Ezeryardos tekintet (BNHA fanfiction)

1.Fejezet 4.Rész

A délután folyamán elérkezett a Hősi Alapismeretek óra. Végre valami új. A helyemen ülve vártam a tanár érkezését, mikor egyszer csak kivágódott az ajtó.

-ÉÉÉÉN, AZ AJTÓN JÖVÖK BE MINT EGY ÁTLAGOS EMBER!-hallatszott egy kiáltás, ahogy a tanár behajolt az ajtón. Piros-fehér-kék kezeslábast, sárga csizmát és karvédőt, illetve köpenyt hordott. Jellegzetes frizuráját bárhol felismerik. Ő nem csak egy átlagos tanár volt.

-Ez All Might! -jegyezte meg valaki.

-Tényleg ő a tanárunk! -jött valaki mástól.

All Might. Az első számú hős. Mindenki izgatott lett ahogy belépett. Még az én érdeklődésemet is felkeltette. "Úgy tűnik tényleg jó választás volt ez a hely. Végre találkozhatok azzal, akit a legerősebbnek tartanak. És talán lehetőségem lesz bizonyítani, hogy mennyire tévednek."

-Én tanítom a Hősi Alapismereteket. -mondta, ahogy felállt a pódiumra -Ez egy olyan óra, amelyen különböző módon fogtok edzeni, hogy elsajátítsátok a hősi lét alapjait. Térjünk is rá azonnal! Amit ma fogunk csinálni, az a... harci edzés! És ezekben vonultok csatába először! -mutatott a terem falára, amiből tárolók jöttek elő, mindegyikben felszámozott táskákkal. -Ezek az évnyitó előtt leadott kéréseitek alapján készített jelmezek!

Valóban, emlékszem, hogy volt ilyen lehetőség, de én nem szeretem idegenekre bízni a felszerelésemet, főleg mivel vannak dolgok, amikhez csak nekem van hozzáférésem. Meg már amúgy is van egy ruhám ami hasonló célokra szolgál, bár nem hívnám hősruhának.

Miután átöltöztünk kivonultunk a Béta területre. Fehér inget és sötétvörös nadrágot húztam. Felvettem egy pár fekete acélbetétes bakancsot és golyóálló mellényt. Felcsatoltam a fegyverövem, és belecsúsztattam két pisztolyt. Belebújtam hosszú, borvörös kabátomba, ami eltakarta a fegyvereimet. Végül felvettem a fehér, egész arcomat takaró maszkot, ami egy mosolygó arcot ábrázolt, illetve a nadrágommal megeggyező színű cilindert, és felhúztam a fekete kesztyűimet.  

Zsebre dugott kézzel kisétáltam a többiekkel együtt egy alagúton át. Egybe csoportusulva vártuk, hogy All Might elkezdje a mondanivalóját. Ezalatt odajött hozzám Midoriya és Uraraka.

-Te vagy az Takeda-kun? Nem ismertelek fel a maszktól. -mondta boldogan Uraraka. Úgy tűnik nagyon izgatott lett ettől az egész beöltözősditől.

-De mi célja a maszknak? -kérdezte Midoriya.

-Hogy félelmet keltsen az ellenfeleimben.

-Ez, nem hangzik túl hősiesen... -jegyezte meg kissé zavartan.

-Nos, ideje belevágni a harci edzésbe! -kiáltott All Might -A mai órán gonosztevőkre és hősökre osztunk szét titeket, és kettő-kettő elleni belső csatákat fogtok vívni.

Várjunk csak egy percet. 21-en vagyunk.

All Might elmondta az óra feladatát. Két gonosztevőnek egy elrejtett bombát kell megvédenie két hőstől. Ha az egyik csapatot elfogják, a másik győz. Ezután kisorsolta a csapatokat, de... az én nevemet nem hallottam. Lehet, hogy még a tanárok sem vettek észre?!

Az első körben Bakugot és Iidát sorsolták ki védekező szerepre, Midoriyát és Urarakát támadóra. Addig én a többiekkel átmentem a monitorszobába.  Amíg várakoztunk levettem a maszkom, és a kabátom zsebébe csúsztattam. Neki támaszkodtam a falnak, és a terem hátuljából figyeltem a monitorokat.

Az első meccs egész eseménydúsra sikeredett. Bakugo egyből megtámadta őket, és majdhogynem félholtra verte Midoriyát. Végül szinte teljesen lerombolták az épületet, Midoriyát pedig a gyengélkedőre kellett szállítani. Viszont ők nyertek, úgyhogy lehet neki megérte.