilométerre laktak a tárolótól. Parlo 10 éve csöppent bele ebbe a világba. Hisz annyi éves. Általában a család apa szokott menni ételért. Ha ételért volt akkor az egész család izgult, mint amikor a 12-es fiú felvételezni van. Csak ez más féle izgulás volt. Olyan nem jó. Parlo is így izgult. Az apja ételért volt. Várta. Hirtelen csattanást hallott az ajtó elől. Apja volt, hátánál 3 Lord volt. Már beért a verandára. Nem tudták itt már elkapni. A Lordok ütötték a pajzsot, mint a kisgyerek az ablakot, mikor apja megy dolgozni, és nem mehet vele a gyerek. Ömlött a vér a lábából. Ez volt a csattanás. A Lord rácsapott egyet a szöges baseballütővel a lábára, és így lezuhant a földre. Az apja mosolyogva azt mondta fiának:- Majdnem... Majdnem meg voltam.- Jó apa, de gyere be. – szólt Parlo apjának, Kerinek.- Nem tudok. Ez törött. – állapította meg. – húzz be!- Megpróbállak. – azzal elkezdte befelé húzni apját. Mikor bent voltak, Keri megszólította Parlót.- Ezt az ételt add oda anyádnak. -Nyújtotta az étel negyedét neki- Neki is kell enni valamit.Parlo nem szerette így látni anyját. Nagyon beteg volt. Az ágyból ki sem tudott kelni. Csak aludt egész nap. Vagy még tovább. Csendben letette az ételt az ágymelletti polcra, sKiosont. Apja nagyon talpraesett, mire visszaért már bekötötte magának a lábát.- Hogy van Nlemi?- Anya? Alszik.- Figyelj, fiam, még elleszünk ezzel az étellel egy darabig. De én egy ideig nem fogok tudni ki kelni az ágyból. Neked kell menned ételért.Parlo bólintott, és elment pihenni.